Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)

1953-08-23 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! y**-*-. NÉP UJ SA G- ■ mm "v<V •vv i- -ÿpv 9 . 9 Élf AZ MDP H E VI : S ME G Y El F AR TB 10 T TSAC ;an/ hVMbJm ' . ■ J IX. ÉVFOLYAM. 68. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 AUGUSZTUS 23. A mezőgazdasági munka új feladatai A nyári mezőgazdasági mun­kák az egész megye területén csaknem mindenütt teljesen be­fejeződtek. Sikeresen megvívtuk a kenyérc&atát és az aratás- cséplés munkáját megyénk dol­gozó parasztsága és termelő- szövetkezetei sikerrel végeztek el. A eséplési munkák is néhány napon belül befejeződnek és most már megállapíthatjuk, hogy gabonafélékből jó termést takarítottunk be. A jó eredmé­nyek ellenére mulasztást követ­tünk el aiz elmúlt évben, ugyan­is 12.000 katasztrális hold ga­bona vetésterületet ném vetet­tünk be és a késői vetések miatt együttesen több mint 90.000 má­zsa gabonával termeltünk ke­vesebbet. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy ezeket a hibákat a következő gazdasági évben si­kerül felszámolni. Az időbeni vetés végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele a kapás­növények érés utáni gyors be­takarítása. Ezt megelőzően minden termelő végezze el a kapásnövények és másodnövé­nyek nyári ápolási munkálatait. Kizárólag a gondos ápolási munkán múlik az, hogy cukor­répából 120—140, kukoricá­ból 25—30 mázsás, napraforgó­ból 5—6 mázsás termést érhes­sünk el. Ebben az évben az őszi mun­kák sokkal nagyobb feladatot jelentenek, mint az előző évek­ben bármikor, mert a kapásnö­vényekből körülbelül kétszer- anny.i termést kell betakarítani, nagyobb területen kell elvégezni az istállótrágyázást és fokozot­tan kell alkalmazni a fejlett ter­melés szabályait állami gazdat- ságainkban, termelőszövetkeze­teinkben, de az egyénileg dol­gozó parasztok földjén is. Kü­lönös gondot kell fordítani a cukorrépa betakarítására, mely­nek átvétele már szeptember első hetében megtörténik. A gyors munka érdekében termelő­szövetkezeteink a betakarításra kerülő cukorrépa-, napraforgó-, kukoricaterületeket bontsák fel a tagok között és, a családtagok teljes bevonásával biztosítsák annak gyors betakarítását. He­lyesen tette ezt eddig a füzes­abonyi Petőfi, vagy a mezőtár- kányi Győzelem tsz. A betaka­rítás sürgős elvégzését elősegít­hetjük gépek alkalmazásával: a cukorrépa ásását „Villám” eke- fejek használatával, a kukorica­szár levágását lóvontaíású sarló használatával. Ebben a munkában több segítséget vár­nak tsz-eink a gépállomásoktól és azok szakembereitől. A pé- térvásárai és a füzesabonyi gép­állomások agronómusai is segít­sék elő a parasztok nehéz mun­káját! A oséplés befejezése után gépállomásaink a traktorokat kint a munkahelyen vizsgálják át, végezzék el az esetleges műszaki hibák kijavítását. Jó munkát végzett eddig az eger- farmosj gépállomás. Vezetői és agronómusai a traktorok részére menetiránytervet készítettek, már' hozzáfogtak a termelőszö- vetkezetekbpn a nyári mélyszán­táshoz. A vontatókat tervszerint a fez-nek adják trágyakihordás­ra és kijelölték a trágyázandó terű léteket A hatvani Dózsa, «ömlői Kossuth, atkári Micsu­rin tsz-ekben is /kezdetét vette a nyári mélyszántás, elkészítették * betaikarííás ütemtervét is. Az ütemtervet brigádokra, munka­csapatokra és egyénekre bon­tották, megszabták a feladato­kat is. Egyik fontos munka most dol­gozó parasztságunk előtt a ve- tömágbiztosítás és tisztítás, a tisztításhoz való csávázószerek beszerzése: A terméseredmények fokozásának egyik fontos ténye­zője, hogy jóminőségű, tiszta vetőmagot használjunk a vetés­hez. Nagyobb gondot kell fordí­tani a gabonafélék, különösen az ősziárpa csávázására, mert ebben az évben is tízszázalékos kárt okozott az üszög, mely me­gyei viszonylatban ötezermá­zsás terméskiesést jelent. Rákosi és Nagy elvtársak be­széde óta, nemcsak a termelő­szövetkezeitek. hanem az egyé­nileg dolgozó parasztok is ké­rik, hogy nemesített vetőmaggal lássuk el őke,t. Ennek alapján a következő hetekben a megye te­rületén 600 mázsa elitvetőmag, 800 mázsa ősziárpa és 800 má­zsa rozs, 80.000 mázsa nemesí­tett őszibúzavetőmag kerül ki­osztásra, a tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok között. A ve­tőmagot ugyanazon súlyú és fajtájú vetőmagért lehet kicse­rélni, a kijelölt községi föidmű- vessszövetkezeieknél. Ahol mi­nőségi vetőmag nem kerül ki­osztásra. ott az egyénileg dol­gozó parasztok a cséplés után azonnal tegyék külön, gondosan tisztítsák ki vetésig a magvakat. Helyes, ha egymásközött cserél­nek jobb minőségű vetőmagot. A vetőmagtisztítás érdekében már a következő napokban a gépállomások, földmüvesszövet- kezetek és dolgozó parasztok összes szelektorait és vetőmag- tisztítógépeit állítsák munkába. Az őszi betakarítás, szántás, vetés, trágyázás munkája leg­alább olyan nehéz feladatot je­lent, mint a nyári gabonabeía- karítás volt. Ezért van nagy je­lentősége itt is a munkák terv- szerintj végzésének. Aki elma­rad a betakarítással, az késik a vetéssel, nem tűd jó vető­ágyat készíteni, tehát nem szá­míthat jó termésre. A gabona- neműek terméshozamának eme­lésére irányuló mozgalom leg­fontosabb módszere a korai ke­resztsoros vetés. Ezt már több tapasztalat igazolja. Például a boconádi Petőfi, ahol 18 ka- tasztrális hold keresztsoros bú­za 13 mázsás, 25 hold kereszt- soros ősziárpa 16 mázsás átlag­termést adott holdankint. Tudjuk azt, hogy az ősziek növekedése és fejlődése a hőmérséklettől függ. Jakuskin szovjet tudós megállapította, hogy az őszi ga­bonaféléknél három hajtás kép­ződéséhez 580 fok meleg szük­séges, az átlagos napi hőmér­sékletet véve alapul. Későn ve­tett növények ezt a melegmenv- nyiséget nem kapják meg, tehát fejlődésükben elmaradnak, kirit­kulnak. Még augusztus hónapban meg kell kezdeni és szeptember 10- ig be kell fejezni, a különféle takarmánykeverékek vetését. Az ősz,- vetésű takarmányfélék alá bátran végezzünk 16—18 cm-es, az őszi gabonafélék alá 20—22 cm-es szántást. A vetés meg­kezdése előtt legalább három héttel szántsuk fel a bevetendő földterületet, hogy a talaj meg- ülepedjen és jó vetőágy elkészí­tésének feltételeit biztosítsuk. Most az a legfontosabb fel­adat, hogy az őszi vetésű nö­vények alá, az őszi szántást el­végezzük, s minden egyes sza­bad fogattal legalább nyolc ka­tasztrális holdról a betakarítást és 10 katasztrális holdon a szántást és vetést végezzük el. Tanáosszerveink készítsék el az őszi betakarítás; tervet. A nyár. végi mélyszántással egyidőben a tavaszi növények alá is hordjuk ki az istállótrágyát. Ha az egerbocsi Szabadság tszcs 10 ezer mázsa istállótrágyáját ki­hordja, holdanként átlag Î300 forinttal több jövedelemhez jut. Járási és községi tanácsaink, gazdasági vezetők, igazgatók, agronómusok, minden dolgozó paraszt érezze a felelősséget, mert az ő munkájától függ az őszi betakarítás és vetés sikere, a következő év kenyere. Terme­lőszövetkezeteink járjanak élen a/z őszi munkák elvégzésében, melyhez minden segítséget meg­ad pártunk és kormányzatunk. Munkájukkal is biztosítsák nép­gazdaságunk növekvő szükség­leteinek kielégítését és dolgozó népünk kenyerét. Strumpf László megyei főagronómus Hatvan szövetkezeti város főtere, a szovjet hősök emlékművével. Szilárd termelőszövetkezet - jómódú, gazdag tagság Megyénk DlSZ-fiaialjaihoz Tizenkilencéves DISZ fiatal vagyok — a boidogi Vörös Haj­nal tsz tagja. Rákosi elvlárs beszéde után tudtam meg igazán, enit jelent a nagyüzemi gazdálkodás. Szorgalmasan dolgoztam ebben az évben, 215 munkaegységet szereztem. Munkámnak bőven meglett a jutalma is: 760 kilo­gramm búzát, 286 kilogramm rozsot, 315 kilogramm árpát kaptam előlegnek munkaegységeimre. De sok fiatal ért el1 közülünk hasonló eredményeket. Medveczky László DlSZ-.itkár 1587 kilogramm, Kovács Aranka 1494 kilogramm szemes terményt kapott. Ezek ez eredmények bebizonyították előttünk, hogy csak a nagyüzem; gaz­dálkodás útján haladhatunk a boldogabb élet felé. Mi, a boldog: Vörös hajnal tsz DlSZ-fiataJjai megfogadjuk, hogy még egysége­sebbé tesszük termelőszövetkezetünket, harcolunk azért, hogy a mi tsz-ünk is szilárd része legyen az ország nagyüzemi gazdálkodá­sának. Felvesszük a harcot az ellenség hangja ellen, mely közsé­günkben gyakran felüti fejé:. Úgy dolgozunk ezután is, hogy mun­kánk eredményeivel, bármikor visszaverjük támadásukat. Arra kérjük megyénk DISZ-szervezeteit, hogy ők is harcol­janak jobb eredmények eléréséért. Verjék vissza az ellenséget, védjék és erősítsék továbbra is termelőszövetkezeteinket. írjanak arról, hogy' milyen eredményt értek el eddig, mit teltek azéri hogy elősegítsék a tsz fejlődését. A Vöröts Hajnal tsz DISZ-fiataljainak nevében: Laczkó János. Egy vagon alma holdanként a feinémeti Petőfi termelőszövetkezetben Egyenletesen berreg a per­metezőgép a felnémeíi Petőfi termelőszövetkezet 20 holdas gyümölcsösében. A szorgalmas tagok már hatodszor permetezik a bőségesen megrakott . gyü­mölcsfákat: óvják a gazdag ter­mést a növényi kártevőktől. A gyümölcskertészeti brigád tag­jai az elmúlt évek tapasztala­taiból megtanulták, hogy a gyü­mölcs is csak gondos ápolás mellett ad bő termést. Tavaly a szép. alma termés köze! ne­gyedmillió forinttal szaporítot­ta a tagok évi jövedelmét. Kü­lönösen jól jövedelmezett a húsvéti rozmaring, a nemessó- vári és a jonatán fajta, amelyek a 20 holdas gyümölcskertészet nagyobb részét képezik. A jó termésből bőven jutott a> szor­galmasan dolgozó tagoknak is. Dávid Károly például 17 má­zsa almát vitt haza. Nagy jövedelem, új belépők a gyöngyöspatai Kossuth tss-be (Tudósítónktól) Gyöngyöspata község min­dig híres voit arról, hogy ott termelik a legjobb szőlőt, a legjobb gyümölcsöt. Búzater­mésével azonban nem igen büszkélkedhetett, mert ahogyan a régi öregek mondták a gyön­gyöspatai határba nem való a kalászos, az ó' földjük csak a gyümölcsöt és a szőlőt termi meg, de azt aztán bőven, és ritka az a község amelyik gyü­mölcsből jobb minőséget' termeL Ez igaz. A gyöngyöspatai cse­megeszőlőt nemcsak belföldön, de külföldön is ismerik, és jól fizetnek érte. Ennek az árából aztán a gyöngyöspataiak besze rezték évi kenyerüket, mert bú­zából az évi szükséglet való­ban nem igen termett meg. A községben működő III. típusú Kossuth termelőszövetkezet példája azonban mást igazol: bebizonyította, hogy jó a . föld csak művelni kell, 12 mázsa búzát termeltek holdankint. Ezen nyilván csodálkoznának a régi öregek, de csodálkoznak azok is, aki« életük teljében vannak. Tizenkétmázsás tenné; Gyöngyöspatán nem minden évi eset. De nincs ezen semmi csodálkozni való, mert a tsz tagsága már a múlt évben megvetette az alapját a jó termésnek. A párt és a kormány szavát követve, megfelelő talaj- előkészítést végzett és kereszt- sorosán vetett. A szorgalmas tagság bátran választotta az újat. S’ ennek eredménye: majd­nem 8 kiló búza fut egy munka egységre. Gubis János csak előlegkép­pen 16 mázsa búzát vitt haza. Ha az összes kenyérgabonát ki­osztják, több mint 20 mázsa búzája lesz. Tíz mázsát értéke­sít szabadpiacon, mert ebbő! a mennyiségből beadni, sem vető­magot eltenni nem kell Rácz János a régi világban mindig summáskodott, de akár­mennyit dolgozott mindig csak annyi voit a keresete, hogy szű­kösen megélhetett belőle. így ment ez évről-évre. Most, mi­óta tszcs-íag még arra is fut­ja, hogy új csaiádiiiázat épít­sen magának. A kőművesek már dolgoznak is nála. Kenyérga­bonajövedelme neki is megüti a 20 mázsát. Cimer Imréné és Szerencsés Miklós háztáji tehenet vesz majd, mások ruházkodásra. rádió- vásári ásra fordítják jövedelmü­ket. Hátra van még ® kukorica, a napraforgó és a szőlőből ere­dő juttatás, ami még gondta­lanabbá, teszi a szövetkezeti ta­gok életét. A szövetkezet tagsága tudja azt, hogy boldogulását pár­tunknak és kormányunknak kö­szönheti Ezért tettek eleget 104 százalékra gabonabeadási köte­lezettségüknek. A gyöngyöspatai Kossuth tagsága nem akar megállni az eredményeknél. Már javában hordják a trágyát, mert jövőre még bőségesebb termést akar­nak elérni. Most azt tervezik, hogy az állami tartat ékföldből 50 holddal szaporítják terüle­tüket. A tsz-be az eredmé­nyek láttán a legutóbbi gyűlé­sen máris három egyénileg gazdálkodó család kérte felvéte­lét. Ez nem véletlen jelenség, hiszen az egyénileg dolgozó parasztok, csakis az eredmé­nyek láttán lépnek a nagyüze­mi gazdálkodás útjára. A jólvégzett' munka után az idén is gazdag termésnek néz­nek elébe. A tsz tagjai már számot is vettettek: annak el­lenére, hogy a tavaszi fagy a gyümölcsfák egyrészét megvi­selte, a holdankénti termés kö­zel lesz az egy vagonhoz. Ki­lenc holdra termelési szerző­dést kötöttek, hogy jóminőségií, ízletes almával lássák el a vá­rosok dolgozóit is. A fennma­radt 11 hold termését pedig szétosztják a tagok között. Az idén előreláthatólag három, és fél kiló alma jut egy munka­egységre. Antal József, aki ed­dig 381 munkaegységet szer­zett, 14 mázsa almára számít. De magas jövedelemben része­sül a tsz valamennyi tagja, hi­szen átlagosan 200 munkaegy­séget teljesítettek ebben az esz­tendőben. Fél vagon termény előlegnek A kerekharaszti Béke-tsz egyik legjobb termelőszövetkezetünk. Hazafias kötelezettségüket már augusztus 3-ra teljesítették. Bátran alkalmazzák az új ter­melési módszereket, keresztso­ros búzavetésük i6 mázsás át­lagtermést adott, árpából 14.30 mázsát termeltek hoktenktot. A nyári növényápolást sem ha­nyagolták el. Kukoricájukat négyszer, cukorrépájukat hatszor kapálták meg. s már megkezd­ték a gazolókapálást is. Tarló- hántásból az előirányzat 80 százalékát teljesítették, s 23 holdon zöldéi a másodvetésük. Ilyen szorgalmas munka mel­lett nem meglepő, hcigi/ búzából 7.75, árpából 2.2 kilót osztottak munkaegységenként. Sándor András, aki családtagjait is be­vonta a munkába 531 munka­egységére 41 mázsa búzát és 11 mázsa árpát kapott. Hévíz János és felesége 426 munka­egységet teljesített. Jó munká­juk megérdemelt jutalma, 32 mázsa búza és 937 kiló árpa. Nedeliczki Pál egyedül dolgo­zott és mégis 18 mázsa búzát és 5 és fél mázsa árpát kapott az előlegosztásnál. A kerekha­raszti Béke termelőszövetkezeti csoport eredményes munkája a társasgazdáikodás magasabb- rendűségének újabb bizonyítékai. Augusztus 31-ig meghosszabbították a gabonabegyűjtés versenyét A begyűjtési minisztérium közleménye megállapította, hogy az idei bő csapadékos idő­járás komolyan akadályozta a cséplés gyors elvégzését. A cséplés elhúzódása miatt jelen­leg nincs olyan megye, amely a minisztertanácsi határozatnak megfelelően 100 százalékra tel­jesítette volna a gabonabegyüj- tés tervét. Ezért a begyűjtési miniszter meghosszabbította a gabonabegyüjtés versenyét, s a végső értékelés határidejét au­gusztus 31-re tűzte ki. Megyénkben is a jó termés módot ad arra, hogy dolgozó parasztjaink híven teljesíthes­sék állampolgári kötelességü­ket és becsülettel járulhassa­nak hozzá az ország kenyeré­nek biztosításához. Heves me­gye a megyék közötti verseny­ben csúfosan lemaradt, — dol­gozó parasztjaink, termelőcso­portjaink, a megye minden községének becsületbeli ügye. hogy küzdjön az első helyért. Induljon még élénkebb, még lendületesebb verseny a gabo­nabegyüjtés tervének teljesí­téséért, a minisztertanács ván­dorzászlaja és a jutalmak el­nyeréséért. A győztes első helyért való küzdelemben járjanak élen a párttagok, a tanácstagok és a tömegszervezetek tagjai, példa­mutató munkájukkal járulja­nak hozzá, hogy megyénk a ga­bonabegyüjtés versenyének a végső értékelésekor, augusztus 31-én az első helyen álljon a többi megyék között. A megyei tanács jelentése szerint a járások között folyó gabonabegyüjtési versenyben: 1. Gyöngyösi járás 100 % 2. Hevesi járás 100 % 3. Egri járás 94.8% 4. Hatvani járás 93.2% 5. Füzesabonyi járás 92.1% 6. Pétervásári járás 88 % * Erik a szőlő Eger határában Évszázadok óta híres borá­ról, szőlőjéről Eger. A várost körülvevő hegyoldalakon, az egykori vulkánok helyén már sárgálik a szőlő a tőkék ez­rein. Még csak augusztus kö­zepén járunk, jó másfél hó­nap a szüret derekáig, de a dolgozó parasztok jórészt már felbecsülték a termést, az egész évi fáradságos munka gyümölcsét. Közel 60 esztendeje, hogy a várost körülvevő hatalmas szőlőtelepeket úgyszólván tel­jesen kipusztította a filoxera. De a város szőlőkultúrája talpraállt. Az elmúlt, kedve­zőtlen évek ismét visszavetet­ték a szőlészetet, de az idei esztendő .már újból az erőtel­jes talpraállás esztendeje. Az egerkörnyéki tőkék érlelik már a szőlőt, melyből kiforr a bor, amely tovább öregbíti a város hírnevét. Majdnem 3000 hóid a szőlő- terület.' Nem mindenben volt kedvező az időjárás a szőlőre, mégis közepes, igen sokhelyütt közepesnél lénye­gesen jobb termés várható. , Különösen a Mészhegy kör­nyéke, valamint az Egér-patak jobbparti részén elterülő sző­lők terméshozama mondható igen jónak. A Mészhegyen nem ritka az olyan tőke, amely 40—50 fürtöt érlel. Szé­pen érik már a medok, a bur­gundi, a kadarka, melyekből a kádban forralt bikavér ké­szül. Antal Kálmán nyolc­holdas középparasztnak, a Vá­rosi Tanács mezőgazdasági állandóhizottság tagjanak 700 négyszögöl szőlője van a Mész­hegyen, mint mondja, erről 18 hektó bort vár. A 10 hol­das Dudvari Mihály 35—40 hektót akar szüretelni egy holdról. A városi tanács meg­kezdte a dülőulak rendbeho­zását, az úgynevezett nyerges- alji részen pedig átereszeket építenek. Még néhány hét, s megkezdődik a hordók, pin­cék rendbehozása, hogy aztán a szüretelők dalától legyen hangos a hegyoldal, hogy méz­édesen csorogjon a must, hogy a lágy kenyérhez, meg legyen a szőlő, a bor is. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom