Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-24 / 77. szám
7 AË PÚJ SÄG Î953 szeptember 20. ÜZEMI NÉPNEVELŐINK FELADATA r Irta: Lackó András MB ipar,- kér. oszt, vezető Pártunk Központi Vezetőséginek június 27—28. határozata dolgozó, népünk előtt feltárta a gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákat és határozatokat hozott ezek gyors kijavítására. A határozat megjelenése óta a minisztertanács számos olyan rendeletet hozott, mely emeli dolgozó népünk életszínvonalát, melyek fényesen bizonyítják, hogy a párt, a kormány nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is igyekszik dolgozó népünk állandóan növekvő életszínvonalának emelését biztosítani. Pártunk és kormányunk intézkedéseit, munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk, egész dolgozó népünk hatalmas lelkesedéssel fogadta. A munka- védelemre, a dolgozók egészségvédelmére kapott milliókat, a külszíni bányászokra is kiterjesztett hűségjutalmat, az ár- leszállítást — mely dolgozó népünknek évente több mint másfélmilliárd forintot jelent — megyénk, üzemeinek dolgozói lelkes munkafelajánlássa! köszönték meg. Több üzemben vállalták, hogy megszilárdítják az utóbbi napokban meglazult munka-fegyelmet és túlteljesítik a IV. negyedévi tervet. Munkásosztályunk, műszaki értelmiségünk vállalásai tettekben is kifejezésre jutnak. Ezt bizonyítja, hogy egyre több azoknak az üzemeknek a száma, ahol javul a munkafegyelem és a- dolgozók a műszakiak helyes együttműködésével rendszeresen teljesítik napi, illetve dekádterveiket. Üzemeink egyre javuló munkáját nagy mértékben segítik az üzemek népnevelői. Egercsehi bányánál Biró k. Sándor, Ivádi Gusztáv és Kóbor Jenő elvtársak rendszeresen ismertetik — munkahelyeken, Utazás közben, legényszálláson — a legújabb kormányhatározatokat. Saját példájukon keresztül mutatják meg, mit jelentenek a dolgozóknak a kormányrendeletek, az árleszállítás, Biró elvtárg elmondja, hogy az árleszállítás előtt egy rövid télikabnt 700 forintba került, most 580 forintért megvehetik és 120 forintért más egyebet vásárolhatnak. De ugyanakkor rámutat arra- is, hogy a mostani árleszállítás munkásosztályunk, egész dolgozó népünk jó munkájának gyümölcse és az ő munkájuktól függ a további ár-leszállítás is. „Á további árleszállítás kulcsa —- mondja sokszor — a mi kezünkbe van letéve, ezért az szükséges, hogy a munkafegyelem megszilárdításával, a gépek jobb kihasználásával nap mint nap teljesítsük tervünket." Türelmesen vá* laszol a dolgozók kérdéseire, problémáira, helyesen magyarázza meg, hogy miért nem csökkent a hús, a zsír ára. Idézi Rákosi elvtárs szavait, hogy: „abból a kukoricából, amit októberben fognak letörni, az ősszel még nem lesz disznó- hús", de pártunk és kormányunk ezen a téren is segít. Biró elvtárs felvilágosító munkáján túl személyes példamutatásával is lelkesíti dolgozótársait, A példamutató munka eredménye, hogy a frontján javult a munkafegye'em, a szén tisztasága és tervüket 170— 200 százalék fölött teljesítik. Kóbor Jenő elvtárs a hűségjutalom és az ingyen-ruha kiterjesztésének jelentőségét ismerteti társaival. Megcáfolhatatlan érvekkel mutatja meg, hogyan javult az utóbbi időben a bányászok ellátása. Munkafegyelemre, a tervek teljesítésére neveli, mozgósítja a legényszállóban lakó dolgozókat, s ő maga e havi átlag 200 százalékos teljesítményével jár élen a mim- kában. Ivádi Gusztáv és Biró k. János sztahanovista vájárok a DISZ-ben végeznek népnevelő- munkát. Jó munkájukért Ivádi elvíársat tagjelöltnek, Bíró elvtársat párttagnak vette fe! az alapszervezet tagsága-. Ez, az eddiginél is fokozottabb munkára lelkesíti őket. Augusztusi tervüket 150—160 százalékra teljesítették, szeptemberben pedig átlagosan 200 százalékon felüli eredményt akarnak elérni. Faragó József elvtárs, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár szerszámlakatosa saját példáján mutatja meg a dolgozóknak, hogy mi( jelent az árleszállítás. Elmondja, hogy négytagú családjával egy épben csak a kenyér árából 200 forintot takarítanak meg. Faragó elvtárs példát mutat a termelésben, segíti munkatársait, segít problémájuk megoldásában. Üzemi népnevelőink egyik legfontosabb feladata most a megjelent kormányhatározatok megmagyarázása, a- tervteljesítésre való mozgósítás. Ahol a népnevelők jól dolgoznak, otl megértik a dolgozók, hogy az életszínvonal további emelkedése iá munkájuktól, a tervek teljesítésétől függ, s ehhez a munkafegyelem megszilárdítása, a tervfegyelem betartása szükséges. A tervek teljesítése egy a párt- és kormányhatározatok megvalósításával, egy a szocializmus építésével — ez pedig egy az életszínvonal emelésével. A rózsaszentmártoni IX-es. aknában javult a politikai munka, rendszeresen ismertetik a legújabb kormányrendeleteket, az eredmény: a rózsái IX-es akna dekádról-dekádra, hónaprói-hónapra- rendszeresen túlteljesíti tervét. Üzemi pártbizottsága-inik és pártszervezeteink egyre jobban foglalkoznak a népnevelőmunká- val, javult az irányítás, a népnevelők felkészítése. Vannak azonban még üzemi pár-bizottságok és pártszervezetek, ahol elhanyagolják a n-ípnevelőérte- kez-'.eteket, nem számoltatják be a- népnevelőket munkájukról. Ezekben az üzemekben a terv- teljesítés s-em megfelelő. Ahol nem foglalkoznak a népnevelőkkel, a népnevelők nem érzik pártm-egbizatásuk jelentőségét, nem éreznek felelősséget az előliünk álló célok megvalósításáért. Egercsehi bá-nya gépműhelyében a népnevelők maguk sem mulatnak példát a termelésben, nem egy esetben a- dolgozók megsértik a- munkafegyelmet és a népnevelők ahelyett, ho-gy figyelmeztetnék a dolgozókat a munkafegyelem betartására, maguk is részesei a lógásnak. Népnevelőink szép, nemes feladata, hogy mozgósítsák dolgozóinkat az előttünk álló feladatok megvalósítására, hogy eddigi eredményeink ismertetésével még nagyobb sikerekre lelkesítsék őket. Népnevelőink csak úgy tudják ezt a feladatot teljesíteni, ha példát mutatnak a termelésben a jobb minőségért, az önköltségcsökkentésért, a tervek teljesítéséért vívott ha-rcban, ha elősegítik a dolgozók alkotó kéz, deményezését, fokozzák lelkesedésüket és nap mint nap ráirányítják a dolgozók figyelmét a párt- és kormányhatározat végrehajtására. Népnevelőink türelmes, felvilágosító munkával küzdjenek a hibák felszámolásáért, a pártós a- kormányhatározatok végrehajtásáért. Legyen büszke minden népnevelő nagy, megtisztelő feladatára, pártmeqbizafására és teljesítse népnevelői hivatását. „Nem elégszünk meg a száz százalékkal" — értekezletet tartottak egercsehi bányászai Nagy megelégedettséget váltott ki a kormány árleszállításról szóló határozata Egeresein bányában is. bányászok értekezletre gyűltek ösz- sze, ahol megbeszélték az árleszállítás jelentőségét, s azokat a feladatokat, amelyek előttük is állnak az életszínvonal további emelésében. Laczkó András elVtárs, a megyei pártbizottság ipar- és kereskedelmi osztály vezetője beszámolójában részletesen foglalkozott azzal, hogy pártunk útmutatása nyomán elsősorban munkásosztályunk áldozatkész, odaadó munkájának gyümölcse az árleszállítás. Rámutatott továbbá arrai hogy a további ár- leszállítás kulcsa a dolgozó nép, igv »z egercsehi bányászok kezében van letéve. A hozzászólásokban a dolgozók maguk is elmondták, mit jelent számukra-a számtalan minisztertanácsi határozat mellett aiz árleszállításról szóló rendelet, s fogadalmat tettek a munka továbbjavítására, ugyanakkor bírálták a műszaki vezetést. Rózsa Géza vájár elmondotta, hogy a hányászok helyeslik a jelszót, „termelj többet, jobban élsz”, de a tőbbtermeléshez az is szükséges, hogy a műszakiak is megadjanak minden segítséget. Legutóbb a fronton dolgozók nem tudtak vidia I fúrófejhez jutni, s emiatt lényegesen kevesebbett termeltek, mint amennyit akartak. ,»Afi nem elégszünk meg a száz százalékkal, mi több szenet akarunk adni a hazának, éppen azért, kérem az üzemvezetőséget, hasson oda, hogy ne forduljon elő többé Ilyen és hasonló eset." Érsek Ferenc elvtárs ai szak- szervezet részéről javaslatot tett a műszakiaknak, hogy a legrövidebb időn belül dolgozzák ki a műszaki hibák felszámolásának tervét, biztosítsák a zavartalan egyenletes termelést. Több hozzászólás után Gál János igazgató tett ígéretet a műszakiak nevében, hogy mindent elkövetnek a munkafeltételek biztosítása, a termelés fokozott emelése, az évi terv túlteljesítése érdekében. „PROPAGANDISTA“ A most induló oktatási évben nagy segítséget nyújt a propagandisták munkájában a „Prcpagadista” című folyóirat, mely soronlévö témákhoz elméleti és módszertani cikkeket közöl, segítséget nyújt ahhoz, hogy a klasszikusok munkáit hogyan kapcsoljuk össze az Időszerű magyar problémákkal. A folyóirat konzultációs cikkei elősegítik egyes elméleti kérdések jobb megértését, az egyes módszertani kérdések megvilágítása, a propagandisták módszereinek fejlődését. A folyóirat hasábjain a propagandisták maguk is megírhatják tapasztalataikat, választ kérhetnek problémáikra. A politikai iskolák propagandistái saját tanulásukhoz is segítséget kapnak a folyóirattól, amely rendszeresen közöl cikkeket az SZK(b)P története tanításához Is. A közszükségleti cikkeket gyorsan és fennakadás nélkül kel! eljuttatni a szovjet íogyasz- tóközönséghcz. Ezzel kapcsolatban igen nagy fe adatok hárulnak a kereskedelmi szervekre. A szovjet kereskedelem megjavításában pedig nagy szerepet játszik az üzemi bizottságok és egyéb olyan szakszervezeti bizottságok, amelyek az üzletek, étkezők és raktárak társadalmi ellenőrzését végzik. A társadalmi ellenőrzésben sokszázezer szakszervezeti aktivista vesz részt, s ez a társadalmi ellenőrzés csak úgy lehet hatásos, ha helyesen szervezik meg. A kereskedelmi hálózat munkájának megjavításában aktívan közreműködik a vasúti közlekedési dolgozók szakszervezetének központi bizottsága, amely széleskörű aktívát vont be a munkásellátási osztályok, üzletek, mozgó elárusítóhelyek, étkezők, stb. ellenőrzésébe. A kereskedelmi dolgozók rendszeresen beszámolnak munkájukról a vasutasoknak. Mintegy eOú.OOO ember részvételével több, mini 5500 munkásellátással foglalkozó gyűlést és konferenciát tartottak a vasútvonalakon idén májusban és júniusban. E gyűléseken üzletek és étkezők, valamint munkásellátási osztályok vezetői, ellenőrzőbtzottságok elnökei tartottak beszámo’ót. A viták során számosán bírálták a gazdasági és szakszervezeti vezetők munkáját. Az aktivisták segítségével megjavították sok étkező és üzlet munkáját, emelték a vásárlók kiszolgálásának színvonalát. Követésremél tó a loningrádi „E!ektroszila”-gyár munkásellátási kérdésekkel foglalkozó bizottságának módszere. A vállalat szakszervezeti aktivistái négy üzemi étkezőt, hét mű- helybüffét ellenőriznek, azonkí- viil a szakszervezeti tanács tíz iizJet felügyeletét bízta rájuk. A bizottság terv szerint végzi munkáját. Az állami kereskedelmi felügyelet dolgozóival együtt rendszeresen kioktatja az aktivistákat az ellenőrzés technikájára. A szakszervezeti aktivisták ügyeletet tartanak a gyári étkezőkben. Tavaly augusztusban konferencia foglalkozott a kollektív szerződés első félévi teljesítésével, s itt a munkások bírálták a 8. számú étkező munkáját. Szó baker ült, hogy a pénztárnál és az asztaloknál nagyon sokat kell várni, néha a rendelkezésre álló idő alatt nem is tudnak megebédelni. A bizottság ellenőrizte az étkező munkáját, meghallgatta az étkező vezetőjének beszámolóját. Az úgynevezett csúcsforgalmi időben nagy mértékben javítottak a kiszolgáláson. Több helyről adlak ki az ételeket, étel- melegítőt állítottak fel, ahonnan a legközelebbi asztalokat szolgálták ki. Már a fogyasztókö- zönség érkezése előtt megkezdik a tálalást, a fogyasztott ételeket a felszolgálóknál kell kifizetni. így körülbelül húsz perc a att meg lehet ebédelni. Az étrend összeállításánál figyelembe veszik az elhangzott kívánságokat, amelyeket külön könyvben vezetnek. A gyár társadalmi ellenőrei felügyelnek arra, hogy az üzletekben szigorúan betartsák a szovjet kereskedelem szabályait. A kerületi kereskedelmi osztály az aktivisták jelentései alapján megteszi az intézkedéseket. A bizottság gondoskodik arról, hogy a kiszolgálást helytelenül végző dolgozók munkáját megvitassák az üzletek és étkezők dolgozóinak gyűlésein, s ezeken résztvegye- nek a társadalmi ellenőrök. Ennek igen nagy nevelő hatása van. Számtalan olyan eset van, amikor a szakszervezetek ellenőrzést gyakorolnak, állandóan javítják a dolgozók ellátását. A jól megszervezett társadalmi el. lenőrzés mindenütt megfelelő eredménnyel jár és elősegíti a fogyasztóközönség növekvő igényeinek jobb kielégítését. A területi, üzemi és helyi szakszervezeti bizottságok feladata időben intézkedéseket ten. ni az üzletek és étkezők munkájában előforduló hibák kiküszöbölésére, a kereskedelem elveinek megsértése ellen, gon. dósán őrizni kell a vásárlóközönség érdekelt. Minden szakszervezet feladata, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassa a társadalmi ellenőröket. Az üzemi bizottságok gondos- kódjának arról, hogy a rendelkezésükre álló alapokból meg. felelőképpen jutalmazzák a társadalmi ellenőröket jó munkájukért, s hogy a kiváló módszereket elterjesszék. A munkáscl- látássai foglalkozó bizottságok nem korlátozhatják tevékenységüket csak az ellenőrzésre. Feladatuk, hogy az üzletek és étkezők szakszervezeteivel közö. sen javítsák a kollektívában a kulturális tömeg-nevelőmunkát, fellendítsék a szocialista munkaversenyt a jobb kiszolgálásért. Az ilyen akcióegységben rejlik a siker záloga. A szovjet kereskedelem és közétkezés jelentős mértékben hozzájárul a dolgozók jólétének további javításához. A szakszervezetek a társadalmi ellenőrzés hatásosabbá tételével elősegítik a szovjet kereskedelem további fejlődését és a dolgozók állandóan növekvő igényeinek minél teljesebb kielégítését. M. Berbatov cikkéből XXX»aOOOOt>OCIOOOOQOO(X»OQOOOO '00000*,OQa<,0000°000^^ ooo^ooc, o^xxjouocx^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxaoc^^Mooaxxxxao^jooaooo.^xxocr, egy orvos életéből. Igyekszem úgy leírni, ahogy elmondta, lassan, elgondolkodva, óvatosan mérlegelve a szót, Az 52 éves dr. Erdélyi Béla adáesi körorvos megtanult takarékoskodni a szavakkal. Aki sokat állt a halállal szemben, s aki ai tudomány segítségével sokat győzött felette, az nvugodiá válik, az nem siet, nem kapkod — még a; szavakban sem. Mielőtt a két történetre kerülne a 6or. egv kicsit róla is. A ház előtt és az udvaron magas ra szökő jegenyék: minden évgyűrű egv küzdel- mes esztendő az orvos életében. Huszonnégy gyűrűt lehetne megszámolni rajtuk, ha valaki szívtelenül derékbavágná ai fákat. Pontosan eny nyi ideje, hogy dr. Erdélyi itt él a faluban. Történeteinek hitelességét, munkáját, igazolja egyetlen statisztikai adat: mikor a községbe töt; 160 újszülött közül 30 meghalt — 20 százaléka« volt a halálozási arányszám. A felszabadulás utáni esztendőkben azután volt eset, _hogy a kő. zel 7000 lakosú községben még a két százalékot sem érte el. Százakat menteit meg a iövő számára az egészségügy áldozatkész, lelkes katonája. Dr. Erdélyi egv ai sokszá? falusi orvcö közül, akik névtelenül, éjt-na-ppalá téve harcolnak a betegség, a falusi babona ellen az éle'ért, a>z egészséges emberért. Két fegyverük van a millió és millióval szemben: a tudomány és a *7,ívük. Legyőzhetetlen, egymást kiegészítő fegyverek ezek. Ezt példázza a két történet is. I I I03.VAT MUTATOTT | Ä TlÄ“ kor már sötét van, csak a kavargó hó- pelyhek húznak maguk után valami csalóka derengést. Az egésznapi fáradtságos munka után fáradtan üldögél ai kályha mellett dr. Erdélyi. Elemzi vizsgálatainak eredményét, m-ég- egyszer leellenőrzi helyesen á’Iapította-e meg a diagnózist... Valaki zörget az ablakon. — Doktor úr, tessék azonnal jönni... Doktor úr.s. — szipákolja lihegve egy női hang. KÉT TÖRTÉNET FALU S a O RVOS — Mi baj? Ki az? --- ugrik az ablakhoz, s a felelettel együtt betör a tét is a szobába. — A tanyán,., Kalópé... vérzik... megállás nélkül. Tessék jönni gyorsan —t Várjon azonnal jövők! S két perc múlva az alacsony tömzsi asszony, a magas orvos együtt taposság a földutak melyet csak érezni lehet, de látni nem Kenvérvár- puszta jó öt ki'iométer beletelt egv óra amíg odaértek. Az asszonv az egvik alacsony cseléd- házba vezette az orvost. Közös konyha, jobbra- baira a szobák. Minden szoba- cgy-egy család, égy-egy büzlő petróleumlámpa, minden szc'ba egv világravaló nyomorúság. A dikón félig öltözött hailottsá-padt asszony, Kalóné. Rövid vizsgálat: a vérzés oka, a terhesség erőszakos megszakítása. Azonnali műtétre van szükség, különben az asszonv menthetetlen. Kalóné tudja ezt, kerekre nyilt szemei üveges rémülettel nézik a fiatal orvost. Az megnyugtatóan rámosolyog. Néha egy ilyen mosoly a legdrágább gyógyszernél többet ér. — Gyorsan rakjanak tüzet, kifőzöm a gyógyszereket. —- «zó! oda a mellette álló asszonyhoz. A cselédház lakói sietve adják össze a- kukoricaszárat, máris Pattog a tűz. Este fél kilenc, De a kukorioaszárban kevés a kalória, nem akar forrni a víz. Tömik a rakott tűzhelyt, Kalóné egyre fehérebb, s az orvos szavaival próbálja bennetaríani az életet. — Miért tettem? Hát itt van négy gverek, mind kiesi Pietät behívták katonának. Nekem kell dolgozni az uraságnál. Terhesség?... nem, éhenhaltunk volna.. Tíz óra. A víz torra, de még nem fairr. Tovább tömni a kályhát, tovább beszélni az életről — micsoda kemény harc ez, Végre.., forr a víz. S rövid idő múlva a cselédánvon megindul az orvos harca az emberért. Szálltak a percek, gyorsan, szinte versenyezve. Minden perc egy újabb veritêkcsapp dr. Erdélyi homlokán. Minden rend. ben. Mostmár csak a mosdat ás van hátra ... — Hozzák be a vizet — szól ki a konyhába a riadtan kuporgó asszonyokhoz. Már itt is van... már nyúlna is érte... s szalmaszál van a vízben. Megái] egy pillanatra, rettenetes fá" radtság fonja körül „Egy szalrnaszál, a fuldoklók menedéke és most...” gondolja Kesernyésen. — Felforralni mégegvszer — szól ki a konyhára. Újból tömni a kályhát, újból harcolni az idővel. Most a víz gyorsabban forr fel, de már így is hajnalra jár az idő, míg befejezi a műtétet. Kalóné életbeinaradt, nyolc órát küzdött érte a falusi orvos. A tanvától 30 kilóméterre lévő kórházban ez csak félórát vett vclna igénybe. De e beszállítás — ha meg is fizették volna —- háromórás szekerezés-: halál. " lóra” NYARA. I E’yezet a dús termést ígérő I I hatart járni, morzsolgatni a beérett kalászok felét, méregetni, hogy nő a kukorica, napraforgó, belemosolyogni kék égbe. Ezen gondolkodott Varga András MÁV nyugdíjas is aki 60 éves kora ellenére fürgén szedte lábát a határban kis földje felé. Vidám volt, felszabadult. Nem törődött azzal sem, hogy valami furcsa nyomást érez gyomra táján. Még akkor sem tudta mi történhetett vele, amikor összeseit a dűlő szélén, s vér bugyborékolt fel a száján. Az arra járók szedték fel és vitték hazat Mint 24 éve annyiszor, ismét kopogtak dr. Edrélyi ablakán, — Doktor úr... jöfjön gyorsan ... elöntötte az uramat a vér. Az orvos felkapta táskáját é® sietve megin- dúlt az asszony után. Néhánv kérdést tett fel, milyen a vérzés, habos-e a vér, hogy néz ki a beteg? — évtizedes gyakorlatával már előre megsejtette mi történt Vargával. Amikor odaállt az ágy mellé, gyanúja végleg beigazolódott: a pulzust alig lehet kitapintani, szeme e'-elsötétül, időnként elveszti eszméletét: gyomorvérzés, mégpedig igen súlyos. Vérzéscsillapító injekciót adotC Azonnal kórházba kell szállítani, mert különben elvérzik. Az asszonyok -közben kint sustorogtak a konyhában. — Kórházba szállítani? Úgysem- bírja ki az Utat. Nem lehet azt megtenni. Miért nem hagyja a defktor nyugodtan meghalni. Öreg ember már, s ilyen hosszú úton úgysem bírja ki. ' — Értsék meg asszonyok, itt csak a vérátömlesztés segíthet — figyelt fel a vizsgálat után doktor Erdélyi. A kórházban még megmenthetik. A szállítás? Gumikerekű ágyon viszik, azon is tolják be a műtőbe. Nem úgy van már mint régen. Vinni kell, még ped’g azonnal. Választ sem várva telefonáltatott Gyöngvösre. S negyedóra múlva már óvatos -kezek emelték a mentőautóba Varga Andrást. A kórházban azonnali vérátömlesztést kanott, magához tért, sőt néhány nap mulvai lábra állt. Mikor újból’ megvizsgálták, megállapították az orvosok, hogy súlyos patkóbél betegségben szenved. U|afeb operáció . •. s Varga András ma serényen éa vidáman dolgozik. Isimét győzött a szív és a tudomány a halál felett. I ELHALLGATOTT I ^ ,las,sií «jvakkal elmon « ‘------------------------_! dott két történetben egy s zót sem szólt magáról, az áldozatkész emberről, csak mint az orvosról, a tudományról, betegségről beszélt. Az élet megmentése, az egészség védelme, dr. Erdélyi számára mindennapi szerény, odaadó munka: hivatás. S emellett eltörpül minden egyéni érdek, kényelem, az ember apró-cseo-rő baja. Erről nem szeret beszélni, de az életről, hivatásáról nagyon, Ezért neveli fiát is orvosnak, hogy egyszer majd átadja az or- vehi táskát, s bátran tehessen számvetést munkás életével: „... ez férfi munka volt.” Gyürke Géza I I 1 --------- —------------A társadalmi ellenőrzés a kereskedelem megjavításának fontos eszköze
