Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-23 / 33. szám

I Í953 április 23.

3

NÉPÚJSÁG

Hogyan irányítja és segíti a hevesi járási pártbizottság a pártszervezetek munkáját

Az 1952 márciusában meg- tartott járási titkárok értekezleté egyik fontos feladatul tűzte a járási bizottságok elé azt,, hogy emeljék a pártvezetés színvonalát. s a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában a helyszínen adjanak minél több konkrét segítséget az aJap- •s zer vezet ek ne k. Kétségtelen,

hogy a járási pártbizottságok munkájában az elmúlt egy év alatt nagy fejlődés tapasztalható mind a munka, mind az aiapszervezetek segítése és irányítása terén.

A hevesi járási pártbizottság munkájára is néhány hónappal ezelőtt még az volt a jellemző, hogy konkrét helyszíni segítés helyett bürokratikuson irányította az alap6zervezeteket. A JB munkatársai szinte rosszul érezték magukat, ha egy naip alatt nem látogathattak meg öl-hat községet, ami természetesen azt eredményezte, hogy az alap- szervezeti titkárok nem kaptak megfelelő támogatást. Ebből a helytelen munkamódszerből adódott, hogy e JB munkatársai a feladatok megoldása helyeit sok esetben csak a tények, a hibák megállapításáig jutottak el — s ígu a hiba továbbra is hiba maradt, mert nem adtunk kellő segítséget a pártszervezeteinknek azok kijavításához.

Az országgyűlési választá- sok előkészítése és győ- tzelemrevitele, ennek érdekében ■a termelési és begyűjtési tervek maradéktalan és pontos teljesítése megköveteli, hogy fokozottabban, mint eddig, minél több helyszíni segíiséget adjunk ez alapszervezeteknek és azok titkárainak. Alihoz, hogy az alap- szervezetek titkárainak a járási pártbizottság nagyobb segítséget tudjon adni, egyik fontos feltétele az. hogy a JB osztályvezetői, munkatársai alaposan felkészülve menjenek lei » területre. .4 sok egyéb feladatok mellett mindig tisztán lássák a legfontosabb párt- és kormányhatározatokat, amelyek végrehajtását az adóit időben biztosítani kell.

Ennek érdekében mi, * hevesi

járási pártbizottságon azt a módszert vezettük be, hogy minden hónap elején — e munka- tervünknek megfelelően — egy hónapra előre megszabtuk a feladatokat és a hónap végén egy hosszabb megbeszélésen értékeltük a feladatok végrehajtását, — újból megszaibtuk további feladataink«!. Ez a módszer azonban nem hozta meg a kívánt eredmiénvt, mert a menetközben felvetődött sok egyéb probléma más irányba terelte az elvtjjrsakat és az ellenőrzés hiányossága miatt az elvtársak el is felejtették a hónap elején megbeszélt feladatokat.

J£zen úev próbáltunk segíteni, hogy rövidebbre fog-' tűk az időt, s csak egy hét feladatait beszéljük meg. Az elvtársak először beszámolnak az előző heti munkákról és utána határozzuk meg, hogy ezen a héten mik a tennivalók. Ez a módszer termékenyebbé tette az elvtársak munkáját, és jobban érzik a felelősséget iß- Ezzel sikerült azt is elérni, hogy az elvtársak több időt, nem egy esetben két-három napot is eltöltenek egy-egy pártszervezetnél és segítenek ott a feladatok megoldásában. A hetenkénti beszámoló a végzett munkákról azt is eredményezte, hogv most már nemcsak megállapítják a kinti hibákat, hanem igyekeznek azt ki is javítani. Nem is elvan régen akármennyi elvtárs ment Terik községbe, mindegyik azzal a megállapítással jött vissza^, hogy Ten ken nem dolgozik a pártszervezet — nincs oktatás, nincs nép név ele munka stb. és várták azt. hogv majd kimegy a iárási pártbizottság titkára és helyrehozza a tenki pártszervezet munkáját.'

Ez a hangulat most megszűnt. Amióta a« elvtársak minden héten beszámolnak munkájukról, azóta Teriken is van pártoktatás, rendszeresen dolgozó népnevelőhálózat is kiépüli, s ennek eredményeképpen rövid két hét alatt iúbb mint 40 százalékkal emelkedett a tojás- begyűjtés és meggyorsult a vetés-mind a termelőszövetkezetben. nvnd az egyénileg dolgozó parasztok között. Ezt úgy értük el, hogy Kovács elvtársnő, az ágit. prop. titkár több mint két napot lökött kint az alapszert vezetnél és segítette a titkár munkáját. Együtt válogatták ki a népnevelőket. Segített a kioktatásukban és a szervezeti beosztásban. Ezután rendszeresen küldött ki fejlett aktívákat, akik segítették az aíapszervezet titkárát. Hasonló segítséget nyújtanak a páritidkár eivtáreaknak a JB-On dolgozó többi elvtársak is.^

A Italában az * tapasztalat, hogy a népnevelők kiválogatásában és névszerinti beosztásában, a népfront és a választási bizottságok kiválogatásában, a taggyűlések megszervezésében és a beszámolók elkészítésében az elvtársak már konkrét segítséget adnak az alapszervezeteknek. Kantól y segítséget jelentett az is, hogy a titkári értekezleteket — amelyen jelen voltak a JB összes aktívái is, — decentralizálva tartottuk meg és ezáltal konkrétabb útmutatásokat tudtunk adni a titkároknak, mert a beszámolók annak a területnek a problémáival foglalkoztak és szinte minden alapszervezeti titkárnak konkrét útmutatást adtunk a felmerült hiányosság megjavítására. Úgyszintén most. hogy a politikai tömeg- munkát és a termelést fellendítsük. a járás területén a JB munkatársai konkrét segítséget adnak a kisgyülés-előadók felkészítésében.

. AAegnüít a munkatársak önállósága is. Tarnazsa- dányban történt, hogy a minisztertanács azon határozatára, amelyben a kártérítéseket elengedi azoknak a dolgozó parasztoknak, akik a kiszabott határidőre teljesítik a beadásukat, az ellenség azt a hirt kezdte terjeszteni, hogv ezután a tojás- beadást 6em kell teljesíteni. Ennek hatására voltak olyanok, akik az útról visszavitték ai beadásra szánt tojást. Ezt Dréher elvtárs, a JB munkatársa észrevette és azonnal intézkedett. A pártszervezet titkárával közösen összehívták a közelben található népnevelőket és beosztották a községnek arra a területére, ahol ez a rémhír felütötte a fejét. Eredmény: a népnevelők visszaverték az ellenség támadását és megymagyarázták helyesen a dolgozó parasztoknak az MT határozatát a kártérítés elengedésére vonatkozója rr.

JJasonló módon járt el ötvös elvtárs >s a JB mező- gazdasági osztályának vezetője. Ötvös elvtárs kiment a hevesi tangazdaságba) és itt beszélgetett a párttagokkal a vedasziási. békeversenyröl. A párttagok elmondották, hogy azért nincs verseny náluk, mert a tervek nincsenek felbontva személyekre és ígv nem is tudnak versenyezni. Bírálták a JB-t is, mert annak ellenére, hogy most már 12 párttag van a gazdaságban nem segíti elő a pártszervezet megalakítását.

ötvös elvtára összehívta a párttagokat, megalakították a pártcsoporíoikat, a területet egymás között felosztották, hogy minden brigádba jusson egy kommunista, aki felvilágosító munkát végez. Ezek a példák is a.zt mutatják, hogy az elvtársak már nemcsak megállapítják a hí bakai, hanem intézkednek is azonnal a hibák megjavítása érdekében.

TV em lenne azonban helyes, ha a JB doigozóit jnai- gukra hagynánk és nem ellenőriznénk munkájukat a területen — bár ezt hosszú ideig ciháin vágóit uk. Csak az utóbbi időkben mutatkozik ezen a területen is némi javulás. A választások előkészítése óta ellenőrzőm jobban az elvtársak munkáját kint a területen is. így jöttem rá arra, hogy az elvtársak hogyan tanítják az alapszervezetek titkárait a párt- munkai irányítására. Gyakran tapasztaltam, hogv ai JB-tól kimenő elvtársak hiányosan beszélik meg azokat a feladatokat, amelyek a községekben megoldásra várnak. Ellenőrzésem során derült ki több helyen — az elvtársak beszámolói ellenére —, hogy a népnevelők névszerinti beosztása helyett házszámszerinti beosztás történt. Ezt természetesen sürgősen kijavítottuk. ü

A JB munkáját értékelve meg kell állapítanunk: ha mutatkozik is, eredmény a párt- szervezetek irányításában és segítésében, azonban még igen komoly hiányosságok vannak. Egyik legkomolyabb hiányosságunk ez, hogy nem tudunk még megfelelő segítséget nyújtani az alapszervezeteknek a politikai munka irányításához.

A JB segítsége legtöbbször leszűkül arra, hogy csak szervezeti kérdésekben tud segíteni (például népnevelők kiválogatása, beosztása, taggyűlések megszervezése stb.). Ennek egyik oka az, hogy nem tai- nulmányozzuk megfelelően a> pártkiadványokat, különböző brosúrákat és sajtót, ami hozzásegítene bennünket ahhoz, hogy megjavuljon a politikai munkánk tartalma. Ebből adódik, ho-p-v a népnevelőink és kisgyillés előadóink igen sok esetben tanácstalanul állnak, felvilágosító munkájuk eddig általánossá vál ik.

A másik komoly hiányosság: politikai munkánk még mindig csak magyarázkodó és nem mozgásit megfelelően a termelési, begyűjtési tervek végrehajtására), a nehézségek leküzdésére, — nem leplezi le a kulák és klerikális reakció ellenséges tevékenységét.

A választások gyözelemre- viteie megköveteli tőlünk hocrv ezeket a hiányosságokat sürgősen kijavítsuk és biztosítsuk azt, hogy a népfront választási felhívását, amely ra- o-vogó jövőnket mutatja meg, úgv az egyéni agitációban, mint a kis gyűlések tömeges tartásán keresztül megmutassuk a legszélesebb dolgozó tömegeknek —- úgv hogy az mozgósítsa a tömegeket a termelés és begyűjtési tervek végrehajtására.

Dorkó József, a hevesi járási pártbiz. titkára

VILLANYT KAP FEDÉMES

Megyénk északi részén, zöldé lő, erdőövezte hegyeik közé ékelődött völgyben terül el Fe- tí-émes. A múltban nagyon nehéz volt itt az élet: 472 hold szántó jutott 560 lakosra, ebből is 52 hold gyümölcsöst az egri káptalan bitorolt. A község dolgozói sokat nélkülöztek. A meglévő földterület nem tudta biztosítani a szükségletet — ifjak, öregek summ ásnak, -bánvásznak mentek, hogv biztosítani tudják a szűkös mindennapit. Az ország bányáinak nagyobb részét be b a r a ngol t á;k: S orris á 1 y. T ata - ta bánya. Egefcseh:', Bereníe. Perecesbánva poioskás barakjai voit az „otthonuk”.

Ez a múlt!... A felszabadulás után megváltozott az élet Fedőmben: 40 új lakás épült az eltelt nyolc év alatt. Az ötéves terv kőhidat, kutat népkönyvtárat adott, de elkészült a kultúrotthon is.

A felszabadulás elölt még gondolni sem merték, hogy villanyt, teleiont kapjnak, még arra 6em érdemesítették őket, hogv állandó közigazgatási hivatalt tartsalak. A körjegyző legtöbb esetben csak az adó behajtáskor látogatta meg Fedőin esi

Ma a tanács hivatalában a nép választottjai, a falu legjobbjai segítik. irányítják a község dolgozó nak életét, a Szebb, boldogabb jövő felé. A legutóbbi tanácsülésen a község Villamosítását tárgyalták meg. Bmelv után a község látói vállalták, hogv a vá'asztásj béketersen y idején, május 1 méltó

megünneplése tiszteletére Egerből kiszállítják az oszlopokat és a villanyszereléshez szükséges anyagokat. A bányászok sein nézik tétlenül községük villamosítását, az oszlopgödrök kiásásai végzik el. Amit vállaltak teljesítették — minden anyagot a helyszínre szállítottak Fedémes dolgozói.

Megindult a tervezés. Mire is lehet a villany energiáját alkalmazni?

Ifj. Bajzáíh Sándor vájár, —

aki hosszú ideig surran ás voit, feleségével előre megbeszélte, hogv mire lesz szükségük. A szobáikba, konyhába, kamrába és az udvarra öt égő keil, rádiót veszünk, mely tanít, szórakoztat ... nekem vilíanyvasaló kel! — szól közbe Bajízáthné — mivel a faszéntől, mindig megfájdul a fejem. De jó lesz egy villanymelegítő is, teát főzni, ételt meieg;leni, jól esik a meleg étel munka előtt, a reggel; órákba«.

A villany u;án nangoshiradóí a kultúrotthonba mozi gépet, utcai világítást kap Fedémes dolgozó parasztsága. Meg is érdemlik népi államunk szerető gondoskodását Fedémes dolgozó parasztjai: mindig becsülettel teljesítették hazafias kötelezeit- ségüket. Első negyedévi tervüket mindenből 100 százalék felett teljesítették Most ezért folyik a harc. hogy május 17-íg teljesítsék félévi kötelezettségüket.

Bükönyi méltóságos úr ..kérvénye“

A dolgi zó parasztok emlékeznék még a múltra, s kezük ökiöibeazorul, ha arra a kisem- mizettségre gondolnak, amelyben a múlt rendszer részesítette őket. Emlékeznek még a de.ki dolgozó parasztok Bükönyi Vilmos úrra, aki a maiga „szerény" 1500 holdjával nyúzta a dolgozókat.

Deiken is mint az egész országban cselédemberek, summá- sok voltak a falvaik lakói. Egy- része Bükönyi-bírt okon verei- tékezbtt, de sokan voltaik, aikik- neik nem jutott munka, s az egész országot' bejárták munkát keresve hogy a családjuk részére biztosítani tudják a betevő faíai.oií. Látástól vaikulásíg kellett dolgozniuk, ütötték, verték őket. ha nem úgy táncollak ahogy Bükönyi úr vagy hajósára fütyült. Ha valamelyik dolgozó kinyitotta a szálját, ki- ebrudali'ák, csendörkézre ju*tlátták. Bükönyi úr maiga is verle cselédeit és a többi kisemmizett

szegényparaszlot. Sokszor megtörtént miikor a dolgozók családjukhoz si et tök, hogy a hosz- szú gyaloglás után a rövidebb utat keresték, amely négv és fél ki iámé tervei volt rövidebb a rendesnél, s a Bükönyi földjén vezetett keresztül. Bükönyi megvárta, míg niesgyéj ének egyh armadára értek és lóhátra ülve korbáccsal, ostorral, addig verte a dolgozókat, míg birtokának területéről le nem érlek.

1930 ban megjelent egy „népjóléti rendelet”, mely isgerint a mezőgazdasági m unk ásóknak

ivóvizet és szállást kelj biztosítani.

Bükönyi rögtön tiltakozott a rendeletben biztosítóit „jogok" ellen. Meg is „indokolta" a rendelet szükségtelenségét. Levelében a következőiket írna: „Az aratást és cséplést végző munkások oly munkát végeznek, mely munka majdnem együtt jár azzal, hogy a munkás, főleg ez aratótnunJiás az éjjelt klrú_ a

mezőn töl'se. Ennél egészségesebb fekvőhelyet egy aratómim- kás részére találni egyáltalán nem lehet. Ha az időjárás rossz és a munkások födél alá szorulnak. minek akkor külön ágy és külön szalmazsák. Minek itt oly igényessé tenni a népet, mikor odahaza sem fekszik külön ágyban, nem fekszik szalmazsákon, miért fejleszteni mesterségesen a nép igényét, mikor a nép maga sem szereti, sem nem láván ja". Ilyen szelek fúj dognál: aik ebben az időbein'! De a felszabadulás meghozta Debk 'község dolgozó parasztjainak is a boldog. szabad életet. Kizavarták Bükönyíl kastélyából és gépé! Ionná sí létesítettek a helyén. Régi cselédeknek, summa sokunk teljesüli' kívánságuk. Azt a földet, amelyen 9—10 évvel ezelőtt még cselédként robotolták, kiosztották részükre. Nem keli már munka után gyalogolni — a detki dől - gtozók ma már szabadon élnek, építik boldogabb jövőjüket.

A ALI» .JELÖLTJEI

Határtalan lelkesedéssel választotta meg dolgozó népünk képviselőjelöltjeit. .4 magyar történelem évszázadai során még soha nem került sor hasonló gyűlések megtartására, megyénk dolgozó népe, kinek kezéről immár nyolc éve, hogy lehullott a rabság béklyója, felszabadultan, bizakodó hittel, boldog szívvel választotta meg első jelöltjének népünk szeretett vezérét, azt, akinek any- nyit köszönhetünk, Rákosi elvtársat. Maguk döntöttek dolgozóink, kik legyenek azok. akik intézik majd sorsunkat a parlamentben, kik legyenek azok, akik méltók a nép bizalmára, tiszteletére. Molnár Erik és Úszta Gyula elv társ, Szomszéd László bányász, Varga János dolgozó paraszt, Shirm Paula tanár és a többiek, legjobbjaink, akik eddig is népünkért, fej emel ked ősünkért

harcoltak, most új megbízatást kapnak: további győzelemre vezetni majd a párt. muía'ta úton dolgozó népünkért.

A jelölőgyíUések még szilárdabbá, még tartósabbá kovácsolták népünk egységét,

még szorosabbra von'ák azt az eltépheteilen kapcsolatot, mely nagy felszabadítónkhoz, a Szovjetunióhoz, a testvéri demokratikus népi államokhoz, a világ minden haladó emberéhez fűz. •

A munkáját befejezett parlamentnek hatalmas feladatokat kellett megoldania — s hozzátehetjük, sikerrel. Amit a Magyar Függetlenségi Népfront 1549-ben ígért, az valóság — sokkal előbb, mint amikorra az ígéret szólt. Azoknak a képviselőjelölteknek, kiket a jelölő gyűl éseken bizalmával ajándékozott meg dolgozó népünk, minden választópolgárunk, az volt értékmérőjük, hogy a haza ügyéért, alkotó békénk megvédéséért, az ötéves terv teljesítéséért hogyan vették ki részüket a közös munkából. Népünk fokozott bizalommal tekint fel most rájuk, s a választási békeverseny eddig elért, s a még ez- utáni eredményeivel tesz újból és újból hitet mellettük, a Magyar Függetlenségi Népfront mellett, nagy pártunk és Rákosi elvtárs mellett.

Jelölőgyűiés Füzesabonyban

Napsugaras tavaszi délelőtt- Füzesabony dolgozói gyülekeznek a jelölő gyűlésre. De eljöttek a szomszéd községekből é termelőcsoportok és az egyéni gazdálkodók küldöttei is, hogy beszámolhassanak odahaza, hogyan választotta meg a nép az országgyűlési képviselőjelölteket. Kisebb-nagyobb csoportokban tárgyalják ai népfront felhívását, és a közelgő választásról beszélnek.

A szépen feldíszített terein rövid idő • alatt megtelik. Itt vannak az ifjak, akik először szavaznak és eljöttek az egykori summások. cselédek, akiknek a múlt nem adta meg a szavazati jogot —• most élnek az alkotmány biztosította jogukkal.

Az arcok ünnepélyes hangulatot tükröznek. Megkezdődik a gyűlés. Gubán Dezső elvtárs, a járási bizottság titkára ismerteti a népfront felhívását, méltatja a jelölőgyűiés jelentőségét és ismerteti az eddig elért eredményeinket, mit adott a terv Füzesabony dolgozóinak. A gyűlés részvevőinek várakozásteljes arca elárulja, nagy jelentőségű eseménynek lesznek tanúi. Megkezdődik a jelölés. Az első jelöltnek szeretett Rákosi elv társunkat javaso.ja Gubán elvtárs. — Elfogadjuk — zúg a hatalmas terem. A gyűlés részt- vevői felállva, lelkes tapsorkánnal. éljenzéssel ünnepelik az első jelöltet. Alig csitul él a tapsvihar, máris új, népszerű, javaslat hangzik el. Molnár Erik külügyminiszter elvtársai javasolja Bocsi Imre dolgozó paraszt második képviselőjelöltnek. Egyhangúlag, lelkes ünnepléssel fogadja el a gyűlés

Egymást követik ai hozzászólások. Antal b János, a béke- bizottság elnöke emelkedik szólásra, — javaslom Both József- nét a Petőfi termelőcsoport tagját képviselőjelöltnek. Bot Íme bebizonyította méltó erre a kitüntetésre, az MNDSZ-ben, a tszcs-bem jó munkát végzett. Szavait nagy tetszés fogadta, a hozzászólásokból látszik, helyeslik a jelölést. Káló Erzsébet, Németh Andrásné és a többiek hozzászólása is erről tanúskodik. Gulyás Sándor, a Petőfi termelőcsoport elnöke ismertette Bothnénak a termelőcsoportban végzett jó munkáját. — Bothrné a népnevelőmunkában is megállta a helyét — mondta Klein Ferenc.

Szavazás következik, a kezek egyszerre lendülnek fel, Bothné képviselőjelölt! Egyszerű fejkendős parasztasszony ott ül az elnökség soraiban, meghatottságtól kissé remegő hangon kezd beszélni: — „A műhibán a hozzám hasonló asszonyokat semmibe sem vették. Nekem már kora gyermekségemben dolgozni kelteit. Tízéves koromban már marokszedöként dolgoztam. Később a summások keserű életét éltem. Férjem cseléd volt az érseki uradalomban, sokszor volt munka nélkül, majd pályamunkásként dolgozott. A felszabadulás meghozta a változást a mi életünkben is, férjem pályaőr... lányom a községi tanács dolgozója — majd így fejezte be beszédét: ezt a nagy megtiszteltetést igyekszek meghálálni és harcolni fogok népünk felemel- kedéséért.”

Megoldódnak a nyelvek, egymás után mondják el a régi választások piszkos módszereit, a múlt keservét, amikor még a vasútnál ezt vágták ai szemébe a munkát keresőknek: ,Jia van sori/za, van munka.” Beszélnek megváltozott életükről. Vígh Anna az először szavazok nevében szól — szavalatunkkal, az ifjúság jövőjét, a nii jövőnket biztosítjuk.

A gyűlés az internacionálé ünnepélyes hangjaival ért végett. Füzesabony dolgozói meg- vá 1 asztották képviselőjelölt j ükét. választották képviselőjelöl.jei- ket.

./» műn faival liiiszäni wnefg a villant ft its* ti ól» ö vés ti tlsn l ff az ó pa rasz tstiff a

A Bükk hegység lábánál meghúzódó Erdőkövesd községnek báró Debihajn és sarjadóka volt kérlelhetetlen úr ai múltban. A falu dolgozóinak 70 százaléka napszámosként, urasági cseléd-ként tengette életét, sokan próbáltak favágásból megélni. A nyomorban éiő falura már rá sem lehet ismerni: villanyt, kultúrházai, autóbuszjáratot, keskenymozigépef kapott, s legalább a dolgozók 60 százai- zaléka a környékbeli üzemiekben keresi meg becsületes munkája után rendes fizetését. A felszabadulás óta 25 ház épült 89 rádió tanítja, neveli, szórakoztatja a falu népét.

Tervünk ajándékát jó munkával hálálják meg a dolgozó parasztok. Minden tavaszit elvetettek már, kel már a kukorica, napraforgó, cukorrépa s mint vállalták a dolgozó parasztok, május 17-re végeznek az első kapálással is. Nincs lemaradás a beadásban sem: az első negyedévi tojás be gyűjtést 102, ba- romfibeadást 280, a tejbealást 112 százalékban teljesítették. (Suszíák Márkus)

A káli földmű vessző vetkezet fogyasztási üzletága kivívta az első helyet elmúlt évi 123 százalékos teljesítményével. Az elmúlt vasárnap adta át Galambos István elvt'áiTs, a Szövetkezetek Országos Szövetsége nevében a kitüntető díszoklevelet' az élenjáró földművesszövetke- zetnek. A dolgozók közül többen pénz- és értékes könyvjutalomban ^részesültek. Kovács József fő üzletvezető a jutalom átvételekor versenyre hívta ki megyénk valamennyi földműves- szövetkezetét, hogy' a választási békeverseny lendületével félévi tervüket május 17-ig b0 száza- lekban teljesítik. Rozner Ernő az ország va:lamennyi szövetkezeti textil üzletét hívta ki versenyre.

Az ország legjobb fogyasztási üzletága