Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-24 / 77. szám

1053 szeptember S4.

N ÉPÚJSÁG

5

Sztahanovista tapasztalatcsere Gyöngyösön

Az elmúlt vasárnap tartotta első sztahanovista értekezletét Gyöngyösön az Északmagyar- ' országi Aknamélyítő Tröszt, melyen résztvettek a középdunán- túü vállalat sztahanovistái, újítói is. Az értekezletnek az adott különös jelentőséget, hogy abban az időszakban gyűltek ösz- sze a szakma legkiválóbb dolgozói, amikor az árleszállítás után, az új negyedév kezdetén új feladatok állnak minden üzem, minden dolgozó előtt.

Peti Kálmán igazgató megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a munkához való új viszony fejlődése, a munkaverseny széleskörű kibontakozása, közvetlenül összefügg az életszínvonal emelkedésével, a béke biztosításával. '

Pánvi Levente, a vállalat főmérnökhelyettese beszámolójában arról beszélt, hogy a szocialista termelés termelékenységének emelését elsősorban a versenymozgalom széleskörű kifejlesztése teszi lehetővé.

Egymagában azonban ez nem elég, feltétlenül szükség van a munkamódszerek fejlesztésére, a Sztahanov-mozgalom, az újítómozgalom széleskörű kibontakozására. A továbbiakban részletesen is foglalkozott a vállalat Sztahanov- és újítómozgalmának eredményeivel, s ezen a téren soronkövetkező legfontosabb

feladatokkal.

Hozzászólásában Lakatos Bertalan, a rózsaszentmártoni IX-es akna brígádvezetőie elmondotta. hogy a kormány pro- grammia még iobb munkára serkenti a bányászokat Különösen nagy súlyt helyeznek most a minőségre, a szerszámok karbantartására.

A termelést naponta értékelik, s így már előre látják, hogy az esetleges lemaradásnál, másnap mit kell behozni.

Iváncsor Dénes után, Krausz főmérnök szólalt fel, aki han- gozta:ía., hogy a tervteljesítésben különösen nagy felelősség hárul a sztahanovistákra. A Sztahanov-mozgalom kibonta.- kozásának legfontosabb feltételeit abban jelölte meg, hogy a ieghaladottabb munkások olyan új kezdeményezéssel, észszerű- sítéssel, új munkamódszerre', lépjenek elő, amely ugrásszerű forradalmi emelkedést hoz a munka termelékenységében, a termelés színvonalában.

Bánfi Béla a. tröszt részéről arról beszélt, hogy az újítási mozgalom egyik döntő hiányossága: a műszakiak nem kapcsolódtak be ebbe a mozgalomba.

A mindvégig érdekes tapasztalatokat hozó értekeztek ünnepi ebéd, majd pedig kultúrműsor zárta be.

Felvirágzik Czipó t. László gazdasága

A zajos Kossutlrutca elején, az útszéli fáktól fé.ig eltakarva húzódik meg Czipó t. László, verpeléti középparaszt háza. Az udvar egy középparaszt megszokott portája, csupa virág minden. Virágos a iolyosó, a kiskonyha. A muskátli, melynek látása minden szemnek kedvez, barátságossá teszi a ház környékét. A gazda, Czipó László 53 éves, napszítta arcú középtermetű ember. A muskátlis ház négy embernek az otthona, idősebb Czipó László feleségével, a fia és a menye lakik benne. A hat hold szántó és a három hód szőlőben mindig akad munka és a Czipó-család a jó gazda gondosságával végzi el. Az utóbbi időben a csendes kis portára új hírek szivárogtak be: az árleszállításról, a kormány programmjáról, most legutóbb pedig a „Szabad Föld”-böl olvasták a Központi Vezetőség határozatát, az új begyűjtési rendszerről.

— Megvallom őszintén, nem hittem, hogy ez a határozat megjelenik. A faluben már régebben rebesgetik, hogy a. beadást csökkentik, de hogy eny- nvi. elengedjenek, még gondolni sem^ mertem volna. Eddig is kaptunk kedvezményt, az idén majd három mázsa termény beadását engedték el. Az árleszállítás hasznát pedig mindennap érezzük, hol a cukor, hol pedig más árunál. Sokan lebecsülik a kedvezményeket, most a fiammal kiszámoltuk mennyivel csökken a jövőévben a beadás — újságolja a gazda.

Rövid keresgélés után előkerül a sok használattól gyűrött „Szabad Föld”, a széle teleírva számokkal, ide jegvezle fel, mennyivel kell kevesebbet beadni a következő gazdasági évben.

— A legelső — s ujjáva! a papír felső szélére mutat — az, hogy eddig a felszorzott területem 19 holdon felül volt, ez emelte a szorzókulcsot. Most ezen is segítettek. A szőlőt nem számítják bele, csak a haj hold szántó után kell termény- és állatbeadást teljesíteni. Az idén 257 búzakilogramm beadás jutott egy holdra, ßvöre csak 183 kilogrammot kell beadni egy hó i után. Ehhez jön még a 10 százalékos kedvezmény, ahogy számoltam hat mázsa, terménnyel kel' kevesebbet beadni, mint az idén.

Számoltunk mi is kissé. A hat mázsa termény 300 forintos szabadpiaci áron számolva 1800 forintot jelent a Czipó-család számára, de ez még nem minden.

— Még a java hátra van. S újra előkerül a papír — például itt van a tejbeadás. Az idén 520 liter volt az előírás. Ennek a negyedrészét jövőre e engedik. Ez 130 liternyi tej. Ha ezt eladom, 400 forint körül jön érte a házhoz. A szőlő után nem kell húst beadni, itt van a határozatban. A hat holdra 76 kiló esik, de még ennek a 15 százalékát is elengedik, így csak 65 kiló marad. Ha ezt hozzáhasonlítom az idei 82 kilóhoz, láthatjuk, hogy 17 kiló az engedmény. Ennek a szabadpiaci ára 425 forint.

Talán még akadnak, kik erre is azt mondják — ez is va'ami? Kezükkel legyintenek rá. Am a papírlap még mindig beszél. Czipó László még nem ért a végére.

— A húsra kell egy kis jó bor Is — mondja tréfásan. S itt arra a 319 liter borra gondol, melyet elengednek a következő gazdasági évben. A papírlap, mint valami bőségszaru, még mindig örvendetes dolgokat tarta'máz.

— A tojásról, a tyúkokról még nem is szóltál — pirongai- ja a felesége. — Hát azokkal mi lesz?

— Azt is megmondom, —

nyugtatja, meg élete páriát Czipó László. — Az idén beadtunk 45 kiló tojást és baromfit, jövőre aüg 26 kilót kell beadni. Megmaradnak a kedves tyúkjaid.

Most már nincs szükség a papírra, de hogy többen mégis, merjék, leírjuk, mit láttunk rajta:

Hat mázsa termény szabadpiaci ára 1800 forint

a 130 liter tej a 17 kilogramm bús a 319 liter bor a 17 kiló tojás és baromfi

M

91

400

»»

H

9%

425

»»

*»

M

3190

*9

M

99

524

9»

Ennyit jelent Czipó Lászlónak az új begyűjtési rendszer. A kővetkező gazdasági évben a gazdasági felszerelésre, új állatok bevásárlására fordíthatja e? az összeget.

— A pénznek van is helye. Most építünk állami támogatással egy 10 köbméteres silót, merj kell a takarmány az álja* *

Összesen: 6339 forint

toknak. Szaporulatot várunk tavaszra. Ha a számításom beválik még egy tehenet is veszek, mert a második tehén után már nem kell semmit sem beadni, vihetem a tejet szabadpiacra. Most már hozzá merek kezdeni az építkezésekhez, mert szilárd talajt érzek a lábam alatt. El. szállt az eddigi bizonytalanság.

Ünnepi könyvhetek megyénkben

Október 4-e és 10-e között rendezik meg az ünnepi könyvhetet megyénkben, melynek az a célja, hogy a dolgozókkal még fokozatosabban megismertessék, megszerettessék a könyvet, az irodalmat, hogy hozzájárul- | janak kulturális szívona'unk 8 emeléséhez és közelebb hoz- | zák az írót cez olvasóhoz.

Az irodalmi közvélemény szélesítése íróink további munkáját is segíti. A könyvhéten a szépirodalom mellett a szakkönuvek propagálása is fontos feladat. Már október 3-án a Nemzeti Múzeumban megnyílik a felszabadulás óta az első, általános jellegű képkiállítás, ahol bemutatják a felszabadulás óta megjelent könyveket, a könyvkiadást, a könyvek illusztrációinak és kötésének fejlődését, a dolgozók leveleit, véleményeit kedves könyveikről.

Megyénkben már október 4-én megkezdődnek az irodalmi esték, ahol közösen vitatják meg a könyvtárosok az olvasó és az író, az irodalom problémáit. Ezenkívül minden községben október 4-t'ól 10-ig, olvasómegbeszélés, kiállítások, könyvanké- tok lesznek. Az olvasómegbeszéléseken hozzászólnak az olvasók a könyvtáros munkájához, javaslatokat tehetnek, bírálhatnak és kérhetik, hogy egy-egyfajta könyvből többet adjanak a könyvtárakba. Az ünnepi könyvhetek végén a községekben, üzemekben könyvárusítást tartanak. g

OCXDOOOOOOOCXX)C)OCOOCX300COOOOOOOCO<XXXXXX)0

KÖZGYŰLÉS

A helyenként már sárgalevelű almaíák közt ketteslétrák emelkednek, tetején nóíáskedvü lányok óvatosan rakják kosarakban a hamvas, piroscsíkos almát. A gazdag terméstől lehajtó ágak, miközben megszabadulnak terhűktől, megkönnyebbülve bií lennek eredeti helyükre. Szüreteli az almát a felnémet! Petőfi tsz tagsága. Gyorsan telnek a kosarak, ládák, nemsokára megindulnak a városok, sőt külföld feié is, hogy elvigyék termelőjüknek jó hírnevét.

★

Végefelé közeledik már a nap. Az úton kisfiú lohol az almás felé.

— Gyűlés lesz — kiabálja már messziről. Igyekezzenek, azt mondta az elnök.

— Jól van, ott leszünk — hangzik feléje minden oldalról. S a kis futár kétkeziben szép aranyparment szorítva, elégedetten ballag visszafelé, mint aki jól végezte dolgát. Alig ér vissza, már gyülekeznek a szövetkezetiek is, jönnek a tanyáról, a kertészetből is. A nyitott ajtajú irodában is elkíséri a gyülekezőket az érett gyümölcs kellemes illata. Bent gyakran roppan a dió, fiatalja, öregje tori, miközben elhelyezkednek ládákon, székeken — kinek hol jut hely. Az asszonyok a küszöbre szorulnak, mert egy kicsit későn érkeztek, de így legalább nyugodtan tereferélnek, míg Dávid József erélyes hangja félbe nem szakítja, traccsolásukat.

Gyertek közelebb, megkezdjük a gyűlést.

A hirtelen beállott esöndben

egy-két szék ropogásán kívül semmit sem hallani. Az elnök szemüvegén keresztül vizsgál- gatja az összegyüiieket, még le is emeli, hogy meggyőződjön róla, itt vannak-e mindnyájan. Beszélni kezd: erélyes hangon, aki először hallja, azt gondolja, talán haragszik, Pedig csak így szokta meg. A szövetkezet tagjainak már fel sem tűnik, csak az új agronómus kapja fel a fejét az erélyes hangra.

— Sok a munkánk, nagyon összegyűlt. Azt mondom kezdT lük a krumpli ásáson — s tőle kissé szokatlan hangon hozzáteszi: gondolkozzanak rajta, mit csináljunk előbb. Furcsa ezt még most kimondani, mert eddig bizony sokszor saját belátása. szerint cselekedett, nehéz az e'só lépés, de Dávid József, ha kissé botladozva is, megtette.

Szarvas Sándor, akt szerényen húzódott meg a többiek közt, nem állotta meg, hogy közbe ne szóljon — „inkább az almát szedjük, nagyon hull már”, s nézi az elnök mit szól rá. Dg az elnök el van foglalva gondolataival, mindketten a szövetkezet javát akarják, csak kétféleképpen, melyik lesz hát a jobb? Erre is megkapja a választ. Innen is onnan ig jön a javaslat: „Az almát szedjük

először, a krumplit csak utána Végül is ebben maradnak, s megszületik az első közös határozat, a jegyzőkönyvvezető már írja is a tagság akaratát. A közgyűlés részvevőit, mintha, kicserélték volna, élénkebbek a. hozzászólások, sokszor egymás szavába vágva mondják el javaslataikat, miközben az elnök ide- oda forgatja a fejét, hogy egyetlen javaslat se hangozzék el hiába. Ceruzája, gyorsan szántja a papirt, de hirtelen megáll, mikor az új hozzászólót meglátja.

Alig három lépésnyire ül tőle Antal Tibor a fiatal kertészeti munkacsapatvezeiő, nem nagyon hallatta hangját még a gyűlésen, érezte még nem eléggé becsülik meg. Könnyen rámondják: fiatalság, bolondság. Pedig az iskolán azt tanították, közösen kell mindent megbeszélni a vezetőség, a fegyelmi bizottság is azért vanv hogy segítsen a vezetésben, s vonja felelősségre a mulasztókat. Itt meg mindent visszájáról csinálnak. Az elnök a szövetkezet javát akarja, de ő is jobban dolgozna, ha a vezetőség segítené. Ezek a gondolatok jutottak eszébe, mikor fel állott. Erezte, hogy minden szem rajta pihen. Most már elmondja végre, ami a szívén fekszik. Szép sorjában akarta mondani, de az izgalom és a sok figyelő szem megzavarta. Hangja kissé természetellenesen élesen csengett.

— Miért volt idáig kapkodás a munkában? Miért nem vonja fele.ősségre a fegyelmi bizottság a munkafegyelem Jazítóit? Miért?... mondaná tovább, de az elnök felkapja a fejét, a papíron, mintha tüzesvas lenne ott, „no lám a Tibi”, s szemüvegét túlzott buzgósággal töröl geti, miközben figyeli a feléje zúduló kérdéseket.

— Jól mondja a Tibi, miért

n.em ü' össze a vezetőség? — csattan Biró elvtárs hangja is..

— A kapkodásnak, az ellentmondó intézkedéseknek az elnök és a vezetőség az oka — vonja le a tanulságot a vitából a most már bátrabb hangú fiatal munkacsapatvezető.

Az elnök mint, aki hirtelen hidegzuhanyt kap, alig ocsúdik fel az első meglepetésből. Tanácstalanul néz a párttitkárra. Mi legyen hát most? Mert érzi igaza van a. hozzászólóknak, de eddig miért nem mutatták meg a helyes utat, miért engedték a saját feje után. Most aztán megkapta egyszerre, s ő ösztönösen a párthoz fordult, tudta, hogy biztosan segít.

— Ennek csak egy orvossága van — kezdi Szecskó elvtárs, a

árttitkár — rendesen össze kell ívni a vezetőséget, s együtt megbeszélni közös dolgainkat. Közgyűlés is lehet gyakrabban, meri ígv minden összegyűlik egyszerre. A fegyelmi bizottság, meg azért van, hogy a. rendbontókat kigyógyítsa nyavalyájukból, a lógásból.

Az elnök már nem is nézett olyan idegenül Bíróra, Antal Tibire, meg a. többiekre, akik megbírálták. Hiszen ezek is a szövetkezet javát akarják, falán, ha. előbb szólnak nem történik meg olyan eset, mint a tavaszon, hogy 60.000 forintot építkezésekre köítöttelT a sajátjukból, mikor azt hosszúlejáratú hitellel is felépíthették volna.

A gyűlés után együtt ballagtak a falu felé, akkor ériette meg Dávid József, a szövetkezet elnöke, hogy csak így együtt, összefogva lehet felvirágoztatni a szövetkezetüket.

Kovács Endre

Az 50 ezer forint nyertese

Molnár József csendesen dolgozgat az udvarán lévő hts kertjében, mikor megszólal a csengő. Feláll, lassú léptekkel megindul a kapu relé. Közben gondolkozik: „ugyan ki kereshet ilyenkor engem. Talán Magda lányom érkezett meg a munkahelyéről, vagy a feleségem jött haza. Mindig csak zavarták az embert, nem hagyják egy percig sem nyugodtan dolgozni."

Közben kinyitja a kaput, nem a lánya, de nem is a felesége jött haza. A régi munkahelyéről kereste őt egy elvtárs, hogy újságolja az örömhírt: „50.000 forintot nyert Molnár bácsi a békekölcsön sorsolásán". Molnár József először azt hiszi rósz- szül hall, a kezében felejtett kapát odatámasztja a falhoz, nehogy meglepetésében elejtse. „Igen-igen, 50.000 forintot, hol nap a takarékpénztárnál át is veheti az összeget."

Molnár József az egyszerű munkásember magáramaradvn

gondolkozik: „Mégis csak érdemes volt jegyezni. Milyen nagy lesz az öröm, ha hazajön az asszonynépség”. S itt feleségére cs lányaira gondol. Maid fiatalos mozdulattal kezébe kanja a szerszámot és örömtől kipirult arccal fo'ytatja munkáját. Már esteledett, amikor isméi megszólal a csengő, a felesége, s a lányai jöttek meg.

Nagy az öröm a Molnár-családban, folyik a tervezgetés. Éva iskolás lánya papírral, ceruza val kezében számolja, hogy mit is tudnak venni, azért a rengeteg pénzért. „Először is bútort a lányoknak. Egy malackát is kellene venni, meg tüzelőt is télire.” Szál a gondos házias2- szony. A lányok is szövik a színes terveket. „Ruhát veszünk, stafirungot, meg apukának téli- kabátot” — veti közbe az iskolás lánya. — „El ne feledkezzünk a lakás rendbehozásáról sem. Eddig még nem is gondolhattunk a félbemaradt szoba-konyha befejezésére, de most már erre is lehetőségünk nyílik. Igaz ugyan, hogy már itt az ősz, s így nem fogunk bele az építkezésbe, de a pénzt nem fogjuk elkölteni, hanem betesszük a takarékba" — mondja Molnár József.

S ezek a tervek másnap mind vaíóraválnak. Molnár József mosolyogva fogadta a takarék- rékpénztár alkalmazottjának gratulációját, örömtől sugárzó arccal veszi át a 30.000 forintról szóló takarékbetétkönyvet, s a

10.000 forint készpénzt. Délután megkezdik a vásárlást, s elindulnak a szépen felépített tervek megvalósítása felé. (B. Gy.)

Oromsneî iiáözlik a műszaki vezetők a lársadalosn és TcrmészeUüilomáRyi Ismeretterjesztő Társulat megalakulását

■pártunk és kormányunk pro- grammja nagy feladatok elé állítja a tudomány minden területén a.z értei miségi dolgozókat, Ezért a műszaki értelmiség örömmel üdvözli megyénkben a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat küszöbön álló megalakulását.

Mint műszaki érte'm'ség .szeretnék a társulat megalakulásának szükségességéhez hozzászólni. Az újjáépítésben, vagy ezt követően, országunk építésében a műszaki értelmiség a fizikai dolgozókkal karöltve kivette és a továbbiakban is kiveszi a részét. A technika rohamos előrehaladása, s annak gyakorlati alkalmazása megköveteli, hogy az elmélet ne maradion elszigetelten a műszaki értelmiség körében, hanem minél nagyobb mértékben a dolgozók közkincsévé váljon, hogv ezt a gyakorlati munkánál hasznosítani tudja. Ezzel még szarosabb kapcsolatot tudunk a fizikai és értelmiségi dolgozók között teremteni.

Az alakuló társulat lehetővé teszi majd a.z önképzést, a tudomány mélyebb ismeretét, amit viták és ankétok biztosítanak. Eddig úgylátiszott, hogv csaknem teljesen elszigetelten állt egvmás mellett az elmélet éis a gyakorlat. A kivitelező a gyakorlati kérdések megoldásában kereste a. kivezető utat, hogv a tervező elméleti elgondolásait hasznosan haitsa végre, s ez bizony sok esetben nem vezetett eredményre. A társulat munkáján belül mód nvílt az elmélet és a gyakorlat ezorois envbeh am goi á s ára.

A fizika, kémia, a, műszaki tudomány szoros együttműködése nélkülözhetetlen, mivel a fizikai és kémiai törvények teremtenék meg a technika alapjait. A tudomány és technika szoros egységben fejlődik. A technika tűzi ki a lap iában véve a tudomány számára a feladatokat. A fizika és kémia, mint alapvető tudomány. a műszaki tudomány, mint ezeknek gyakorlati alkalmazása, kiváló lehetőségeket nvujt a dialektikus, materializmus. a marxista-leninista világnézetre való nevelésre. Minél magasabbra emelkedik a tudomány, annál korszerűbb géneket tudunk szerkeszteni és szolgálatunkba álűflani. A nanról- nanra rohamosan fejlődő technika megköveteli, hogv dolgozóink is mind szélesebb műszaki ismeretekkel rendelkezzenek. Országunk villamosítása, mező- gazdaságunk gépeisiítése nagyarányú iparosításunk során múlhatatlanul szükségessé válik, hogv a széles tömegek helyes alapfogalmakkal rendelkezzenek az elektromosságról, a motorok működéséről és má* siámos fizikai, kémiai, műszaki kérdésről.

A/fegyénikben eddig nem vöt mód rá, hogv a tudomány e három ága, amely alapjában

véve szorosan egymáshoz tartozik — együtt dolgozhasson, együtt vitathassa meg a problémákat, s egymás tudását hasznosítva együtt dolgozzon. A társulat megalakulása biztosítja ennek a hiányosságnak megszüntetését. Előfe, tétele azonban az, hogv a társulat munkájához csatlakozzon minden ezen a területen dolgozó értelmiségi és adja tudása legjavát, hogv a társulat kitűzött célját maradék- talanu, elérhesse.

Az első ötéves terv eddigi alkotásai még csaik a fejlett technika kezdeti alkotásának nevezhetők. ha összehasonlítjuk őket a Szovjetunióban épülő kommunizmus alkotásaival. A fejlődés további távlatai kötelesség- szerűen előírják, hogv önmagunk továbbképzésével, a tudomány széleskörben való ismertetésévei feleljünk meg további feladatainknak

Fel kel' kutatnunk ée a dolgozók között ismertetnünk megyénk és városunk műszaki hagyományait és az ezekből merített tapasztalatokat további munkánkban is fel kell használni.

^szervezőbizottság javaslata érteimében a tudományok különböző ágai külön szakosztályokban, de egymással szoros kapcsolatban végzik munkájukat. A fizikai, kémiai, műszaki szakosztály feladata lesz « kutatómunkák végzése, ennek viták és ankétok keretében való tárgyalása, végül előadások, bemutatások. kirándulásokon keresztül a dolgozóik széles tömegeivel való megismertetése

Ehhez a munkához várjuk megyénk é.s városunk fizikai, kémiai és műszaki tudomány bármely ágával foglalkozó értelmiségi dolgozót, hogy szoros együttműködéssel vigyük előbbre a tudomány felemelkedését.

Mészáros János

főépítésvezeto mérnök