Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-01 / 79. szám
1933 október 1. NÉPÚJSÁG 3 A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS GÉPÁLLOMÁSOK ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓINAK MEGYEI TANÁCSKOZÁSA Nagy jelentőségű megyei tanácskozásra gyűltek össze Egerben az elmúlt vasárnap termelőszövetkezeteink és gépállomásaink vezetői, kiváló dolgozói, hogy megbeszéljék a: szövetkezeti mozgalom megszilárdításának, a szövetkezetek megvédésének, valamint a szövetkezetek felvirágoztatásának legfontosabb feladatait. Zsúfolásig megtelt a Dózsái filmszínház szépen feldíszített nézőtere, a színpadon, az elnökségben ott ültek a szövetkezeti mozgalom kiváló dolgozói, mint Virág Gergely az atkári Micsurin, Kovács Józsefné a hatvani Dózsa, Nagy István a demjéni December 21 termelőszövetkezet elnöke. Helyet foglalt az elnökségben Keleti Ferenc elvtárs, a — s ez így történt nálunk is. A dolgozó parasztoknak, akik termelőszövetkezetet alakítottak, meg kellett küzdeniök a kulák- ság. s a régi hagyományokhoz ragaszkodó falusi lakosság előítéletével. A pártszervezetek vezetésével azonban sikerült visszaverni a botos ispánok, a kulákok, a volt katonatisztek és fasiszta bandáik ellenagitáció- ját, néhány év alatt elértük, hogy a megye szántóterületének mintegy 21 százaiéiba a termelőszövetkezetek birtokában “van. Továbbiakban arról beszélt, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek megfogadták a párt és a kormány útmutatását, alkalmazzák a fejlett agrotechnikát, jó terméseredményeket érnek el. Példákkal támasztotta alá, hogy egy-egy jól dolgozó termelőszövetkezet, s annak tagjai milyen jövedelmet értek el ebben az esztendőben. A jövedelem emeléséhez hozzájárult az is, hogy a megye területén lévő 195 termelőszövetkezeti csoport között jónéhány, az alapvető mezőgazdasági növényeken kívül, szőlő, gyümölcs és zöldségtermeléssel is íoglalJeleritőSen rrtéghövékedett a termelőszövetkezetek áll atállo- mánya is, a pé'.yi Rákosi, a füzesabonyi, valamint felnémeti Petőfi termelőszövetkezetek Kiskörén négy hold as tó várja, hogy halastavat létesítsenek, a mez'őtárkányi háromholdas halastavat kevés befektetéssel tíz holdra lehetne kibővíteni. Teljesen el van hanyagolva a megyében a méhészet, pedig szinte minden kiadás nélkül jelentős jövedelmet biztosítanál Ezután a termelőszövetkezet és gépállomások kapcsolatával foglalkozott, s megállapította, hogy a gépállomások, bár gépparkjuk kibővült, mégsem tudnak megfelelő segítséget adni a termelőszövetkezetek munkájához. Ennek egyik oka a tervszerűtlen vezetésben rejlik. A généi!omásck igazgatói szinte minden napjukat, minden órájukat a gépállomáson ez irodában töltik, s / a szántás-vetés ellenőrzése Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldötte, Váczi Sándor elvtárs, a Hevesmegyei Pártbizottság titkára és Kolbai János, országos agronó- mus, a földművelésügyi minisztérium részéről. Magyar József, e megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg a nagyjelentőségű tanácskozást, vázolva annak jelentőségét, célkitűzéseit. Ezután Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőben arról beszélt, hogy a nagyipar megteremtése után pártunk Központi Vezetősége útmutatásával megyénkben is megkezdődött a mezőgazdaság szocialista fejlődése. számottevő állatállománnyal rendelkeznek. Nem volt könnyű ezeket az eredményeket elérni, s most kormányzatunk, pártunk útmutatása alapján olyan intézkedéseket hozott, amelyek megsokszorozzák a termelőszövetkezetek eddigi eredményeit. Csak a rövidlejáratú hitel- tartozások elengedése ötmillió hatszá-zhuszonhárom- ezer forin'ot jelent megyénk szövetkezetei számára, másfélmillió forint megtakarítást jelent a díjtalan állatorvosi szolgálat, s a díjtalan oltóanyag is. Egyedül a köm'.ői Kossuth termelőszövetkezetnél az állam nyújtotta kedvezmények következtében az egy munkaegységre eső jövedelem 6.30 forinttal emelkedett. Felbecsülhetetlen kedvezményt jelent termelőszövetkezeteink számára a következő három évre szóió begyűjtési rendelet is. Ezenkívül jelentős a támogatás a III. típusú termelőszövetkezetekben a szociális és egészségügyi ellátás területén. Lendvai eivtárs részletesen is kitért néhány fontosabb rendeletre, majd a" szövetkezetek belső életével, a szakemberek kérdésével foglalkozott. A jövedelmező üzemágakról szólva megállapította, hogy helyett a műhelyben történő javítást irányítják. Nincs eléggé kihasználva: a gépek kapacitása sem, állandóan csökken a két műszakban dolgozó traktorok száma, s az egy gépre eső ténylegesen megszántott terület is mindössze 2,6 hold naponta. A továbbiakban a szövetkezeti demokráciával fogla kozott. Hangoztatta, hogy nem mindenütt helyeztek sú'yt megyénkben az alapszabályok betartására'. A tagság sem érezte több termelőszövetkezetben magáénak a közös vagyont, emiatt meglazult a munkafegyelem is. A munkafegyelem rrregszit'.árdí- tásának azt a helytelen módszerét választották állami szerveink, hogy tagok, valamint a mezőgazdaság gépesítése útján. A termelőszövetkezetek folytassanak sokoldalú gazdálkodást, kapcsolódjanak be a zöld övezetbe, telepítsenek szőlőt, fejlesszék állatállományukat, éljenek azokkal a beláthatatlan lehetőségekkel, melyeket a minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek számára, biztosít. Továbbiakban rámutatott arhogy a tagság ne csak a közös munkából vegye ki részét, hanem legyen tényleges gazdája is a termelőszövetkezetnek. A gépállomások és termelőszövetkezetek kapcsolatát meg kell javítani, gondoskodni keli arról, hogy mind a két fél betartsa a kötelező érvényű szerződést. Meg kell szüntetni m'nden erőszakoskodást, a termelőszövetkezetek szerződéses termeltetésével kapcsolatban. A vállalatok kiküldöttei mutassák meg azokat a kedvezményeket, melyek a szerződéses ter- me.éssel járnak, s ne erőszak útján akarják tervüket teljesíteni. Majd így folytatta: bátran ki kell mondani, hogy a tanácskozástól azt várja dolgozó parasztságunk, hogy minden egyes küldött bátor harcosa legyen a szövetkezeti mozgalomnak, amely minden kizsákmányolást megszüntet a magyar mező- gazdaságban. Ezért gondoskodni kell arról, hogy az eddigi futó ellenőrzést céltudatos, tervszerű, irányító munka és ellenőrzés váltsa fel, hogy tanácsszerve'nk valóban megtanítsák termelőszövetkezeteink vezetőit és tagságát a helyes gazdálkodásra. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács által hozott határozatokat végrehajtsák, hogy a szövetkezeti tagság azonnal, kézzelfoghatóan érezze hatását azoknak a rendeleteknek, melyeket kormányunk a párt határozata nyomán hozott. Védjük meg a termelőszövetkezeteket, biztosítsuk, hogy gondosan elvégezzék az őszi mezőgazdasági munkát, hogy megteremtsék tagjaik számára a jövőévi kenyeret, állatállományuk számára a jövőévi takarmányt. Így lesznek követői az egyénileg dolgozó parasztok jól Arról beszélt a továbbiakban, hogy milyen súlyos hiba, ha az elnök önhatalmúlag intézkedik, ha nem hallgatja- meg a tagság véleményét. Csakis a szövetkezeti demokrácia biztosíthatja a jó gazdálkodást, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag érezze az életszínvonal emelkedését. Fekete Sándor, a herédi Micsurin tsz elnöke, az őszi munka eredményeiről számolt be, azután arról beszélt, hogy mit jelentenek az á’Jam által nyújtott kedvezmények a szövetkezeteknek, Elmondotta többek között, hogy a közelmúltban két tagnak is igénybe kellett venni a mentőt, ez 2—300 forint költséget jelentett volna még nem is olyan régen, most azonban kormányunk lehetővé tette az ingyenes betegszállítást. Végezetül a termelőszövetkezet, s a gépállomás kapcsola-láról szólva megállapította, hogy a szövetkezet segíti a gépállomást, de a gépállomásról ez már ke- vésbbé mondható el, nem biztosít például vontatót a trágyázáshoz. h —f Birinyi M'hály, a hevesi Petőfi tsz küldötte elmondotta, hogy náluk is voltak, akik ki akartak lépni a termelöszöveíra, hogy a tagság jobbiéte biztosítása érdekében jövedelmezőbbé kell tenni a háztáji gazdálkodást is, törődjön ezze] is a termelőszövetkezetek vezetősége, s egészítsék ki minél előbb egy holdra a> gazdaságot. A két jövedelmi forrás, a háztáji és a közös gazdálkodásból származó jövedelem, együttesen túlhaladja még a jómódú középparasztok átlagjövedelmét is. Mindehhez azonban az is kell. hogy Emberről emberre menő agit adóra van szükség, fáradságot nem kímélve kell megvédeni a dolgozó parasztság áldozatos munkájának eredményét, a termelőszövetkezet közös vagyonát. A kulákság nem akar jómódú termelőszövetkezeti tagokat, mert így nem tudja- visszaszerezni azokat az előjogokat, amelyek megillették őt a felszabadulás előtt. Azok, akik szét akarják osztani a fáradságos munkával összegyűjtött közös vagyont, legyenek bár jószán- déhú emberek, mégis az ellenség malmára hajtják a vizet. Ezután Lendvai .elvtárs részletesen ismertette a minisztertanács rendeletét a termelőszövetkezetből való kilépésről, valamint a szövetkezetek feloszlatásáról. Végezetül a következőket mondotta: Végezze ez a tanácskozás abban a tudatban munkáját, hogy dolgozó termelőszövetkezeteinknek, s így alakul ki a termelőszövetkezetek munkája nyomán olyan falu, ahol a dolgozó nép nem egymás kárára-,, hanem egymás javára, egymással karöltve teremti meg jólétét. A nagy tapssal fogadott beszámoló után került sor a hozzászólásokra. A részvevők beszámoltak szövetkezetük életéről, bátran, kerte’és nélkül feltárták a munkában elkövetett hibákat, s döntő többségükben arról beszéltek, hogy szövetkezetük kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve, szépen fejlődik, virágzik, biztosítja a tagság jómódú életét. Bölkény* Gábor, a besenyő- telki Szabad Főid termelőszövetkezet elnöke, a-ki résztvett az országos tanácskozáson is, kijelentette: kezeiből, A szövetkezet szilárd tagjai azonban elmondották ezeknek, milyen támogatást ad a kormány, beszéltek az eredményekről, úgyannylra-. hogv a-z ingadozókat meggyőzték, sőt új belépők is akadnak már. Ha- jól akarunk és szépen akarunk élni, öltözni, akkor úgy is kell a földet megdolgozni. Ha az elmúlt rendszerben az urak földjét meg tudtuk dolgozni, mikor ők Svájcban korzóztak — mondotta végül —, akkor most, amikor a párt iránymutatása nyomán dolgozunk saját földünkön,, még jobb munkát kel! végeznünk. Felszólalt a tanácskozáson Váczi Sándor eivtárs, a megye: pártbizottság titkára is: A termelőszövetkezeti mozgalom. amely a Szovjetunió tapasztat» nyomán, pártunk vezetőével jött létre — mondotta többek között —, dolgozó parasztságunk szorgalma és sok nehézséget leküzdő munkája eredményeként hatalmas utat tett meg. Pártunk Központi Vezetősége javaslatára határozatot hoztak, amely kimondja, hogy emelni kell a beruházás összegét a mezőgazdaságban és még fokozottabban kell támogatni a termelőszövetkezetet. Ez a határozat világosan megmutatja, hogy most egyik megsértették a szövetkezetek önállóságát, s például a vetéstervek elkészítésénél egyszerűen rákényszerí- tették a járásokon keresztül a központilag elkészített tervet az egyes termelőszövetkezetekre. Sokkal több visszaélés történt a szerződéses termeltetés területén, ahol egyszerűen n°m vették figyelembe a szövetkezetek adottságait, munkaerejét. Megmutatkozott a szövetkezeti demokrácia megsértése abban is, hogy nem egyszer a- tagság beleegyezése nélkül, vagy éppen akarata ellenére zártak ki a felsőbb szervek tagokat, vagy éppen neveztek ki vezetőket. Ezután arról beszélt, hogy a párt- és tömegszervezetek nem nevelték harc osságra a szövetkezeti tagságot, Így fordulhatott elő, hogy kulákok és azok bérencei félrevezetve az egyszerű dolgozó parasztokat, aláírásokat gyűjtöttek a szövetkezeti mozgalom ellen. Ugyanakkor nem volt egyetlen párttitkár, vagy elnök sem, aki elienaiáírást gyűjtött volna, sőt előfordult, hogy ha'l- gatólagesan maguk is beleegyeztek. Lendvai Vilmos elvtárs ezután a szövetkezeti mozgalom megszilárdításának, a- szövetkezetek jövedelme növelésének feladataival foglalkozott. Megállapította, hogy több terméket nem új területek megművelésével, hanem a terméshozam emelkedésével lehet eUősorban biztosítani. Minden erővel biztosítani kell, hogy a szövetkezeti tagság élet- színvonala- elérje, sőt megha:- ladja a legjobb módú középpa- raszt életszínvonalát. A tagok gazdasági jelemelkedése vonzóvá teszi a szövetkezeti mozgalmat, s nemcsak a belső rendet. a munkafegyelmet szilárdítja meg, hanem a kívül állók előtt is megteremti a szövetkezetek tekintélyét. Mindehhez azonban az szükséges, hogy a mezőgazdaság minden ágában növeljük a termelőszövetkezetek terméshozamát. Éppen ezért a nagyobb termelőszövetkezetek, a szakértelem biztosítására alkalmazzák a fiatal, jólképzett agronómuso- kat. ugyanakkor már most őszszel biztosítsák a jövő évi termés alapját, a jó talajmunkát, a megfelelő munkaerő, a jó munkafegyelem, a csa-iáitagok, az új A szocialista mezőgazdaság harcban született meg, szövetkezeteink nem foglalkoznak eléggé a jövedelmező melléküzemágakkal. alapvető feladatunk a termelőszövetkezetek felvirágoztatása, a termelőszövetkezeti tagság jómódúvá tétele. Termelőszövetkezeti mozgalmunk annyira megerősödött, hogy azt az ellenség megfékezni nem képes a termelőszövetkezetekhen érvényre jusson a szövetkezeti demokrácia, legfontosabb feladatunk a szövetkezetek megszilárdítása, a tagok jövedelmének emelése. I vallja, hogy a termelőszövetke- Pártunk továbbra is szilárdan • zeti mozgalom a szocialista építés fő útja, pártunk nem mond le erről az irányvonaláról. Az elvtársak nap mint nap láthatják és érezhetik, hogy kormányunk fokozottabb kedvezményeket ad a termelőszövetkezeti tagoknak, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. S hozzátehetjük, hogy ez a segítség a jövő évben érezteti teljes egészében ha- • tását. Ebből is láthatják az elvtársak, hogy a párt és a kormány szavára építeni lehet, mint a kősziklára. Szó volt a-rról, hogy az ellenség milyen módszerekkel akarja bomlasztani a szövetkezetei Azo-k, akik szervezik a kilépést, legyenek elnökök, vagy egyszerű tagok, az ellenség szekerét tolják. Nem igaz az, hogy az egyszerű. tagok nem értenek egyet a párt és a kormány pro- grammjávűl. Védjék meg a termelőszövetkezeteket, hiszen maguk teremtették meg, s ne adják oda az ellenségnek. Ha a csoportok megteremtése harcot jelentett, jelentsen megvédése is. Soka-n felvetik azt a kérdést, hogy meg lehet-e védeni a termelőszövetkezeti csoportot? Válaszunk az, hogy még azokon a helyeken is meg 1-ehet védeni, ahol azt hiszik az elvtársak, hogy lehetetlen. A termelőszövetkezeteket az elvtársak hozták létre, az elvtársaknak, a vezetőségnek, a tagságnak van joga feloszlatni, vagy megvédeni a csoportot. Mi ehhez minden segítséget megadunk és minden egyes termelő- csoportot meg is fogunk védeni. A mi termelőszövetkezeti mozgalmunk fokmérője az, hogy hány csoport bomlik majd fél. A m-i csoporttagjaink újat akarnak, demokráciát akarnak, mert ettől kapták az életet, 6 rnj at életűiét -nem adjuk könnyen oda. Ezt segítik elő majd teljes erejükkel párt és állami szerveink. Kövessenek el az elvtársak mindent az ellenség szétverése érdekében, védjék meg a termelőszövetkezeteket, tagokat, érjenek el olyan eredményt, bogy jövőre minden egyes tagnak nagyobb legyen a jövedelme mini most. Ha jövedelme lesz, nem fog ingadozni, hogy kilépjen-e vagy sem. Ezután Blaihó Istvánná, a-z atkári gépállomás politikai helyettese szólalt fel. Hangoztatta, hogy a gépállomások jó munkájához szükséges az is: adjanak a termelőszövetkezetek traktoristákat a gépállomásnak. Ugyanakkor mindkét helyen, fel kell számolni a- szervezetlenséget, biztosítani kell a munka- lehetőséget. Többhelyütt előfordul, hogy egyes termelőszövetkezetek nem gondoskodnak a traktoristákról, nem biztosítják a brigádszáilást, a meleg ételt, s ez természetesen kihat a- termelésre is. Felszólalt az értekezleten Kol- ba-i Károly, a földművelésügyi minisztérium küldötte is, aki arról számolt be, hogyan áll Heves megye az őszi munkák országos versenyében. Kovács Ambrus, a tiszanánai Vörös- Csillag tsz elnöke szövetkezete nevében ígéretet tett, hogy az őszi mezőgazdasági munkát november 7-re befejezik. Virág Gergely, az atkári Micsurin elnöke az őszi munkában elért eredményeiről. Balog László Tarnaszentmik’ósról, Vallus János Gyöngyösorosziból az ellenséggel szembeni eredményes harcról számolt be. A hozzászólások után Lendvai Vilmos eivtárs adta meg a válaszokat. Az egésznapos tanácskozás résztvevői ezután megtekintették a „Vihar” című magyar filmet. Á Mátravidéki Erőmú és a SeSypi Cementgyár befejezte negyedéves tervét A Mátravid-éki Erőmű dolgozói hónapok óta megfeszített erővel dolgoznak évi tervük teljesítéséért. Különösen akkor vett nagy lendületet ai verseny, amikor a dolgozók értesültek az árleszállítás híréről, azóta szinte nap, mint nap emel lék teljesítményüket. A lelkes, lendületes verseny, a jó munkafegyelem, a műszakiak és fizikai dolgozók szoros kapcsolata meghozta a várt eredményt: a- Mát- ravidéki Erő-mű szeptember 28-án es le 8 órakor befejezte negyedéves tervét, ugyanezen a napon évi tervében 105.8 százalékon állt. Szeptember 29-én a- Selypi Cementgyár dolgozói jelentették, hogy befejezték negyedéves tervüket. Felavatták Egerben Petőfi Sándor szobrát Vasárnap avatták fel Egerben Orbán József szobrászművész alkotását, Peíöji Sándor szobrát. Az ünnepi beszédet dr. Némedi Gyula, a Pedagógiai Főiskola igazgatója mondotta. A Petőfi- téren elhelyezett új műalkotást megtekintették a városunkban tartózkodó szovjet vendégek is.
