Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-23 / 33. szám

2

N É PU J SAG

1933 április 23.

VERSENYRE HÍVOM Kl EGED ISTVÁN FELNÉMETI NÉPNEVELŐT!

Torma Ferencné 1950 óta tartozik a párt élharcosai, a népnevelők közé. Első pillanatban megszerette ezt a szép munkát, s úgy igyekezett dolgozni, hogy meghálálja a párt megtiszteltetését. Jó munkájával 1952-ben kiérdemelte, hogy a párttagság soraiba léphetett — tagjelölt lett.

Ezután még lelkesebben végezte munkáját. Rendszeresen látogatta, segítette felvilágosító munkájával a hozzátartozó 13 családot és a szavai nyomán egyre jobban megértették a dolgozó parasztok: mit vár tőlük a párt, mit kell tenniök, hogy éietük még szebb, még jobb legyen. Egyetlen dolgozó parasztot &em kellett körzetében a tanácsnak felszólítania kötelessége teljesítésére, a népnevelő szava nyomán mind tudta kötelességét.

Tormáné elvtársnő most az agitáció« tanfolyamokon tanultak alapján végzi munkáját. Az országos és helyi létesítmények

mellett elmondja saját életének megváltozását, de azét a dolgozó parasztét is, akivel beszél, ígv mutatja meg. hogyan változott meg négv esztendő alatt az ország, hogyan változott meg népünk élete.

Tormáné elvtánsnőt mindenütt szeretettel fogadják. „Szeretik a népnevelőt, ha látják, hogy segíteni akar, ha ő is szered az embereket... Mindenkit meg lehet győzni, ha a népnevelő becsületesen végzi munkáját” — szokta mondani. S a munkája azt bizonyítja, hogy szereti pártmegbizafását, szereti az embereket. Esténként a Szabad Népet, a Népújságot, a népnevei öf űzet et. ai Pártépítést, a különböző rendeleteket tanulmányozza, rendszeresen hallgatja a rádiót, hogy alaposan megismerje a nemzetközi helyzetet, hazánk fejlődését és a népünk előtt átló feladatokat. A dolgozók egyre többen keresik fel Tormánét lakásán is problémájukkal.

Most a választás sikeréért harcol az elvtársnő, nem sajnálva a fáradságot. Bízik munkájának eredményében, ezért versenyre hívja Eged István fel németi pártonkívüli népnevelőt. Vállalja, hogv a hozzátartozó 15 családot rendszeresen látogatja és felvilágosító munkájával eléri, hogy a második negyedévben egyetlen hátralékos sem lesz körzetében és az időszaki mezőgazdasági munkákban is élenjárnak a körzetében lakó do'gozó parasztok. Ezt úgv éri el; hogv a jövőben is rendszeresen. olvassa a Szabad Népet és a Népújságot, a Pártépítést, a népnevelő- füzetet. A kisgvűléseket minden alkalommal megtartja, erre mozgósítja a dolgozó parasztot kát és alapos felkészít eSse! biztosítja, hogv a gyűlés résztvevői lássák mi a feladatuk, mit vár tőlük dolgozó népünk.

A versenv értékelésére a horti ée a felnémeti egvséges falusi pártbizottság titkárát kéri meg.

Hírek megyénk békebizottságainak munkájáról

Megyénk békebizottságai és békeharoosai kiveszik részüket a választási előkészületekből. Békeszerződések kötésével segítik a választási békeversenvt. Szép eredményeket értek el Nagv- fügeden, ahol 25 békevédelmi szerződést kötöttek a dolgozó parasztok. Ifi. Nagy Lajos dolgozó paraszt vállalta, hogv egész évi tojá6’beadá6át teljesíti május 17-re. Lelik József és Szucsik István második negyedévi beadásukat teljesítik a választás tiszteletére.

A békeharcosok a választási békeversenyre mozgósítják a dolgozókat, népszerűsítik a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat. foglalkoznak a koreai fegyverszüneti tárgyalások eredményeivel és a választással kapcsolatos munkával.

A recski békeharcosok jő' munkáját dicséri az a 30 kis- gyiílés, melyet az utóbbi időben tartottak meg. A lelkes kisgyű- léseken számos felajánlást tettek a békeharcosok a választás tiszteletére. Tarjáni János a békebizottság elnöke, a választás .tiszteletére egész évi tojásbeadásának teljesítését vállalja, de a békebizottság tagjai sem akarnak elmaradni, özv. fíá. Józseíné egész évi tojásbeadását teljesíti a választás tiszteletére.

Egyes községekben, ahol még kevés békebizottság dolgozik, új békebizottságok alakításával egyre több dolgozót vonnak be a békemozgalomba. Tiszanánán, ahol eddig kevés békebizotiság dolgozott, most új békebizottságok alakítását vállalták.

Az üzemek, bányák békebizottságai komoly segítséget adnak a terv teljesítéséhez. Egercsehiben a békebizotiság faliújságon, plakátokon hívja fel a dolgozókat a többtermelésre. A hangoshíradón naponta háromszor közölnek békemozgalmi híreket. A békeharcosok közül 17-en tettek felajánlást, a ..Békeszén” termelésére. Békeőrséget szerveznek, amelyeken kimagasló termelési eredményekkel- bizonyítják be törhetetlen békeakaratukat. A bánva békebizottsága védnökséget vállalt Szűcs és EgercsehV község felett. Figyelemmel kíséri, hogy a község dolgozó parasztjai mennyiben tesznek eleget kötelezettségeiknek. A begyűjtésben és a mezőgazdasági munkákban élenjáró dolgozó parasztoknak dicsérő leveleket küldenek, mi^ a ! elmaradóknak kötelezettségük teljesítésére hívják fel a figyelmüket.

A szervezetiem munka következménye. hogv Gyöngyösön a békebizottságok nem tettek meg mindent a választási bekeverjen^ sikeréért, az elmúlt héten mindössze 16 kisgvüiést tartottak. A városi békebizotiság titkára belenyugszik a munka elhanyagolásába és nem mozgósít ia a békebizoítságokat. Fordítson több gondot az utcai békebizottságok megerősítésére és siránkozás helvett Vonja be a dolgozókat a választási béke- versenybe.

„A kommunizmus útján*4

pártbizottság agit. prop, titkára. Belépődíj egyéni látogatók részére 1 forint, csoportos látogatók számára 50 fillér. A kiállítás május 17-ig mindennap déli 9 órától esti 8 óráig lesz nyitva.

„A KOMMUNIZMUS UTJÁN" címmel kiállítást rendez a Magyar Szovjet Társaság a Pártoktatók Háza nagytermében. A kiállítást április 25-én délután 5 órakor nyitja meg Takács Kálmán elvtárs a megyei

KÉT UTAZÁS

1936. április 29. Sötét felhők takarjak el Erdőtelek fele.t a c&i.Jagokat. Sűrű, nyomasztó a sötétség, mint a szegény ember gondja. Az állomáson emebertö- meg áll. A halk beszélgetést sóhajok, elfojtott zokogások törik meg. Végre megérkezik a vonal. A tömeg megmozdul, egy. része a sötét vagonokban keres helyet maga és poggyásza számára. Batki János mé.gegyszer vissza* int síró, fiatal feleségének és a karján üiő apróságnak, aztán eltűnik a kocsiban.

Nehezen indul a vonali, de végre mozgásba! jön és mind gyorsabban viszi az erdő eleki nincsteleneket. Fejér megyébe, Ercsibe nyomorúságos summás- inunkára utaznak a gond.ól gyötört emberek. Megindul lassan a beszélgetés is. Nehezen konganak a szavak — hiába... el keil menni, talán így lesz valami télire a gyerekeknek..., nem sokkal lesz a tarisznya tettebb visz- sjafelé sem — így a másik. Csak legalább annyit hagytam volna otthon, hogy meglegyenek valahogy'. míg vissza nem jövök — csuM ik' fel egy hang.

S a vonat halad. Viszi a gondtól gyötört embereket, akiknek 100 foi'ométerre kell menniük mert Pazonyi, Braun, Engel ül az ezer holdakban.

*

1953. április 6. A tavaszi nap fénylőn ragyog a vidám ejmbar: csoportra, itt van újra az állomáson Batki János is fiával együtt, aki már ifjúvá serdült. Délután félnégyet mutat az óra — „mindjárt itt lesz a vonat" — lelkendezik egy kislány. S Iám már fel is tűnik és néhány pillanat1 múlva csikorogva fékez.

Batki János újból búcsúzkodiik. Ezúttal nem az aipa, hanem a gyerek utazik — Debrecenbe, az egyetemire, ahol elsőéves orvostaniba Hígat ó. A búcsúzás utolsó pillanatai következnek: „Vigyázz magadra, aztán jól tanulj!” A vonat még egyet 'ffittyent, sus- íorgó .gőzpára hagyja el acél.es- lét és egyenletes z akatol á ss..!

tör célja felé, mintha csak a múlt keserves emlékéi akarná eltiporni. De nem olyan könnyű a3: a sok szenvedést elfeledni.

Batki János hazafelé menet arra gondol: élednek megváltozásához az első lépcső a Szovjet Hadsereg fel,szabadírása volt, a második az a hat hold föld, melyet a Pazonyiéből, vagy éppen a Braunéból hasított ki számára a párt, a. harmadik pedig az, amikor megfogadta Rákosi elviárs tanácsát és elsőnek lépett be a termel «csoportba:

ÉPÜLŐ KQIMÜNiMÜS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS

HOGYAN SEGÍTÜNK A KOLHOZNAK

Írta: I. Kuzsedubov, a Krasznojarszk-halárferületi kolmaki gépállomás trakíorosbrigád-vezstője

A mezőgazdasági munkák tervének sikeres teljesítése és a terméshozam növelése sok tekintetben a traktoros és a növénytermelő brigádok összehangol munkáján, s a g'okeze- 1 ők szakképzettségén mukk.

Kilenctagú traktorosbrigádunk » Lenini Szikra kolhoz két növénytermelő brigádjával do’- gozik együtt. A trak'orvezetők legalább öt éve. sőt egyesek már húsz éve dolgoznak ebben a szakmában.

A tavasz: vetés kezdete előtt a körzeti agronómussal és a növénytermelő brigádok vezetőivel együtt megtárgyaltuk a végrehajtandó agrotechnikai előírásokat, megszabtuk ai kiszórási normákat, a magtakarás mélvségét, a vetés időpontjait, kijelöltük azokat a parcellákat,

Női kezek

Sok lakónegyed, számos ház épül a> lengyel fővárosban, de a .Tiuranowi kerület egyik hatemeletes palotája érdekesebb a többinél. Női kezek építik, nők kavarják a maltert, nök húzzák a falakat, nők irányítják a munkát. Asszonyok, leányok, akik messzi lengyef falvakból jöttek ide. hogy megtalálják boldogságukat. Munkájuk kezdetben bizony nem volt könnyű, nemcsak aiz új szakma nehézségeivel kellett megküzdcniök, hanem az előítéletekkel is.

Emlékezzünk csak arra, hogy mennyi gúnyos mosoly fogadta 1950-ben az első női vájárt, Zo- fia Lachowska-t. Ma máf száz és száz asszony dolgozik a báamelyeken először végezzük a vetést. Kidolgoztuk a traktormunkák tervét, hogy felszámoljuk az üresjáratokat s biztosítsuk a maximális idő- és iizern- anyagmegtakaTÍtásí. Gondosan ellenőriztük a> vetőmag csíra- képességét, kijelöltük a vetőmag-, víz- és üzemanyagíuvato- sokat, valamint a farosokat.

A traktorosbrigád termelékeny, jó munkája a pihenés helyes megszervezésétől is függ A kolhozvezetőség és a gépállomás igazgatósága időben gondoskodott jól berendezett mezei szállásokról, ahol a traktorvezetők. a' farosok és a kombájn- vezetők tiszta, vetett ágyakon alkatnak, mindennap olvashatnak friss írságot, szakfolyóiratokat és szépirodalmi könyveket.

építik...

nva'parban. Stanis’awe Sarlin-Í, a Lengyel ifjúsági Szövetség tagját, aki elsőnek ragadta meg a vakoiókana’at, bizony sokan kinevették. Ma képviselőnő, nevét ismerik széles Lengyelországban.

A muranowi építkezésén dolgoznak első ízben kizárólag nők az egész épülettömbön. Már messziről Piroskának a fehérba- bos piros fejkendők. Az építés vezetőjéről Stanislava Wizwi- taíowa mérnökmőt'ől a 16 éves Trzeinsks állványozó leányig valamennyi keze aíait* ég a munka. Ötvenketten vannak és mind ötvenketten bebízonyítjáik, hogy munkájukkal utolérik ai férfiakat.

Tahoncváros

'X Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság konmá- nva egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a minisztériumok szakiskoláiban szakmailag jó! képzett munkások nevelkedjenek fel. Ezekben az iskolákban az ötéves terv végéig további 200.000 ipari tanulót nevelnek szakmunkássá. A romániai Sztáíinváros festői völgyében fekszik .az egyik legszebb fémipari iskolaközpont, az úgynevezett tanoncváros.

Amikor az ember ide belép, figyelmét fiatat tanulók vonják magukra. Jólesik nézni a sötétkék egyenruhában a gondtanul tanuló, . vagy szórakozó

ipari tanulókat, önkéntelenül is a múltba kell visszagondolni azokra a tainohcpkra, akik a tőkések gyáraiban hideggel, nyomorra! és kegyetlen kizsákmányolással tanulták meg mesterségüket.

A isztálinvárosi tanoncváros- ban több mint 1500 fiatal tanul, 50 tanterme, számos oktatóműhelye és különféle gépek biztosítják a gyakorlati okiatáso* kát.

Minden évben ai szakmunkások újabb és újabb csoportjai hagyják el a tar.oncvárost. hogy a Román Népköztársaság különféle üzemeiben és gyáraiban mutassák be tudásuk legjavát.'

Választásokra készülünk. Népünk képviselőinek megbízólevele, amelyet négy évvel ezelőtt adtunk nekik, lejárt. Most újból kiválasztjuk soraink közül azokat’ a férfiakat és nőket, akikéi a - legjobban érdemesnek tartunk arra, hogy a következő négy évben, az országgyűlésen nevünkben szólaljanak.

A mi választási rendszerünk igazságos. Nálunk a nép ellenségein és az elmebetegeken kívül mindenki résztvehet a választásokon. A választási torhatár sem a régi mu trendszerben 24 év, hanem 18 év. Nálunk a nép saját maga közül jelöli ki képviselőit. Nálunk minden szavazásra jogosult választó és választható.

Választások nemcsak nálunk vannak, hanem a kapital'sta országokban is. A kapitalista országokban azonban a nép nagy többségét elütik a szavazástól. A kapitalista országokban a választások mindig a terror és magfélem! it esek légkörében folynak le.

A kapitalista lapok és rádiók ennek ellenére arról fecsegnek, hogy náluk „tisztu demokrácia" és „szabad választás” van. Nem árt. ha megnézzük, mi van a hírhedt „tiszta" detno- krác'a és a „szabad” választásók mögött. Kezdjük legelőször is a kapitalizmus fellegvárával, az Amerikas Egyesült Államokkal.

Amerikában . mint tudjuk, a múlt év novemberében tartották a választásokat. Elnöknek Eisenhowert, az amerikai nagytőke legkedvesebb emberét választották meg.

Eisenhowert nem a nép választotta elnökké. A választók közül E'senhower-ra csupán 33 százalék szavazott, a többi el-, lene, vagy7 ped:g nem szavazott. Nézzük meg miért?

te

ILYENEK A VÁLÁSÉT ÁSOK A KAPITALISTA

OttSZÁ K OKU AN

Az amerikai kormány elvben széleskörű szavazati jogot biztosít. A gyakorlatban azonban ötven-féle korlátozó rendelkezés fosztja meg az amerikai népet szavazati .jogától. A választói korhatár például még a tőkés országokhoz viszonyítva is kirívóan magas: 30 év. így tehát Amerikában az ifjúság nem szavazhat.

Amerikában csak az szavazhat, aki tökéletesen ír és olvas angolul. Márpedig köztudomású. hogy Amerikában sok- millió olyan bevándorolt él, aki még nem tanult meg tökéletesen angolul. Ez a sókmillió dolgozó sem szavazhat. Hozzájön még ehhez a lakhely szerinti korlátozás. Csak az szavazhat. aki huzamosabb ide g lakik egy helyen.’ A több mint 13 millió munkanélküli tekintélyes része tehát ismét nem szavazhat. mert nem egyhelyben lakik, hanem ide-oda vándorol, hogv munkát kaphasson.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 49 tagállama közül 29-ben nem szavazhatnak a katonák és tengerészek. A legtöbb tilalom és korlátozás azonban a 15 milFó- nyi néger lakosságra esik. A négerek nagy része nem tudja megfizetni a választási adót, s ígv a négerek többségét is kirekesztik a szavazásból.

Sokáig sorolhatnánk még az ilyen korlátozó rendelkezéseket, hcigv az 50 végére ériünk. De nem ez a legfontosabb. A legfontosabb az, hogv a:z a kevés választó, aki az ötven-féle korlátozáson szerencsésen át tudott esni. nem tud más között választan7, mint az amerikai

nagytőke két jelöltje között. Két nagytőkés párt indult az amerikai választásokon a Demokrata és Köztársasági Párt, két elnökjelölttel: Stevensonna! és

Esenhowerrel. A nép érdekeit képviselő Haladó Pártot kirekesztették a választásokból.

Ilyen a „tiszta" demokrácia és „szabad" választás Amerikában.

FRANCI AORSZAGBAN, 1951- ben tartottak országgyűlési vá.asztásokat. Ismeretes, hogy a választásokon a Francia Kommunista Párt lett a győztes, az ország legnagyobb pártja: a szavazatoknak körülbelül egynegyedét kapta. Mégis, a francia parlamentben nem a Francia Kommunista Pártnak van a legtöbb mandátuma mert a csaló választói törvénnyel, sok mandátumot elloptak a párttól.

A francia reakciós pártok a választás előtt egy csaló választójogi törvényt fogadtattak el, amely sárbatiporva a legelemibb szabadságjogokat, engedélyezi a reakeós pártoknak a lis! a kapcsol ást. Ezek szerint, ha a reakciós pártok ösz- szekaBcsolták listájukat és valamely választókerületben 51.1 százalékot érteik el, a többi 49.9 százalék mandátumát is megkapták, tehát megfosztották a népet képviselőjüfetöl.

A francia imperialisták még a csaló választójogi törvény ellenére is féltek, hogy megmutatkozik a nép akarata. Ezért a választásokon durva provokációk és terrortámadások egész sorát követték el. Marséi lieben, Nizzában például teljes chicagói

gengszterfel szereléssel — géppisztollyal és könnyfakasztó bombával — ellátott terror!egé- nyek támadlak meg a pákátokat ragasztó kommunistákat. Frejus városa mellett „ismeretlen” tettesek megrongálták a vasúti pályát, hogy a katasztrófa okát ,a kommunistákra hárítsák. A szerencsétlenséget az utolsó' p llanaíban akadályozták meg.

OLASZORSZÁGBAN a dolgozók óriási harcot v'vtak a kormány új választójog: törvény- javaslata ellen. A kormány a nyárra kitűzött választásokat, már az új törvény szerint akarja megtartani. Az új olasz választójogi törvény példátlan csalás. A reakciós pártoknak elég a szavazáshoz, egy szavazattal többet kapniok, mint a kommunistáknak és akkor 100 mandátumot kapnak „prémiumként."

Az olasz reakcó azért folyamodott ehhez a példátlan, választási csaláshoz mert az 1951. évi választásokon megmutatkozott, hogy a nép szembefordult vele. A baloldali pártokra leadott szavazatok száma 27 Százalékról. 33 százalékra emelkedett/ a kormánypártra leadott szavazatok száma 48 százalékról, 29 százalékra csökkent. Hiába volt a sok csalás, rendőrterror, hiába szavaztak le többször is az apácák, hiába szavaztatták le magúk meilett az elmebetegeket — még a sok csalás ellenére is kiderült, hogy az olasz kormánypárt négymillió szavazatot vesztett.

AUSZTRIÁBAN ez év februárjában tartották meg a parlamenti választásokat. A rendkívül „körültekintően' megtartott választások alkalmával kilenc parlamenti helytől megfosztották Kelet-A' sztriát, ahol a haladó szervezetek a lakosság leg- nagyobbmérvű támogatását élvezik. Az ausztriai választások is — hasonlóan, mint Francia és Olaszországban — ellopták a Kommunista Párt mandátumainak nagv részét. Fiorisdorf- ban, Becs egyik ipari kerületében a választást megelőző napon pisztolyokkal és gumibotok- kal felszerelt terrorl egén veik támadtak a munkásokra. Leszaggatták a Kommunista Párt választási plakátjait. Sokáig sorolhatnánk még az ehhez ha- 6oa'ó ese'eket. Ennek ellenére, a Kommunista Párt' megerősödve került 'ki a választásokból.

JUGOSZLÁVIÁBAN az ez év tavaszára hirdetett választásokat elhalasztották, állítólag azért, mert „a választások akadályozzák a tavaszi mezőgazdasági munkák menetét.” A valóságban azért, mert a Tito- klikk fél a néptől és nem meri kitűzni a választásokat. Azt, hogv a választások idején tavaszi munkák lesznek — mivel tavasz van, — ö>7 akkor i« tudták, amikor a választásokat kitűzték. Csak nem gondoltak arra. hogv a nép ellenállása ilyen rohamosan növekszik.

Az 1949-ben megtartott választások élőt a Tito-'klikk. a nép 135.000 megátalkodott ellenségét k’engedte a börtönből, hogy mellette szavazzon. Kiadták a jelszót: „mindenkit a szavazó urnák elé kell hurcolni." A szavazás napján Ranfcovics ügynökei bementek minden házba és csoportosan hajtották az embereket1 szavazni. Titkos szavazásról szó sem lehetett. A választók nem szavazó lapot kaptak, hanem golyót. Minden választót figyeltek, hogy melyik imába dobja a golyót — a „jelöltek’' mellett, vagy ellenük szavaz-e? (Még a golyók Roppanását *s lehetett hal'ani) Magától értetődik, hagy ilyen módon, rendkívüli bátorság kellett ahhoz, hogv a Tito-'klikk ellen szavazzanak. Mégis a belgrádi rádió és saitó tudósításai szerint több mint hatszázezer polgár szavazott' a Tito-kl'kk eilen és több mint hétszázezren tartózkodtak a szavazástól, vagyis ilvmódon szálltak szembe a Tito-klikkel. Ped:g a jugoszláv sajtó és rádió messze áll az igazságtól.

★

Ez csak néhány példa volt a 'kapitalista országokban fa*‘ott választásokról. Nem Készé!'"Ank Görögországról, ahol megvon-, ták a szavazati jogot a nőktől és katonáktól, a választások idejére több mint 100.000 dolgozót vetettek börtönbe és rendőrt felügyelet alá. Nem beszéltünk még az úgynevezett „független” gyarmati országokban megtartott választási gyilkosságot!:,rol. ahol a választások idején százakat 'gyilkolnak fe. így volt ez Francia Ma rajkóban, a Fülöp-szigeteken és még több helyen.

Az eddig elmondottakból

•megbizonyosodhatunk afelől, hogv csak ott van igazán szabad választás, ahol a nép van hatalmon: a Szovjetunióban és a népit demokratikus országokban, tehát nálunk is.

I

1