Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-01 / 79. szám

\ 7 N É PÜ J SXrt 1953 október 1. A megye DISZ-szervezeteinek feladata: az ifjúság vezetése a kormányprogramul megvalósítására A Dolgotó Hiúság' Szövetsége hevesmegyei választmánya érte­kezletet tartott Egerben. Az ér­tekezleten resztvettek a megve fiataljainak képviselői, a DISZ- alapszervezetek titkárai. A be­számolót Lehooki Alfréd elvtárs, a DISZ-megvebizottság titkára mondotta. Beszámolójában a szervezet munkájának megjavításáról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a szövetség munkájában elvan for­dulatot ke-M végrehajtani, melv gyökeresen megjavítja a DISZ kapcsolatát az ifjúság tömegei­vel Rámutatott az ifjúság és a DISZ közötti laza kapcsolat okaira. — Ennek oka például az is — mondotta Lehocki elvtárs — hogy sok keinen még indoka'at­lanti! különbséget tesznek D1SZ- tagok és nem DISZ-tagok kö­zött. Az ilyen esetek nem hogv közelebb hoznák, hanem még eltávolítják a. fiatalokat szerve­zetünktől . A továbbiakban bírálta a szer­vezet eddigi munkáját, kifogá­solta a zárt taggyűléseket, me­lyek meggátolják a szervezeten, kívüli fiatalokat abban, hogy megismerkedienek a szövetség­gel, K ígv megszeressék azt. A taggyűléseket hangulatossá, ér­dekessé kel! tenni, hogu a fiata­lok szeressék, s második ott­honuknak tekintsék a szövetsé­get. Az ifjúság rokonszenvét biztosítja, ha foglalkozunk pro­blémáikkal, orvosoljuk sérelmei­ket. Az utóbbi időben azonban ezt teljesen elhanyagoltuk. A vezetőségnek gyökeresen javí­tani kell ezeken a hibákon — hangsúlyozta Lehocki elvtárs — ók ki kel! harcötni az ifjúság bizalmát, hogv nehézségeiket bátran tárják fék s ennek érde­kében a vezetőség a legrövidebb időn belül tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. A politikai oktatás terén is rengeteg a javítanivaló. Az ed­digi oktatás rideg, lélektelen volt. Feladat, hogy elevenebbé, színesebbé, egyszerűen fiatalos­sá tegyük azt. A vezetés terüle­tén is mutatkoznak hibák. Ve­zetőmunkánkban eddig nem ju­tott érvényre a kollektivi­tás. Nem vettük figyelembe, ho'nr az ifjúság nevelését csak felülről nem lehet megoldank Eredményt csakis az ifjúság ereiére támaszkodva tudunk el­érni — mondotta Lehocki elv­társ. — S itt szeretném kijelen­teni, hogv a vezetés hibáival teljes egészében azonosítom magam, mert azok ielentős mér­tékben az én hibámból! eredtek. Végezetül öt pontban foglalta össze a feladatokat: első a párt politikájának népszerűsítése, második az ifjúság problémájá­val való foglalkozás, harmadik a fiatalok párt köré való tömö­rítése, negyedik a kollektív ve­zetés megvalósítása, ötödik az ideológiai munka megjavítása. A beszámoló után sok értékes hozzászólás hangzott el. Az ér­tekezlet nagy jelentőségét az adta meg, hogv a hozzászólások során a felszínre kerültek a fia­talok problémái. így Török Sán­dor. a szilvásvárad! DlSZ-szer- vezet titkára hozzászólásában elmendoifa, hogy a szilvás­várad! fűrészüzem vezetősége igyekszik akadályozni a> fiatalok munkáját. Az üzem DlSZ-fiatal- jai Komszomo!-brigádot alakí­tottak. amely kimagasló teljesít­ményt ért el. Fizetésnél azon­ban változás nem mutatkozott, mert ahogv az igazgató mon­dotta. nem lehet a>z, hogv az egyik ember 20, a másik pedig 50—60 forintot keressen. Az üzem vezetősége úgv akarta meggátolni a fiatalokat munká­jukban, hogy más munkahelyre osztotta be őket, ahol az első napokban nem tudtak jelentős eredményeket felmutatni. Az ifik azonban erre az intézkedés­re egy pár napon belül 152 szá­zalékos teljesítéssel válaszoltak. Török Sándor kérte a DISZ me­gye; bizottságot, hogy szüntesse meg a díszesek és az üzemveze­tőség között fennálló ellenséges hangulatot. Mikus László, a Pedagógiai Főiskola tanársegédje a káder­munka jelentőségével, s egyes DlSZ-tilkárok öntömjénező ma­gatartásával foglalkozott. Va­dász Józsefné. a DLSZ-megye- bizottság részéről elmondotta, hogy a bizottság eddig nem adott kellő támogatást a tagok­nak. A továbbiakban a kollektív vezetés hiányával, a bírálat és őnbírá'.at ellaposcdásával fog­lalkozott. A középiskolások pro­blémáit Vajda; Károly, a hatvani vegyipari technikum tanulója is­mertette. A felszólalások után az elnök­ség határozati javaslatot ter­jesztett elő. A határozat foglal­kozik a fiatalok szervezeten belüli életének megváltoztatásá­val, a sportélettel, az egészség- védelem megiavLásával, a diák­ifjúság problémáinak orvoslá­sával, a propaganda munka ki- szélesítésével, különösen a kor mánvprograimm ismertetésében. A határozati javaslatot az érte­kezlet egyhangúan elfogadta. Bürokrácia, kényelmeskedés fékezi Novajon a begyűjtést AZ ÉJSZAKAI eső nyomát még nem bíartai eltünte'ni a gyengülő őszi nap. Az úton víz­tócsák, a határban sár. nem le­het folytatni a betakarítást. Elő­ző este az udvaron, folyosón felhalmozott kukoricát fürge asszony kezek fosztották, nem telt hiába az este, reggelre az udvar előtti fákon a tornácon 6zép kukoricái üzérek virítottak. A novají dolgozó parasztok örülnek a bő kukoricatermésnek, a népnevelőik már hétközben gyakran ellátogattak a házak­hoz, fosztás közben a be­adásról is szó esett. Itt az al­kalom, holnap úgysem lehet tördelni az eső miatt, le lehet tudni a beadást, s nem hátrál­tatja a mezei munkát sem. A NOVAJÍ dolgozó parasz­tok megértették ai népnevelők szavából, hogy a ‘kormány által nyújtott kedvezményekért illik valamit adni. A községnek ez évben igen nagy kedvezményi adott államunk. Kukoricából 561, napraforgóból 114. burgo­nyából 318. szénából 162 má­zsával kel! kevesebbet beadni az etonri károk utáni mérséklés és a 10 százalékos beadási ked­vezmény eredményeképpen. Az elengedett kukoricamennyiségből 100 hízóval többet tudnak hiz­lalni la község dolgozó paraszt­ja*. Ezekre a kedvezményekre a beadás teljesítésével válaszol­tak a dolgozó parasztok. Mu­rányi Alajos középparaszt. Csu­haj József állandó bizottsági tag. s több paraszttársa már tel. jesríelte beadás; kötelezett'égét. Szombaton a szokottnál is több kocsi érkezett kukoricával megrakva'. Többen már har­madszor, negyedszer állnak itt, hogy átvegyék tőlük a beadásra szánt kukoricát. Tardi János harmadszor hozza el 10 zsák kukoricáját, idős Daragó Já­nosié fs ott sopánkodik, hogy neki fuvarossal kellett behozai- ni, ha megint nem veszik át, újból fizethet. EGYRE GYŰLNEK a kocsik, az utca egészen a hídig, kuko­ricával megrakott kocsikkal van tele. Á kocsisor mégsem mozog előre, mintbai gyökeret eresz­tett volna a fel ázott földije. Bent az udvarban élénk a vita. Bartók József terményíelvásár- ló, embergyűrü közepén hado­nászik kezével. — Nincs helye a kukoricának, hogy vegyem át? — Azért vagytok tán itt hogy kerítsetek helyet — hang­zik a kocsikról, (a többesszám a tanácsra értondő.) — Én kerítsek? Hiszen a ta­nács nem utalja ki — méltat­lankodik- a terményfelvásárló. Portékáját öszekapva otthagyja a várakozókat. A kocsisok kö­zül a legutolsó sorból többen visszafordulnak, néhányan el­mennek a tanácshoz. A? irodá­ban Hegyi Alajos mezőgazda- sági előadó hal'gatja meg a pa­naszt. — A tenményforgalminak kel­lene felkutatni a helyiséget, de ha nem kerítenek, hogv utaljuK ki — vonogaitja a1 vállát. Nem volt, hát mit térink visz- sza a begyüjtőhelyre, hátha ki­békül a tanács, meg a terménv- forgâtai felvásárlója. S amíg ez történt, telt az idő. A vára­kozás pedig nem a legjobb szórakozások közé tartozik, így egyre többen hagvták falképnél a begyüjtőhelyet Cs,aik a türel­meseknek sikerült kivárni, míg meggondolták magukat a perle­kedő felek, elindultak helyisé­gei keresni. Útjuk sikerrel járt, rövidesen három helyiséget Í6 találtak, s végre megkezdődhe­tett az átvétel. ezt az Ártalmas, egy­másramutogató játékot régen folytatja már a terményfor­galmi és a tanács. így volt a burgonyánál, így van a kukori­cánál! is. A felvásárló arra hi­vatkozik. utalja ki » tanács, a tanács átad1:a a felelősséget, ke­ressen helyiséget a terménvfor- gatmi, akkor majd kiutaljuk. Mindez a munka dandárjának idején — űrkor a dolgozó pai- raszteknak minden perc drága, akadályozza a begyűjtés gvors menetét. Helyiség van a köz­ségben, l<éf nagv dohánypajta- aljáin nagymennyiségű kukori­cát tohetne tárolni. Ezzel meg­oldódnál a tároló helviség pro­blémái», csak véget kell vetni a fcutva-maerio barátságnak. Van úgyis, aki hátráltatja a begyűjtést. Nagy Lajos kulák eay szem kukoricát sem adott még be. napraforgó- és burgo- nuabead-’sát is csak részben teli esd eite. A KÖZSÉG dolgozó paraszt­jai nem ezekre a léhfltőkre hall­gatnak, hec'ufeto'en teljesíteni akarják beadásukat, a tanácsra és a terménvforgalmirai vár az a 'eladat, hogv biztosítsa a be­gyűjtés zavartaton mentét. Kovács Endre [gyre több dolgozó paraszt igényel állami tartalékföldet Heves megye dolgozó pa­rasztjai is örömmel vet.ék kor­mányunk intézkedését, mely szerint a tartalék-földeket ezután öt esztendőre adják bérbe és az állam kölcsömagof és művelési előleget is ad hozzá A kormány sokoldalú kedvezménye megnö­velte a dolgozó parasztok mun­kakedvét, s az elmúlt hetekben egyre többen keresték fel a köz. ségi tanácsokat és jelentették be igényüket » tartalékföldekre. Különösen sok volt az igénylés az egri járásban, ahol a községi tanácsok időben és megfelelő módon ismertették a dolgozó parasztokkal a tartalékföldek művelésével járó 'kedvezménye­ket. Jó munkájuknak eredménye, hogy a 2691 hold tartalékföldből ntáir csak 96 hold van gazdát­lanul. A járás községei közül Maklártáiya végezte a legjobb munkák ahol a 409 hold tarta­lékterület mind gazdára talált. Jó ütemben halad a szerződé­sek kötése ai hevesi járásban is. IIt az 5628 hold állami tarta- 'ékföldből már 5170 holdat hasznosítottak. A kormány nagy jelentőségű kedvezményei nagy megtakarí­tást jelentenek a termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó pa. rasztok számára', s ez arra ösztönzi őket. hogy állami larta’.ékföidekkel növeljék, erő­sítsék gazdaságukat. A p'ön- gyöspafai Kossuth termelőszö­vetkezet például 200 hold tarta­lékfölddel növelte gazdaságát és a saját földje mellett már a tartailékföldeken is megkezdte az őszi szán+ást-ve'ési*. »■mtfiKHiaiimiiaiiiiiiiiMaMiii ■■■■■■■■■*■■■■■■■■■■■■■■■■■ «iiiimiiimh, «■■■■■■«'■■■■■■■■■■■■»■■■•■■■■■■■■■■a ■■■■■■■■■■■■■■■■■■• PETÖFIBANYATELEP 25-én éppolyan látványt nyújt, mini máskor. Vidáman dolgozó em­berek szorgoskodnak az épülő kuKúrház mellett, kisgyermekek játszanak a napsütéses időben, időnként egy-egy siető irodai munkás megy át a „Iris” irodá­ból a főépületbe. A napot néha tovasiető felülő takarja el. Ez a külszín. Vájjon mit rejt a megszokott felszín? Megyénkben már min­denki tudja, hogy a föld méhe kincset tartogat ott magában, szenet. Harc folyik lent a fron­tokon, a több és jobb -szénért, azért, hogy több viulanyenergiát termeljen az Erőmű, elegendő tüzelője legyen a munkás és pa­raszt családoknak megye, sőt országszerte. A bányatelep eddig nem tett eleget mindenesetben kötelességének, adósa államunk­nak, hiszen harmadik negyed­éves tervét eddig 88.8 száza­lékra teljesítette. Néhány nap választ el bennünket az új ne­gyedévtől. Lássuk csak. hogyan harcolnak a bányászok a ne­gyedéves terv befejezéséért. DÉLUTÁN HÁROMNEGYED 2 KÖRÜL megelevenedik az ad­dig csendes „kis" iroda. Jön a váltás ideje, úi műszakra gyüle­keznék az emberek. A hosszú „népes" — ígv híviák náluk a kivonatot, mely a bányába szál­BÁNYÁSZ lííja az embereket — megtelik bányászokkal. Külsőre vala­mennyi egyformának tűnik. Mindegyüknek kezében ott van hűséges kísérője, a bányász­lámpa, fejükön a bőrsapka, mindegyiknek szemében az ér­telem tükröződik. Mégsem egyformák ezek az emberek, legalább is nem egy­formán végzik munkájukat. Elő­fordul persze, hogy az évek fo­lyamán kikovácsolódik, össze­forr egy olyan munkacsapat, melynek tagjai nem maradnak el a munkában sem egymástól. A Xlll-as front dolgozói 24-en vannak, összetartanak a munká­ban, másutt is. Most is igyek­szenek egy kocsiba felszállni, hogy megbeszéljék a tennivaló­kat. A „népes” kerekei már vagy ötperce ütemesen robognak a síneken. A földalatti járat belse­jébe haladva egyre inkább szű­nik a beáramló fény, végül tel­jesen eltűnik. A kocsiban egv- másután nyúlnak ki a bánvász- lámpák. Előbb egvenksnt, maid kettesével, hármasával. Egyik bányász a kanócot igazgatta, Hogy ne Írét ágú legven a Ián*?. Látszólag mind foglalkozik va­lamivel. de valamennyien oda­figyelnek a fromímesfer szavaira. BRIGÁD... Langa Sándor magyaráz. Azt mondja el, hogy az előttünk dol­gozó műszak mennyre jutott a munkában, mi a teendő a „ió- vesztés, rakodás, fatovábbítás tarén. Vigyázni kell arra is, hogy egyenesbe hozzuk a fron­tot” — mondja a frontmester. A „népes” a megállóhelyhez közeledik. Kiszállás. „Indul az izmos munkásbrigád" a maga Honijára vidáman, beszélgetve. MÉCSESEKKEL kivilágított folyosóhoz hasonlít a front, ja­vában folyik a munka. Csáká­nyok élesen hasítsalak bele a föld húsába, a szénbe. Mint anyja öléből kiszakított gyermek jajong a széndarab, majd dara­bokra törve sim-íl a földhöz. A munkások hatalmas lapátokkal rakják a kaparószalagra a szén­tömeget. Megfeszül az izom, verejték csorog az emberekről. Férflmunkát kíván a bánya, a ezért. Most elakad a szállítószalag, megáll a továbbítás. „Miért á!>?” — indul el » fron: végé­ről a kérdés, végigmegy min­den szárén. Ugyanígy jön a válasz: „Nagy darab miatt.” A kettős „fülkében” — ígv hívják a ger end ázat közé eső részt — Pernye István dolgo­zik. Kiváló vájár, már havi ter­vét 21-éré befejezte. A kezében lévő csákány nagy ívben lendül a széníalba, gyorsan, ütemesen. A műszak végére 13.9 köbméter szenet fejt ki havi tervén felül, csak egv „sicía” alatt. Sza'ai pártbizalmi elvtárs is mindig teljesítette tervét. A műszak vé­gére 10.6 köbméter szenet ,,jö- veS'zt” és rak a kaparószaiagra. Mencel János brigádvezető, Ondrek Pál és Hegedűs Béla „együvé” dolgoznak ez alatt a műszak alatt, ki mit ér. Mencel János az ácsolatút készíti el. Hegedűs Béla a szenet „jö- veszti”, Ondrek Pál a fatovábbí­tás munkáját végzi. Mindhárman 250 százalék fölötti normát tel­jesítenek. ESTE 10 ÓRA. A „népes” ke­rekei csikorogva indulnak el a síneken, egyre gyorsabb ütem­ben kattog a kerék, amint sín­hez ér. Bányászlámpák világíta­nak a kocsi belsejében; a mun­kától elfáradt emberek szemé­ben az elvégzett munka öröme csi'log. Megtették ma is, ami tőiitk telt. A kis vonat a meg­állóhoz közeledik, villanyfény szűrődik a kocsiba. Eloltják a bányász"ampákat... Szabó Zottánné. KÉT VILÁG —KÉTELET Az amerikai farmerek tragédiája... *Az Egyesült Államok falusi dolgozó tömegei nehéz időket élnek. A statisztikai számadatok ékesszólóan mutatják, hogy tö­megesen jutnak csődbe a mező- gazdasági kis- és középbirtokok. A farmerek jövedelme évről, évre csökken. 1952-ben 30 száza­lékkal alacsonyabb volt az 1947. évinél. Ez év első nyolc hónap­jában további hat százalékkal csökkent. Ez elsősorban annak következ­ménye, hogy a monopóliumok leszorították a mezőgazdasági termények felvásárlási árait. A mezőgazdasági termények fe’vá- sárlásával. értékesítésével, fel­dolgozásával foglalkozó mono­póliumok kifosztják a falusi dol­gozókat, akiktől szerfölött ala­csony árakon vásárolják fel a terményeket, de kifosztják a vá­rosi fogyasztókat is. akiknek ugyanezeket a terményeket drá­gán adják el. Nem csoda, hogy például a „National Farm Pro­ducts Corporation’1 haszna ta­valy az előző évi 26.5 m'llió dől árról 28 millió dollárra nőtt. A farmerek eladósodnak. Bankadósságuk összege egv év alatt 2 milliárd dolárral nőtt és tavaly elérte a 14 milPárd dol­lárt. A növekedés 1945 óta 60 százalékos. A kis- és középbirtokosok földje fokozatosan a monopóliu­mok és a nagybirtokosok kezébe került. Az Egyesült Államokban nemrég közzétették az 1950. évi összeírás adatait. Kitűnik, hogy 1950-ben az 1935. évi 6.900000 helyett már csak 5.3S4.0C0 farm volt az országban. Tizenöt év alatt tehát több mint másfélmil­lióval csökkent a gazdaságok száma. A földjükről elűzött kis- és középfarmerek a városokba húzódnak. Ott a munkan-'lküTek hadseregét gyarapítják. Csupán négy év alatt, 1948—1951 között több mint másféim’llióvai csök­kent a mezőgazdaságban foglal­koztatott személyek száma. Mi az oka a farmerek tömeges csődjének? A kapitalizmusban törvény, hogy a nagytermciés kiszorítja a kistermelést, törvény az osztályrétegeződés. A mező- gazdasági termelés koncentrá­ciója szükségszerűen együtt jár a kis- és középgazdaságok tö­meges csődbejutásával A négy legnagyobb monopó- lium gyárija az összes mezőgaz­dasági gépek háromnegyedré­szét. Négy mammutvállalat tart­ja kezében a hústermelés 72 szá­zalékát. Két társaság uralkodik a tejiparban. A farmer természe­tesen függ ezektől a váll álatok­tól, amelyek monopólhelyzetben vannak mind a gépgyártás, mind a mezőgazdasági termények fel­vásárlása terén. A farmerek jövedelme nem­hogy a gazdaság fenntartására, de még a létfenntartásra sem elegendő. A mezőgazdasági ter­mények 80 százalékát a nagy farmok állítják elő. Ezek az iga­zi kapitalista üzemek könyörte­lenül kizsákmányolnak ötmillió mezőgazdasági munkást. Csökken a mezőgazdasági export is. A nyugateurópai orszá­gokban a militarizálás csökken­tette a lakosság vásárlóerejét. 1952-ben az amerikai mezőgaz­dasági export színvonala az elő­ző évihez képest több mint 30 százalékot esett. Az amerikai sajtó beismeri, hogy a földművesek helyzete előreláthatólag tovább romlik. A lapok számításai szerint az Egyesült Államokban másfél- ké'millió „felesleges farmer” van. Ezeket el kell űzni földjeik­ről, mert gazdaságaik „nem jö- vedelmezőek*. Nem kétséges, hogy ezt a programmot meg is valósítják. ...növekvő paraszti jólét Heves megyében Egyre szebb, egyre gazdagabb Heves megye dolgozó parasztsá­gának élete. Különösen az elmúlt időszakban, a kormányprogramm megjelenése óta emelkedett szinte ugrásszerűen a falusi lakosság életszínvonala, indult erőteljes fejlődésnek dolgozó parasztjaink gazdasága. A megjelent minisz­tertanácsi rendeletik jelentős mértékben megemelték a gazdák jövedelmét, s ezzel párhuzamo­san megnövekedett a megye dol­gozó parasztjainak munkakedve. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának törvényerejű rendelete, melynek értelmében azoknak az egyénileg dolgozó gazdáknak, akik az idén eleget tettek ke­nyérgabona- és takarmánybeadá­suknak, 10 százalékkal csökken­teni kell a kukorica-, napraforgó-, burgonyabeadásukat. A rendelet hangsúlyozza, hogy ezt a ked­vezményt meg kell adni azoknak az egyénileg dolgozó parasztok­nak is, akik kenyérgabona- és ta­karmánybeadásuknak önhibáju­kon kívül nem tudtak eleget tenni. A nagy jelentőségű rendelet a hevesi járásban 2000 mázsa ku­korica, 1200 mázsa burgonya és 1300 mázsa napraforgó elenge­désben részesíti az egyénileg gazdálkodó parasztokat. Ha a terményeket egy vagon­sorba raknánk, annyi kocsit kel­lene összekapcsolni, hogy az négy és fél kilométer hosszú sort alkotna. Csak a tiszanánai dol­gozó parasztok 280 mázsa kuko­ricával, 130 mázsa burgonyával és 180 mázsa napraforgóval ad­nak be kevesebbet a 10 százalé­kos kedvezmény érteimében. Végezzünk egy rövid kis szá­mítást, hogy mii jelent a tisza­nánai dolgozó parasztoknak ez a kedvezmény, szabadpiaci értéke­sítés után mit vásárolnak termé­nyükért kapott pénzért. Ebből a pénzből 930 kerékpárt vásárol­hatnak, vagyis az ötezer lakosú község majd minden lakója új kerékpáron járhatna. Az állattenyésztés fellendítése, dolgozó parasztságunk anyagi jólétének továbbfokozása érdeké­ben ezután már ingyenes az ál­latorvosi kezelés, a védőoltás, nem veszélyezteti a dolgozó pa­rasztokat, hogv a felesleges ..ta­karékosság” miatt elpusztul a jószág. Erdőtelek 5000 lakosú község, rengeteg szarvasmarha, ló, ser­tés van a dolgozó parasztok tu­lajdonában. Az elmúlt évben hozzávetőlege­sen is 150 ezer forintot fizettek ki az állatorvosnak, másszóval, az ötezer lakosú község minden egyes lakója, még az újszülött is 300 forintot fizetett a jószágvé­delemért. Nagy Vilmos 10 holdas középparaszt, egymaga 500 forin­tot szurkolt le az állatorvosnak, míg végül megúnta a költekezést, a beteg borjúhoz nem hívott ál­latorvost. E' is pusztult a borjú, vele együtt kárbament vagy hat­száz forint. A tavalyi sertéspes­tis kereken 200 sertést pusztított el, 1000 forintba számítva darab­ját 200.000 forint veszteség érte a falut. Az idén nem kellett már 14 fo­rintot fizetni az oltásért, 1800 sertést oltottak be, s már itt 15,200 forintot takarított meg a falu, nem beszélve arról, hogy mindössze két sertés pusztult el, tehát ebben is vagy 180 ezer fo­rint a megtakarítás. Összesen te­hát, hozzávetőleges számítás sze­rint az oltóanyagon, a sertéspes­tis megelőzésén, meg a többi jószágok oltásán, majd 400 ezer forintot takarít meg a falu, s ezen a pénzen mtoden tizedik ember vehet egy leszállított áru kerék­párt. Nehéz volna felsorolni mind­azt a kedvezményt, mely pártunk határozata nyomán kormányunk nyújt dolgozó parasztságunknak- Csak az árleszállítás egy-egy családnál két-háromezer forint megtakarítást jelent egy eszten­dőben. Világos mindenki előtt, hogy a kormány programmja és annak nyomán megjelent minisz­tertanácsi határozatok a munkás- paraszfe szövetség megerősítését célozzák. A falura háruló terhek csökkentése, a termelőerők fej­lesztéséhez nyújtott állami támo­gatás, a mukásosztály kézzelfog­ható segítsége a dolgozó paraszt­ság számára. Ugyanakkor a me­zőgazdasági termelés fejlesztése, az olcsóbb élelmiszerellátás biz­tosítása révén a dolgozó paraszt­ság is hozzájárul a munkásosz­tály jólétéhez. E;z a kölcsönös se­gítség, az életszínvonal emelése érdekében tett közös erőfeszítés még szilárdabbá teszi a munkás­paraszt szövetség gazdasági alap­jait. S ha erősebbé válik a mun­kás-paraszt szövetség, még erő­sebb, még legvőzhetetlenebb lesz népi demokratikus rendszerünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom