Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)
1953-08-23 / 68. szám
2 NÉPÚJSÁG 1Ö53 augusztus 23. Javítsuk meg Eger város dolgozóinak ellátását Pártunk Központi Vezetőséginek június 27-i ülése és a kormányprogramm a lakosság életszínvonalának állandó emelését tette kormányprogrammunk alapelvévé. Kormányunk a Központi Vezetőség határozata óta már számos intézkedést tett a lakosság ellátásának megjavítása érdekében. A programm megjelenése óta javult kereskedelmi szerveink munkája, javult a dolgozóknak zöldség- és gyümölcsfélékkel, valamint kenyérrel való ellátása. A bő termés messzemenően elősegítette az egri dolgozók élelmiszerrel való ellátását. Ez tette lehetővé, hogy dolgozóink az elmúlt évhez viszonyítva olcsóbban vásárolhatják meg a zöldség- és gyümölcsféléket és ez tette lehetővé, hogy ma már dolgozóink fehér és barna kenyérrel bőségesen el vannak látva. Mindezek mellett az eredmények mellett azonban a lakosság áurellátása terén még komoly hiányosságok vannak. Alapvető hiba, hogy élelmiszereket gyártó üzemeink és kereskedelmi szerveink nem veszik figyelembe a lakosság ízlését, igényeit és elhanyagolják a minőséget. A Sütőipari Vállalat a termelés mennyiségi növelése mellett nem' biztosítja a kenyér minőségének megfelelő javítását. A dolgozók részéről még nagyon sok a panasz a kenyér minőségét illetően. Egyes egri sütőipari üzemekből még gyakran kidolgozatlan és nem megfelelően kisütött kenyér kerül forgalomba. így sok esetben előfordul, hogy a dolgozóknál a másnapos kenyér megromlik, megnyúlicisodik. De nem veszik figyelembe a lakosság igényeit azon a téren sem, hogy több- fajtájú kenyeret, vagy süteményt hozzanak forgalomba, A lakosság gyümölccsel és zöldségfélével való ellátása terén alapvető hiányosság, hogy nem kerül megfelelő mennyiségű és minőségű zöldségféle a piacra. A MEZÖKER vállalat és a földművesszövetkezet nem fordít elég gondot a megfelelő mennyiségű áru felhozatalára és felvásárlására. Ez zz oka annak, hogy-a bő terméshez viszonyítva a zöldség' és gyümölcsárak még rendkívül magasak Egerben. A paprika ára még ma is 2.— Ft, a burgonyái ára még mindig 1.80—2.— Ft között mozog, de rendkívül magas még az olyan gyümölcsnek az ára is, mint a szőlő, amely legfőbb gyümölcs- terméke Egernek. A szőlő ára még ma is indokolatlanul 5—6 Ft a piacon. Az árak kialakításánál az irányító szerepet nem tölti be a földmíívesszövetkezet és a MEZÖKER és így az árak kialakítása döntően a kofák és kupecek kezébe került. A gyümölcs és zöldség ellátásában hiba az is, hogy Egerben csak két gyümölcs- és zöldségüz'.et van, amelyek legtöbbször áruhiánnyal küzdenek, vagy nem egy esetben rosszminőségű, romlott árut hoznak forgalomba, így a dolgozók arra vannak kényszerítve, hogy kofától vásároljanak 50—100 százalékkal drágábban. A városi tanácsot komoly felelősség terheli azért, hogy elhanyagolta olyan lehetőség kihasználását is, mint az, hogy az Eger környékén lévő községekből megszervezze a zöldség- és gyümölcsfélék felhozatalát az egyénileg dolgozó parasztok által. A megyei tanács és a városi tanács mezőgazdasági osztálya az egri és egerkörnyéki terme- löcsoportoknál nem gondoskodott a tervek elkészítésénél arról, hogy ezek a termelőcsoportok főleg zöldség- és gyümölcsfélét termeljenek, mely egyrészt <i lakosság ellátásának megjavítását, másrészt pedig a térmelőcsoportok jövedelmének növelését jelenti. Termelőcsoportjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink kihasználhatnának olyan nagyszerű lehetőségeket a zöldségtermelés terén, mint az Egér-patak bő vize, amelyből még aszályos esztendőben is biztosítani tudnák a veteményes területek öntözését. Nem használunk ki olyan lehetőségekéit sem, mint a járásokkal való összműködés Eger város ellátásának megjavítása érdekében. Az egri járásban, Maklártályán nagy mennyiségben termelnek paprikát, Kaiban paradicsomot, dinnyét, az egri járás északi részén és a pétervásári járásban pedig burgonyát. Ezekből ai járásokból a tanácsok és kereskedelmi szervek összműködése nyomán biztosítani lehetne ezeknek az áruféleségeknek nagy- mennyiségű felhozatalát. Kereskedelmi szerveink munkájában a dolgozóknak iparcikkekkel való ellátása terén, de nem utolsósorban olyan fontos élelmiszerekkel való ellátása terén, mint a cukor, liszt még sok hiányosság van. Sok zavar, szervezetlenség van a kiskereskedelmi és földművesszövetke- zeti árudák áruellátásában.' Előfordul, hogy olyan áruféleségekből, amelyekből a megye, vagy az ország más területén bőség van, Egerben hiány mutatkozik. Számos esetben tapasztalható, hogy a nagykereskedelmi szervek nem szállítják le időben az árudák részére megrendelt áruféleségeket. Július hónapban a FŰSZERT vállalat nem szállította le a hónap elején a zsírt a kiskereskedelmi árudákhoz, ami komoly zavart okozott a dolgozók zsírral való ellátásában. Árudáink területi elosztása sem kielégítő. A kiskereskedelmi vállalatok árudáinak többsége a város belterületén helyezkedik el. Míg a város sűrűnlaktai perifériáin nagyon kevés a földművesszövetkezeti árudák és a népboltok száma De egyáltalán nincs olyan áruda, amely textilféléket vagy rövidárut árusítana. A földműves- szövetkezeti árudákban,, amelyeknek egyrésze a város külső területein van, nem árusítanak rézgálicot, raffiát, fontosabb növényápolást cikkeket vagy petróleumot. A kiskereskedelmi árudák sokszor romlott árut hoznak forgalomba. Nem egy esetben olyan árucikket próbálnak ráerőszakolni a dolgozókra, amelyek nem elégítik ki igényeiket. Különösen sok a panasz a Tejipari Vállalat készítményei ellen. Több esetben előfordult, hogy megromlott tejet hoztak forgalomba, ami a dolgozók felháborodását váltotta ki. Kereskedelmi 6Z6gveink alkalmazottainak a dolgozókhoz való viszonya még mindig nem kielégítő. Egyesek durvák, megengedhetetlen hangot használnak a vásárlókkal szemben. A vidékről bejött dolgozó parasztokat szidalmazzák és nem szolgálják ki megfelelően. Még mindig nagymérvű a csalás az árudákban. Kevesebbet mérnek, becsapják a dolgozókat. A Kiskereskedelmi Vállalat ebben az évben 14 alkalmazottat bocsátott el sikkasztás, csalás miatt, öit alkalmazottat pedig a dolgozókkal való durva bánásmód miatt bocsátottak el. Sok a hiányosság a vendéglátóipar munkájában is. Kevés a város területén a vendéglátóüzem. A vendáglátóipari vállalat nem létesít üzemeket a város külső területein. A meglévő üzemek sem felelnek meg a szocialista vendéglátás követelményeinek. Sokszor a dolgozók indokolatlanul nem kapnak sört vagy csak üveges sört kapnak, de az étkeztetés terén sem gondoskodnak a dolgozók igényeinek megfelelő ételek készítéséről. A kiszolgálás a vendéglátóipari vállalat dolgozói részéről nem egyszer udvariatlan, sőt durva. Egyes vendéglátóipari üzemeknél a tisztaság legelemibb követelményeiről sem gondoskodnak az autóbuszmegállónál lévő üzem piszkos, egészségtelen. Nem ritka a vendéglátó- iparban az indokolatlan áremelés sem. Az autóbuszmegállónál lévő italboltban a reggeli órákban a pálinkaféleségekeí drágábban árusítják. A Török-kert vendéglőben az egyik alkalmazott 21 forintos bort 25 forintért árusított és saját bevallása szerint alig néhány hónap alatt több mint tízezer forinttal károsította meg a dolgozókat. A kereskedelem terén megmutatkozó hibák alapvetően abból adódnak, hogy a városi pártbizottság sam foglalkozott megfelelően a kereskedelemmel Elhanyagoltuk a kereskedelmi szerveknél lévő pártszervezetek segítését és a kereskedelmi dolgozók nevelését. Nem tártuk fel időben a városi tanács hiányosságait a kereskedelem irányítása terén. Szájtáti módon elnéztük. hogyan épül be az ellenség a kereskedelmi szervekbe és nem harcoltunk következetesen az olyan ellenséges nézetek ellen, hogy becsületes kereskedelmi dolgozókat egy kalap alá vettek az ellenséggel. Eltűrte a> városi pártbizottság, hogy a tanács nem harcol következetesen a szocialista kereskedelmet gátló kupecek ellen, hogy a piacon kupecek és iparjogosítványuktól megfosztott kofák őstermelési igazolvánnyal jogtalan iparűzést folytassanak, sorozatos árdrágításokat kövessenek el. Ahhoz, hogy megjavítsuk a város lakosságának ellátását, szükséges, hogy a városi párt- bizottság jelentőségéhez mérten többet foglalkozzon a kereskedelmi szervek munkájával. Segítse az ottlévő pártszervezetek munkájának megjavítását és a kereskedelmi dolgozók nevelését. A városi tanács következetesebben harcoljon az árdrágítók, az üzérkedők ellen és támaszkodjon a társadalmi ellenőrök széles hálózatára. Szervezze meg a város kornyékéről és a megye különböző területeiről a bőséges árufelhozatalt termelőcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok részéről. Rendszeresen ellenőrizze a főldművesszöveíkezet és a MEZÖKER piaci tevékenységét. A kereskedelmi szerveink állandóan és rendszeresen tanulmányozzák és hozzák felszínre a dolgozók igényeit és gondoskodjanak arról, hogy Eger város dolgozói ízlésüknek megfelelő áruval legyenek ellátva. Következetesen harcoljanak és távolítsák el a kereskedelmi szervekben megbúvó ellenséges ele-, meket és támaszkodjanak szilárdan a becsületes kereskedelmi dolgozókra. A Központi Vezetőség határozatának szellemében javítsák meg a dolgozókkal való foglalkozást és ne felejtsék el egyetlen pillanatra sem, hogy lelkiismeretes munkájúktól nem kevesebb függ, mint a város dolgozóinak elegendő meny. nyiségű és jó minőségű áruval való ellátása. JENEI ARTUR Eger városi pártbizottság tikára. Megnyílt a ..Kismagyarok a boldog élet útján“ kiállítás [gerben Szerdán, augusztus 19-én délután megnyílt a ,,Kismagyarok a boldog élet útján" című kiállítás az egri járás; kulíúr- otthonban. A megnyitó beszédben Csikós Istvánné, a városi MNDSZ szervezet titkára ismertetve a kiállítás jelentőségét és összehasonlítást tett a múlt és a mai gyermekek boldog élete között. Elmondotta', hogy 1938-ban Heves megye területén egyetlen egy üzemi | bölcsőde volt, ma pedig hét ál- I Szikrázó augusztusi kék ég nevet le a mátraalji városra,* Mintha, az idő is tudná, hogy mi most a kötelessége: nincs helye szélnek, esőnek, csak ragyogásnak, színnek és pompának. Áll a vásár Gyöngyösön, zsong, morajlik, nevet, vitatkozik, ámul a sok-sok ezer ember a hatalmas pavilonok között. Az élet uralkodik, a teremtő élet parancsol itt mosolyt az arcra, megelégedettséget a szívre. Áll a vásár Gyöngyösön, ad-vesz a domoszlói, a nánai, a nagyrédei, a pásztói paraszt, a petőfibányai bányász. a váltógyári gyalus. A kétnapos vásár valóságos népvándorlást indított el a környékről. Vonat-vonat után, autóbusz-autóbusz után önti megáradt folyamként az embereket. Jönnek a szekerek, a derékban borjak, bárányok, hízó- nakvalók, jönnek a kerékpárok, személyautók, teherautók: ezerméterszám hozzák a szövetet, mázsaszámra a felvágottat, landó és 20 ideiglenes működik közei 500 férőhellyel. Népi demokráciánk szerető gondoskodással veszi 'körül az anyákat, gyermekeket, bizonyítja ezt a nemrég megjelent kormányrendelet az anya. és csecsemővéde- lemről. Szerető gondoskodással védik a gyermekek egészségéi is. 1938-ban 13.4 százalék volt. a csecsemőhalandóság, most ez a szám felére csökkent. A -megnyitó részvevői ezután I megtekintették a kiállítást. Gondoskodjanak jobban az ostoros! DISZ-rői Az ostorosi DISZ-szervezet egyike volt megyénk legjobban működő községi szervezetének. A falu 300 fiataljából 85 DISZ- tag volt, de a többiek közül is igen sokan szándékoztak belépni. Esténként összejöttek, tae nulgattak, szórakoztak, kultúr- gárdájukat megyeszerte ismerték. Tánccsoportjuk két rádiót is nyert, 45 tagú énekkaruk egyik szép müsorszámát hanglemezre vették. Huszonöt hallgatóval politikai kört indítottak. S mindezt helység nélkül. Mikor eredményes munkájuk után joggal különhelyiségért fordultak a községi tanácshoz, a járási DISZ-bizottsághoz, majd a járási pártbizottsághoz, mindenhonnan ai legmesszebbmenő szóbeli támogatást, ígéretet kaptak, csak éppen helységet nem. Elmentek mégegyszer, hogy megsürgessék az ügyet, a járási DISZ-bizottság mostmár önkritikát is gyakorolt (a többiek még azt sem) ismét megígérték, s a 85 tagból 16-an még most is várják, hogy a járási DISZ- bizottság valóra váltsa szavát. Azért 16-an, mert közben a. többiek elmaradoztak, megunták a hitszegést, szétzűllöttek. A szervezet vagyona, a rádiók, a sak- készletek, a könyvtár, a sport- felszerelés egyrésze, a titkár lakására, másik része pedig a Dó- czyné ládájába került. Szórakozási lehetőség a fiatalok számára egyáltalán nincs. Hacsak a korcsmázást, vagy az oprezást nem számítjuk ide. » A fiatalokban van életerő, van munkakedv és mindannyian szeretik is szervezetüket. Ilyen mos- ■ toha körülmények között is sok- I szór az útszélén vagy az udÁll a vásár Gyöngyösön kilométerszám a kolbászt, hektószám a bort, százszámra a rádiót, a tűzhelyt. Mint a mesében, minden kapható, minden jó és minden olcsó. Nincsenek kupecok felpumpált lovakkal, nincsenek csalók, szövethúzó kezekkel, nincsenek szemfényvesztők, akik a rézre aranyat mondanak. Szocialista ipar, szocialista kereskedelem van, következésképp nyugodt vásárlás, vidám eladás. Szerdán délben nyílt meg a vásár, s estig több mint tízezer ember fordult meg a gyönyörű, roskadásig megtelt pavilonok között. A Gyöngyösi Bútorértékesítő Vállalat 80 ezer forint értékű bútort vitt a vásárra: estig mind eladta, — jöhetett az utánpótlás. Itt vásárolt hálószobabútort Sisa József hatvani, egy gyönyörű szekrényt Négei Ferenc pásztói dolgozó paraszt. Másnap, az alkotmány ünnepén úgy nézett “ki a pavilonok kétkilóméter hosszú sora, mint elárvult sziget a tengerben, az emberek tengerében. Délután 3 óráig a kereskedelmi vállalatok több mint négymillió forint értékű árut adtak el, csak szövetből 3000 méter fogyott el, meg 700 pár cipő, meg vagy háromszáz rend ruha. A Gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat pavilonjában délig 12 tűzhelyet vásároltak meg, túlnyomórészt dolgozó parasztok. A földművesszövetkezetek jóval egymillió forint felett árusítottak. Az egri szövetkezet 118.000 forint értékű textilárut, a gyöngyösi 299 ezer forint értékben kerékpárt, vasárut adott el. A sok járkálásban, vásárlásban kifáradt emberek, a lacikonyhák, az italmérések körül | csoportosultak. Fogy a verpe-1 varokon tartottak taggyűlést, politikai oktatást. Viszont azt nem kívánhatja senki tőlük, hogy állandóan ezt csinálják. Nem várhatjuk el a fiataloktól, hogy fáradságos napi munkájuk után az út szélén ácsorogjanak A járási DISZ-bizottság nézze emberibb szemszögből az ostorosi fiatalok ügyét. Gondoljon arra is, hogy ezzel a> felelőtlen hitszegésse) a DISZ vezetőségének és magának a szervezetnek jó hírnevét aknázzák alá. ? Megígérték, hogy kimennek majd s addig el sem jönnek onnan, míg helyiséget nem szereznek, ugyanakkor nem mennek ki. Gondoskodjanak jobban az ostorosi DISZ-szervezetről, a községi tanács legyen önálló, egy terem kiutalásáért nem kell a minisztertanácshoz folyamodnak. Fordítsanak több gondot a tömegszervezetek helyiségpro- blémájára, ne legyen az, hogy a párthelyiségbe két-három szex fér el, a szabadságharcos szövetség helyi szervezetének „székházát’’ pedig valamikor szekrénynek nevezték, s ez már haladásnak volt tekinthető, mert volt idő, amikor egy asztalfiók' ból állt a szervezet „raktár- helyisége". Az illetékes szervek arra is gondoljanak, hogy a nyár nem tart örökké. Jön az ősz, az esős, idő, a hideg s azt hisszük köny- nyű belátni, hogy havasesőben, szabad ég alatt nem a legkellemesebb összejövetelt tartani. Ruby István léti, abasári, visontai bor, aranylón, vereslőn- villan a pohár, aki issza, most adta el szabadpiacon búzáját, s már hóna alatt a vásárfia. Sűrű sorokban állnak az emberek a színpad körül is. Meghatottan hallgatják Dudás Pálné domoszlói parasztasszony szavait, aki az egri Dohánygyár munkásainak ad át egy láda szőlőt, az idei szüret első szedéséből. Lelkesen megtapsolják az aj> kári Micsurin tagjait, akik a kapott, rézből kovácsolt kis csille és a bányászszerszámokért; cserébe az új búza lisztjéből sült hatalmas, friss kenyeret adnak át à petőfibányai bányászoknak. Reggeltől délig, déltől estig állt a vásár Gyöngyösön. A bő termést, iparunk, kereskedelmünk jó munkáját bizonyította ez a vásár, mely valóban vidám, gazdag és ünnepi volt. (Gy—ó) VÉGÉN CSA TTAN AZ OSTOR A z andornaktályai dolgozó ' * parasztok szorgalmas emberek. Határidőre befejezték az aratást, időben megkezdték a cséplést, a cséplőgéptől adták be a gabonát, — már 12-én 99 százalékra teljesítették gabona, beadásukat. Orosz János, Kovács József, Boros Bálint és dolgozóparaszt társaik mindent elkövettek a minisztertanács határozatának végrehajtásáért, a szabadpiac elnyeréséért, útjába na k. akadó tanács dolgozói/"’sütörtökön délután meg- látogattam otthonában szentéleiií férfiút. Arra volberekre jellemző el-e!fulladó hangon — hazudott. ,A hívek nem akarnak csépelni, miért hajtják őket? — így a prépost — Másfelé még kinn van a búza a határban, itt miért olyan A z egyik furcsa vasárnap reggel eset játszódott le Andornaktálya egyik kis, utcáján. Ligeti József prépost 104 kilós súlyával sarkára ereszkedve, ordítva támadt a tanács dolgozóira és paptól ritkán hallott rövid tömörséggel, dühtől lilára vált arccal üvöltötte ,a tanács dolgozói felé: „Ke pofázzanak! A végén csattan az ostor”. Vájjon mi háborította így fel ezt a tisztességben henyélő elhízott öregembert? Semmi, csak az az istentelenség, hogy a dolgozó parasztok vasárnap is csépelni akartak, azt akarták, hogy minél előbb bent legyen a jövőévi kenyér és ebben a tanács dolgozói segítettek. De nemcsak ez bosszantotta a breviárium felett oly sokat elszendergő papot, hanem az is, hogv most még az ő mél yencsengő, meggyőző szavai után is csépelni akartak a dolgozó parasztok és — milyen felháborító'! — többre nézik a minisztertanács, határozatát, mint az ő okos szavát. S miután nem sikerült lebeszélni a csépelni akarókat, mikor már nem használt sem a hitre, sem a túlvilágra való hivatkozás — aekitámadt az tam kíváncsi, vájjon mi fűti, mi buzdítja őt, hogy hosszú évek óta minden eszközzel ártani próbál dolgozó népünknek. A prépost urat nyugágyba heverve, legkedvesebb barátnője, 5trémer Jenőné, egy volt tábornok özvegye társaságában találtam. Mindjárt a lényegre tértünk, A pap az elhízott emsürgős, hogy vasárnap is csépeljenek? Nem érnek rá szeptemberig? Meg aztán tudja, én mindig ellene voltam annak, ami az én munkámat akadályozza, és rendkívül bosszantanak az ilyen dolgok. Azért háborított fel a vasárnapi cséplés is." Arra a gyenge érvemre, hogy már így is sok szem elveszett és hogy a jövőévi kenyerünkről van szó, amelyből a prépost úr is eszik, megvetően legyint. „Ugyan, ez csak . beszéd. Nekem mindig megvolt a kenyerem." — s közben megmozdul, hogy csak úgy remeg az egész háj tömeg, de szaporábban jár a tábornoki özvegy bólogató feje is. „De én egyáltalán nem akartam senkit lebeszélni a cséplésröl" nyugtatja. meg végül sajátmagát a feledékeny pásztor. Tgy beszélt hát a prépost úr. S mig hangját hallgat, tam, arra gondoltam — igazán nem szép dolog tőle, hogy így hazudik. Persze mentségére szolgáljon, hogy elég régen csinálja ezt. De a. legnagyobb hatást nem is ezzel érte el. Mélységesen és őszintén meghatott az a humanizmus, emberszeretet, mely a vasárnap csépelni akarók felé csengett ki szavaiból. Hogy kíméli őket a lelkek istápja, hogy törődik velük — igazán megható. De az ördög újból incselkedett, s eszembehozta, hogy most ugyanaz beszél — ha egy kicsit kövérebb is — aki a maga több mint, 100 holdján vasárnap is hajtotta a cselédeket. Természetes, ez nem nagy dolog, és érthető is,_ mert akkor a prépost úrnak dolgoztak, most meg csak maguknak. Azt viszonr egyetlen lélek sem kívánhatja, hogy ő ezt mindegynek vegye. F) e ami az ostorcsattanást ^ illeti, az mégis csak sok. Fenyegetőzik a jámbor öreg pap. S ha már eddig igazat adtunk neki, adjunk a végén is. Valóban a végén csattan az ostor — de csak a prépost úrhoz hasonló urakon. Vapp János
