Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-24 / 77. szám

1053 szeptember S4. N ÉPÚJSÁG 5 Sztahanovista tapasztalatcsere Gyöngyösön Az elmúlt vasárnap tartotta első sztahanovista értekezletét Gyöngyösön az Északmagyar- ' országi Aknamélyítő Tröszt, me­lyen résztvettek a középdunán- túü vállalat sztahanovistái, újí­tói is. Az értekezletnek az adott különös jelentőséget, hogy ab­ban az időszakban gyűltek ösz- sze a szakma legkiválóbb dol­gozói, amikor az árleszállítás után, az új negyedév kezdetén új feladatok állnak minden üzem, minden dolgozó előtt. Peti Kálmán igazgató meg­nyitó beszédében hangoztatta, hogy a munkához való új vi­szony fejlődése, a munkaverseny széleskörű kibontakozása, köz­vetlenül összefügg az életszín­vonal emelkedésével, a béke biz­tosításával. ' Pánvi Levente, a vállalat fő­mérnökhelyettese beszámolójá­ban arról beszélt, hogy a szocialista termelés ter­melékenységének emelését elsősorban a versenymozga­lom széleskörű kifejlesztése teszi lehetővé. Egymagában azonban ez nem elég, feltétlenül szükség van a munkamódszerek fejlesztésére, a Sztahanov-mozgalom, az újító­mozgalom széleskörű kibontako­zására. A továbbiakban részlete­sen is foglalkozott a vállalat Sztahanov- és újítómozgalmá­nak eredményeivel, s ezen a té­ren soronkövetkező legfontosabb feladatokkal. Hozzászólásában Lakatos Bertalan, a rózsaszentmártoni IX-es akna brígádvezetőie el­mondotta. hogy a kormány pro- grammia még iobb munkára serkenti a bányászokat Különö­sen nagy súlyt helyeznek most a minőségre, a szerszámok kar­bantartására. A termelést naponta érté­kelik, s így már előre lát­ják, hogy az esetleges lema­radásnál, másnap mit kell behozni. Iváncsor Dénes után, Krausz főmérnök szólalt fel, aki han- gozta:ía., hogy a tervteljesítés­ben különösen nagy felelős­ség hárul a sztahanovistákra. A Sztahanov-mozgalom kibonta.- kozásának legfontosabb feltéte­leit abban jelölte meg, hogy a ieghaladottabb munkások olyan új kezdeményezéssel, észszerű- sítéssel, új munkamódszerre', lépjenek elő, amely ugrásszerű forradalmi emelkedést hoz a munka termelékenységében, a termelés színvonalában. Bánfi Béla a. tröszt részéről arról beszélt, hogy az újítási mozgalom egyik döntő hiányos­sága: a műszakiak nem kapcso­lódtak be ebbe a mozgalomba. A mindvégig érdekes tapaszta­latokat hozó értekeztek ünnepi ebéd, majd pedig kultúrműsor zárta be. Felvirágzik Czipó t. László gazdasága A zajos Kossutlrutca elején, az útszéli fáktól fé.ig eltakarva húzódik meg Czipó t. László, verpeléti középparaszt háza. Az udvar egy középparaszt megszo­kott portája, csupa virág min­den. Virágos a iolyosó, a kis­konyha. A muskátli, melynek lá­tása minden szemnek kedvez, barátságossá teszi a ház környé­két. A gazda, Czipó László 53 éves, napszítta arcú középter­metű ember. A muskátlis ház négy embernek az otthona, idő­sebb Czipó László feleségével, a fia és a menye lakik benne. A hat hold szántó és a három hód szőlőben mindig akad munka és a Czipó-család a jó gazda gondosságával végzi el. Az utóbbi időben a csendes kis portára új hírek szivárogtak be: az árleszállításról, a kormány programmjáról, most legutóbb pedig a „Szabad Föld”-böl ol­vasták a Központi Vezetőség határozatát, az új begyűjtési rendszerről. — Megvallom őszintén, nem hittem, hogy ez a határozat megjelenik. A faluben már ré­gebben rebesgetik, hogy a. be­adást csökkentik, de hogy eny- nvi. elengedjenek, még gon­dolni sem^ mertem volna. Eddig is kaptunk kedvezményt, az idén majd három mázsa ter­mény beadását engedték el. Az árleszállítás hasznát pedig min­dennap érezzük, hol a cukor, hol pedig más árunál. Sokan lebecsülik a kedvezményeket, most a fiammal kiszámoltuk mennyivel csökken a jövőévben a beadás — újságolja a gazda. Rövid keresgélés után előke­rül a sok használattól gyűrött „Szabad Föld”, a széle teleírva számokkal, ide jegvezle fel, mennyivel kell kevesebbet be­adni a következő gazdasági év­ben. — A legelső — s ujjáva! a papír felső szélére mutat — az, hogy eddig a felszorzott terüle­tem 19 holdon felül volt, ez emelte a szorzókulcsot. Most ezen is segítettek. A szőlőt nem számítják bele, csak a haj hold szántó után kell termény- és ál­latbeadást teljesíteni. Az idén 257 búzakilogramm beadás ju­tott egy holdra, ßvöre csak 183 kilogrammot kell beadni egy hó i után. Ehhez jön még a 10 százalékos kedvezmény, ahogy számoltam hat mázsa, ter­ménnyel kel' kevesebbet beadni, mint az idén. Számoltunk mi is kissé. A hat mázsa termény 300 forintos szabadpiaci áron számolva 1800 forintot jelent a Czipó-család számára, de ez még nem min­den. — Még a java hátra van. S újra előkerül a papír — például itt van a tejbeadás. Az idén 520 liter volt az előírás. Ennek a negyedrészét jövőre e engedik. Ez 130 liternyi tej. Ha ezt el­adom, 400 forint körül jön érte a házhoz. A szőlő után nem kell húst beadni, itt van a határo­zatban. A hat holdra 76 kiló esik, de még ennek a 15 száza­lékát is elengedik, így csak 65 kiló marad. Ha ezt hozzáhason­lítom az idei 82 kilóhoz, láthat­juk, hogy 17 kiló az engedmény. Ennek a szabadpiaci ára 425 fo­rint. Talán még akadnak, kik erre is azt mondják — ez is va'ami? Kezükkel legyintenek rá. Am a papírlap még mindig beszél. Czipó László még nem ért a végére. — A húsra kell egy kis jó bor Is — mondja tréfásan. S itt arra a 319 liter borra gon­dol, melyet elengednek a követ­kező gazdasági évben. A papír­lap, mint valami bőségszaru, még mindig örvendetes dol­gokat tarta'máz. — A tojásról, a tyúkokról még nem is szóltál — pirongai- ja a felesége. — Hát azokkal mi lesz? — Azt is megmondom, — nyugtatja, meg élete páriát Czipó László. — Az idén be­adtunk 45 kiló tojást és barom­fit, jövőre aüg 26 kilót kell be­adni. Megmaradnak a kedves tyúkjaid. Most már nincs szükség a pa­pírra, de hogy többen mégis, merjék, leírjuk, mit láttunk rajta: Hat mázsa termény szabadpiaci ára 1800 forint a 130 liter tej a 17 kilogramm bús a 319 liter bor a 17 kiló tojás és baromfi M 91 400 »» H 9% 425 »» *» M 3190 *9 M 99 524 9» Ennyit jelent Czipó László­nak az új begyűjtési rendszer. A kővetkező gazdasági évben a gazdasági felszerelésre, új álla­tok bevásárlására fordíthatja e? az összeget. — A pénznek van is helye. Most építünk állami támogatás­sal egy 10 köbméteres silót, merj kell a takarmány az álja* * Összesen: 6339 forint toknak. Szaporulatot várunk tavaszra. Ha a számításom be­válik még egy tehenet is veszek, mert a második tehén után már nem kell semmit sem beadni, vihetem a tejet szabadpiacra. Most már hozzá merek kezdeni az építkezésekhez, mert szilárd talajt érzek a lábam alatt. El. szállt az eddigi bizonytalanság. Ünnepi könyvhetek megyénkben Október 4-e és 10-e között rendezik meg az ünnepi könyvhetet megyénkben, melynek az a célja, hogy a dolgozókkal még fokozato­sabban megismertessék, meg­szerettessék a könyvet, az irodalmat, hogy hozzájárul- | janak kulturális szívona'unk 8 emeléséhez és közelebb hoz- | zák az írót cez olvasóhoz. Az irodalmi közvélemény szélesítése íróink további munkáját is segíti. A könyv­héten a szépirodalom mellett a szakkönuvek propagálása is fontos feladat. Már októ­ber 3-án a Nemzeti Múzeum­ban megnyílik a felszabadu­lás óta az első, általános jel­legű képkiállítás, ahol bemu­tatják a felszabadulás óta megjelent könyveket, a könyvkiadást, a könyvek il­lusztrációinak és kötésének fejlődését, a dolgozók leve­leit, véleményeit kedves könyveikről. Megyénkben már október 4-én megkezdődnek az iro­dalmi esték, ahol közösen vi­tatják meg a könyvtárosok az olvasó és az író, az iroda­lom problémáit. Ezenkívül minden községben október 4-t'ól 10-ig, olvasómegbeszé­lés, kiállítások, könyvanké- tok lesznek. Az olvasómeg­beszéléseken hozzászólnak az olvasók a könyvtáros munkájához, javaslatokat tehetnek, bírálhatnak és kér­hetik, hogy egy-egyfajta könyvből többet adjanak a könyvtárakba. Az ünnepi könyvhetek végén a közsé­gekben, üzemekben könyv­árusítást tartanak. g OCXDOOOOOOOCXX)C)OCOOCX300COOOOOOOCO<XXXXXX)0 KÖZGYŰLÉS A helyenként már sárgalevelű almaíák közt ketteslétrák emel­kednek, tetején nóíáskedvü lá­nyok óvatosan rakják kosarak­ban a hamvas, piroscsíkos al­mát. A gazdag terméstől lehajtó ágak, miközben megszabadul­nak terhűktől, megkönnyebbülve bií lennek eredeti helyükre. Szü­reteli az almát a felnémet! Pe­tőfi tsz tagsága. Gyorsan telnek a kosarak, ládák, nemsokára megindulnak a városok, sőt kül­föld feié is, hogy elvigyék ter­melőjüknek jó hírnevét. ★ Végefelé közeledik már a nap. Az úton kisfiú lohol az al­más felé. — Gyűlés lesz — kiabálja már messziről. Igyekezzenek, azt mondta az elnök. — Jól van, ott leszünk — hangzik feléje minden oldalról. S a kis futár kétkeziben szép aranyparment szorítva, elége­detten ballag visszafelé, mint aki jól végezte dolgát. Alig ér vissza, már gyülekeznek a szö­vetkezetiek is, jönnek a tanyá­ról, a kertészetből is. A nyitott ajtajú irodában is elkíséri a gyülekezőket az érett gyümölcs kellemes illata. Bent gyakran roppan a dió, fiatalja, öregje tori, miközben elhelyezkednek ládákon, székeken — kinek hol jut hely. Az asszonyok a kü­szöbre szorulnak, mert egy ki­csit későn érkeztek, de így leg­alább nyugodtan tereferélnek, míg Dávid József erélyes hang­ja félbe nem szakítja, traccsolá­sukat. Gyertek közelebb, meg­kezdjük a gyűlést. A hirtelen beállott esöndben egy-két szék ropogásán kívül semmit sem hallani. Az elnök szemüvegén keresztül vizsgál- gatja az összegyüiieket, még le is emeli, hogy meggyőződjön róla, itt vannak-e mindnyájan. Beszélni kezd: erélyes hangon, aki először hallja, azt gondolja, talán haragszik, Pedig csak így szokta meg. A szövetkezet tag­jainak már fel sem tűnik, csak az új agronómus kapja fel a fejét az erélyes hangra. — Sok a munkánk, nagyon összegyűlt. Azt mondom kezdT lük a krumpli ásáson — s tőle kissé szokatlan hangon hozzáte­szi: gondolkozzanak rajta, mit csináljunk előbb. Furcsa ezt még most kimondani, mert ed­dig bizony sokszor saját belátá­sa. szerint cselekedett, nehéz az e'só lépés, de Dávid József, ha kissé botladozva is, megtette. Szarvas Sándor, akt szeré­nyen húzódott meg a többiek közt, nem állotta meg, hogy közbe ne szóljon — „inkább az almát szedjük, nagyon hull már”, s nézi az elnök mit szól rá. Dg az elnök el van foglalva gondolataival, mindketten a szövetkezet javát akarják, csak kétféleképpen, melyik lesz hát a jobb? Erre is megkapja a vá­laszt. Innen is onnan ig jön a javaslat: „Az almát szedjük először, a krumplit csak utána Végül is ebben maradnak, s megszületik az első közös hatá­rozat, a jegyzőkönyvvezető már írja is a tagság akaratát. A köz­gyűlés részvevőit, mintha, kicse­rélték volna, élénkebbek a. hoz­zászólások, sokszor egymás sza­vába vágva mondják el javasla­taikat, miközben az elnök ide- oda forgatja a fejét, hogy egyet­len javaslat se hangozzék el hiába. Ceruzája, gyorsan szántja a papirt, de hirtelen megáll, mikor az új hozzászólót meg­látja. Alig három lépésnyire ül tőle Antal Tibor a fiatal kertészeti munkacsapatvezeiő, nem nagyon hallatta hangját még a gyűlé­sen, érezte még nem eléggé be­csülik meg. Könnyen rámond­ják: fiatalság, bolondság. Pedig az iskolán azt tanították, közö­sen kell mindent megbeszélni a vezetőség, a fegyelmi bizottság is azért vanv hogy segítsen a vezetésben, s vonja felelősségre a mulasztókat. Itt meg mindent visszájáról csinálnak. Az elnök a szövetkezet javát akarja, de ő is jobban dolgozna, ha a ve­zetőség segítené. Ezek a gon­dolatok jutottak eszébe, mikor fel állott. Erezte, hogy minden szem rajta pihen. Most már elmondja végre, ami a szívén fekszik. Szép sorjában akarta mondani, de az izgalom és a sok figyelő szem megzavarta. Hangja kissé természetellenesen élesen csengett. — Miért volt idáig kapkodás a munkában? Miért nem vonja fele.ősségre a fegyelmi bizott­ság a munkafegyelem Jazítóit? Miért?... mondaná tovább, de az elnök felkapja a fejét, a pa­píron, mintha tüzesvas lenne ott, „no lám a Tibi”, s szem­üvegét túlzott buzgósággal tö­röl geti, miközben figyeli a fe­léje zúduló kérdéseket. — Jól mondja a Tibi, miért n.em ü' össze a vezetőség? — csattan Biró elvtárs hangja is.. — A kapkodásnak, az ellent­mondó intézkedéseknek az elnök és a vezetőség az oka — vonja le a tanulságot a vitából a most már bátrabb hangú fiatal munkacsapatvezető. Az elnök mint, aki hirtelen hidegzuhanyt kap, alig ocsúdik fel az első meglepetésből. Ta­nácstalanul néz a párttitkárra. Mi legyen hát most? Mert érzi igaza van a. hozzászólóknak, de eddig miért nem mutatták meg a helyes utat, miért engedték a saját feje után. Most aztán megkapta egyszerre, s ő ösztö­nösen a párthoz fordult, tudta, hogy biztosan segít. — Ennek csak egy orvossága van — kezdi Szecskó elvtárs, a árttitkár — rendesen össze kell ívni a vezetőséget, s együtt megbeszélni közös dolgainkat. Közgyűlés is lehet gyakrabban, meri ígv minden összegyűlik egyszerre. A fegyelmi bizottság, meg azért van, hogy a. rendbon­tókat kigyógyítsa nyavalyájuk­ból, a lógásból. Az elnök már nem is nézett olyan idegenül Bíróra, Antal Tibire, meg a. többiekre, akik megbírálták. Hiszen ezek is a szövetkezet javát akarják, falán, ha. előbb szólnak nem történik meg olyan eset, mint a tavaszon, hogy 60.000 forintot építkezések­re köítöttelT a sajátjukból, mikor azt hosszúlejáratú hitellel is felépíthették volna. A gyűlés után együtt ballag­tak a falu felé, akkor ériette meg Dávid József, a szövetke­zet elnöke, hogy csak így együtt, összefogva lehet felvi­rágoztatni a szövetkezetüket. Kovács Endre Az 50 ezer forint nyertese Molnár József csendesen dol­gozgat az udvarán lévő hts kertjében, mikor megszólal a csengő. Feláll, lassú léptekkel megindul a kapu relé. Közben gondolkozik: „ugyan ki kereshet ilyenkor engem. Talán Magda lányom érkezett meg a munka­helyéről, vagy a feleségem jött haza. Mindig csak zavarták az embert, nem hagyják egy per­cig sem nyugodtan dolgozni." Közben kinyitja a kaput, nem a lánya, de nem is a felesége jött haza. A régi munkahelyéről kereste őt egy elvtárs, hogy új­ságolja az örömhírt: „50.000 forintot nyert Molnár bácsi a békekölcsön sorsolásán". Mol­nár József először azt hiszi rósz- szül hall, a kezében felejtett ka­pát odatámasztja a falhoz, ne­hogy meglepetésében elejtse. „Igen-igen, 50.000 forintot, hol nap a takarékpénztárnál át is veheti az összeget." Molnár József az egyszerű munkásember magáramaradvn gondolkozik: „Mégis csak érde­mes volt jegyezni. Milyen nagy lesz az öröm, ha hazajön az asszonynépség”. S itt feleségére cs lányaira gondol. Maid fiata­los mozdulattal kezébe kanja a szerszámot és örömtől kipirult arccal fo'ytatja munkáját. Már esteledett, amikor isméi megszó­lal a csengő, a felesége, s a lá­nyai jöttek meg. Nagy az öröm a Molnár-csa­ládban, folyik a tervezgetés. Éva iskolás lánya papírral, ceruza val kezében számolja, hogy mit is tudnak venni, azért a renge­teg pénzért. „Először is bútort a lányoknak. Egy malackát is kellene venni, meg tüzelőt is télire.” Szál a gondos házias2- szony. A lányok is szövik a szí­nes terveket. „Ruhát veszünk, stafirungot, meg apukának téli- kabátot” — veti közbe az iskolás lánya. — „El ne feledkezzünk a lakás rendbehozásáról sem. Ed­dig még nem is gondolhattunk a félbemaradt szoba-konyha be­fejezésére, de most már erre is lehetőségünk nyílik. Igaz ugyan, hogy már itt az ősz, s így nem fogunk bele az építkezésbe, de a pénzt nem fogjuk elkölteni, hanem betesszük a takarékba" — mondja Molnár József. S ezek a tervek másnap mind vaíóraválnak. Molnár József mosolyogva fogadta a takarék- rékpénztár alkalmazottjának gratulációját, örömtől sugárzó arccal veszi át a 30.000 forintról szóló takarékbetétkönyvet, s a 10.000 forint készpénzt. Délután megkezdik a vásárlást, s elin­dulnak a szépen felépített tervek megvalósítása felé. (B. Gy.) Oromsneî iiáözlik a műszaki vezetők a lársadalosn és TcrmészeUüilomáRyi Ismeretterjesztő Társulat megalakulását ■pártunk és kormányunk pro- grammja nagy feladatok elé állítja a tudomány minden területén a.z értei miségi dolgo­zókat, Ezért a műszaki értelmi­ség örömmel üdvözli megyénk­ben a Társadalom és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat küszöbön álló megalakulá­sát. Mint műszaki érte'm'ség .sze­retnék a társulat megalakulásá­nak szükségességéhez hozzá­szólni. Az újjáépítésben, vagy ezt követően, országunk építésében a műszaki értelmiség a fizikai dolgozókkal karöltve kivette és a továbbiakban is kiveszi a ré­szét. A technika rohamos előre­haladása, s annak gyakorlati al­kalmazása megköveteli, hogy az elmélet ne maradion elszigetel­ten a műszaki értelmiség köré­ben, hanem minél nagyobb mértékben a dolgozók közkin­csévé váljon, hogv ezt a gyakor­lati munkánál hasznosítani tud­ja. Ezzel még szarosabb kap­csolatot tudunk a fizikai és ér­telmiségi dolgozók között te­remteni. Az alakuló társulat lehetővé teszi majd a.z önképzést, a tudomány mélyebb ismeretét, amit viták és ankétok biztosíta­nak. Eddig úgylátiszott, hogv csaknem teljesen elszigetelten állt egvmás mellett az elmélet éis a gyakorlat. A kivitelező a gyakorlati kérdések megoldásá­ban kereste a. kivezető utat, hogv a tervező elméleti elgon­dolásait hasznosan haitsa végre, s ez bizony sok esetben nem ve­zetett eredményre. A társulat munkáján belül mód nvílt az el­mélet és a gyakorlat ezorois envbeh am goi á s ára. A fizika, kémia, a, műszaki tu­domány szoros együttműködése nélkülözhetetlen, mivel a fizikai és kémiai törvények teremtenék meg a technika alapjait. A tu­domány és technika szoros egy­ségben fejlődik. A technika tűzi ki a lap iában véve a tudomány számára a feladatokat. A fizika és kémia, mint alapvető tudo­mány. a műszaki tudomány, mint ezeknek gyakorlati alkal­mazása, kiváló lehetőségeket nvujt a dialektikus, materializ­mus. a marxista-leninista világ­nézetre való nevelésre. Minél magasabbra emelkedik a tudo­mány, annál korszerűbb géne­ket tudunk szerkeszteni és szol­gálatunkba álűflani. A nanról- nanra rohamosan fejlődő tech­nika megköveteli, hogv dolgo­zóink is mind szélesebb műsza­ki ismeretekkel rendelkezzenek. Országunk villamosítása, mező- gazdaságunk gépeisiítése nagy­arányú iparosításunk során múl­hatatlanul szükségessé válik, hogv a széles tömegek helyes alapfogalmakkal rendelkezzenek az elektromosságról, a motorok működéséről és má* siámos fi­zikai, kémiai, műszaki kérdés­ről. A/fegyénikben eddig nem vöt mód rá, hogv a tudomány e három ága, amely alapjában véve szorosan egymáshoz tarto­zik — együtt dolgozhasson, együtt vitathassa meg a prob­lémákat, s egymás tudását hasz­nosítva együtt dolgozzon. A tár­sulat megalakulása biztosítja ennek a hiányosságnak meg­szüntetését. Előfe, tétele azonban az, hogv a társulat munkájához csatlakozzon minden ezen a te­rületen dolgozó értelmiségi és adja tudása legjavát, hogv a társulat kitűzött célját maradék- talanu, elérhesse. Az első ötéves terv eddigi al­kotásai még csaik a fejlett tech­nika kezdeti alkotásának nevez­hetők. ha összehasonlítjuk őket a Szovjetunióban épülő kom­munizmus alkotásaival. A fejlő­dés további távlatai kötelesség- szerűen előírják, hogv önmagunk továbbképzésével, a tudomány széleskörben való ismertetésévei feleljünk meg további felada­tainknak Fel kel' kutatnunk ée a dol­gozók között ismertetnünk me­gyénk és városunk műszaki ha­gyományait és az ezekből me­rített tapasztalatokat további munkánkban is fel kell hasz­nálni. ^szervezőbizottság javaslata érteimében a tudományok különböző ágai külön szakosz­tályokban, de egymással szoros kapcsolatban végzik munkáju­kat. A fizikai, kémiai, műszaki szakosztály feladata lesz « ku­tatómunkák végzése, ennek vi­ták és ankétok keretében való tárgyalása, végül előadások, be­mutatások. kirándulásokon ke­resztül a dolgozóik széles töme­geivel való megismertetése Ehhez a munkához várjuk me­gyénk é.s városunk fizikai, ké­miai és műszaki tudomány bár­mely ágával foglalkozó értelmi­ségi dolgozót, hogy szoros együttműködéssel vigyük előbb­re a tudomány felemelkedését. Mészáros János főépítésvezeto mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom