Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-25 / 8. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK KÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI P,4 WTB 1 Z OTTS A « AI* AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 JANUAR 25. ★ Üdvözöljük az MSZT megyei küldöttválasztó értekezletét ¥ A bírálat és önbírálat fejlődésünk hajtóereje A kommunista életének próbar köve a mindennapi harc, a párt- és kormányhatározatok megvalósításáért folytatott küzdelem, a gyakorlati munka. A párt a nép és a béke érdekében végzett áldozatkész, fáradhatatlan munkájával, helytállásával bizonyítja be nap mint nap: menynyit ér, mennyiben segíti elő a közös ügyet. Nem minden párttag egyforma még. Vannak, akik éjjelt-n-a-ppallá téve dolgoznak a pártért, vannak akik kényelmesebbek nem elég harco sak és előfordulnak olyanok is, akik nem veszik ki részüket a közös küzdelemből. Az ilyen párttagokat nevelnünk kell, és nevelnünk kell minden becsületes dolgozót, aki még nem látja eléggé, mit vár tőle szocializmus: építő hazánk, szebb életének biztosítása. A nevelés egyik leghatékonyabb módja a bírálat az önbírálat fejlesztése. Az 1950 február 15-i KV ülése óta és különösen a második kongresszus után számottevő a haladás a bírálat és önbírálat térén. Párttagjaink, de párton- kívüli dolgozóink is egyre bátrabban és jobban használják e fontos fegyverünket. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozóink törődnek új társadalmunk felépítésének problémáival, nem elégednek meg eddig elért eredményeinkkel, hanem újabb sikerekre, újabb eredményekre törekednek. Mind többen értik meg hogy a bírálat, az cmbirálat társadalmi fejlődésünk hajtóereje. Ezért hallunk taggyűléseken, párt-, termelési és egyéb értekezleteken új dolgozókat, akik felhívják a figyelmet a hibákra, ezért bírálnak bátrabban munkáslevelezőink és nem egy esetben használják az önbírálat fegyverét is. A bírálat az önbírálat terén elért eredmények azonban csak egészséges kezdetnek tekinthetők és még messze elmaradnak a megnövekedett követelmények mögött. Gyakran találkozunk még olyan vezetőkkel megyénkben is, akik a párt utasítását megsértve, elnyomják, visszautasítják a bírálatot. Az egri BELSPED-váliaiat vezetősége felmondólevéllel válaszolt Molnár Gyula dolgozó bírálatára és csak szerkesztőségünk közbelépésére változtatott véleményén. Noszvajon az egyik taggyűlésen Sánta Lajos elvtárs bírálta a tanács rossz munkáját. A tanácselnök bírsággal sújtotta a hiányosságokat feltáró elvtársakat. Ezért alakulhatott ki Noszvajon olyan vélemény még a párttagok között fis, hogy ,,nem bírálunk, legalább békén hagynak". A Mát ravidéki Erőműből Pál Imre 6ztahariovista levelet írt szerkesztőségünkhöz, hogy üzemükben bürokratikusán kezelik az újításokat. Levele megjelenése után a vezetőség behivatta Pál elvtársat és azt mondták neki „ne firkáljon az újságba, törődjön a maga dolgával, az írás! bízza oz újságírókra”. Azóta ezt a vezetőt, akinek egyik legnagyobb bűne volt a bírálat elfojtása, már leváltották funkciójából, de bűnös munkájának eredménye: még most sem megfelelő a bírálat a Mátravi- déki Erőműnél. Az egri Dohánygyárból több, mint tíz dolgozó ír időnként levelet szerkesztőségünknek. Feltűnő ezekben a-levelekben hogy soha nem foglalkoznak hiámvos- ságokkal. Az ok; a levelezőket arra „szoktatták”, hogy levelüket mutassák be vagy a párt- szervezetnek, vagy a szakszervezetnek. Alaxai Gyuláné ver- senyíeíelősnek az a vélemé nye. hogy „az apró-cseprő hibákat nem érdekes kivinni a város elé". Ezzel nem érthetünk egyet, mert számtalan eset igazolja, hogv az apró-cseprő hibák előkenéséből lettek a nagy bajok. De nemcsak a levelezők üldözése, a bírálat elfojtása bizonyítja, hogy egyesek még nem értik a bírálat jelentőségét. Barnovszki Rezső a sarudi gépállomás politikai vezetője kiski- rályoskodik. Az egyik taggyűlésen bírálták hanyag, felelőtlen munkáját. Válasza az volt, hegy akinek nem tetszik, vegye a kezébe a dolgokat és csinálja, ha jobban tudja. A bírálat elfojtása a pártélet szervezetlenségéhez, a párt és a tömegek kapcsolatának lazaságához vezetett. A párttagok a járási pártbizottsághoz fordultak és Barnovszki Rezső pártbüntetést kapott. A kápolnai Dohánybeváltó párttitkára, Kiss elvtársnő fél bírálni. A tagkönyvki- osztó taggyűlésen beszámolójába bedolgozta, hogy Riskó elv* társ, a beváltó igazgatója nem törődik a politikái oktatással, elhanyagolja azt. Mikor beszámolójának ehhez a részéhez ért. felnézett és megijedt az igazgatót tekintettől — kihagyta a bírálatot. Vezetőink, párttagjaink, becsületes dolgozóink a bírálat terén is tanuljanak aiz SZKP XIX. kongresszusától. mely nagy nyomatúkkal húzta alá a bírálat és az önbírálat jelentőségét és az egész kongresszus magasszínvo- naiú nyílt, bátor bírálat és ön- bírálat jegyében zajlott le. Az SZKP Szervezeti Szabályzata meghatározta, hogy a párttag kötelessége a bírálat fejlesztése, az alulról jövő bírálat feltárása és a munkában mutatkozó hiányosságok megszüntetése. „A párttagnak nincs joga, hogy eltitkolja a rendellenességeket, közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben Gyakori még nálunk a felszínes, formális önkritika. Rákosi elvtárs a párt ínásodik kongresz- szusán rámutatott, hogv gyakran találkozunk olyan párttaggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hibáit. „Az önbírálatot könnyen veszi — mondotta Rákosi elv társ — a,feU olcsó bíínbocsá- nat elkerülhetetlen velejárójának, sőt gyakran jogosítványnak arra. hogy helytelen, párt- szerütlen viselkedését folytassa. Az ilyen ,visszaesőkkel‘ szemben, akik az önkritikát így alkalmazzák, fokozott eréllyel kell fellépnünk.” Mindenkinek meg kell értenie, hogy az önbírálat annyit ér — de a bírálat is — amennyit kijavítunk a hiányosságokból. A bírálat, önbírálat terén harcolni kell minden ellen, ami gátolja a hibák feltárását. Vannak akik a bírálatot azzal próbálják „leszerelni", hogy ne teregessük ki fogyatékosságainkat az ellenség előtt. Hamis, karos okoskodás ez. A bírálat nem az ellenségnek tesz szolgálatot, hanem az ellenséggel szembeni éles fegyver. A bírálat elfojtása rést nyit az ellenségnek: a bírálat és az önbírálat nem a , gyengeség, hanem az erő jele. A nagy célok, melyek előttünk á lnak, nagy erőfeszítéseket követeinek. „Hogy továbbra is sikeresen vigyük előbbre ügyünket — mondotta Malenkov elvtárs — erélyes harcot kell folytatni a negatív jelenségek ellen, a párt és valamennyi szovjet ember figyelmét a munka fogyatékosságainak megszüntetésére kell összpontosítani", Ez a határozott útmutatás nekünk is szól, ezért a bírálat és önbírálat fejlesztésével emeljük magasabb színvonalra munkánkat, vigyük sikerre a szocializmus építését a bírálat és önbíráiaí segítségévei, A JANUÁRI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Bükkhegységi Ásványbánya: Teljesítik felajánlásukat az ásvány bányászok A vállalat felmenteti bányaüzeme, valamint a nagyvisnyói fehérmészkőüzem dolgozói vállalást tettek, hogy első negyedévi tervüket 10 százalékkal túlteljesítik. A vállalást tettek kő- vették. Bárdps István brigádja a felnémeti bányaüzemben 125 helyett 135, Bóta Lajos brigádja pedig 112 százalékos vállalása helyett, 137 százalékot ért el. A legjobb munkát a Pal- laeri és Harms brigád végzi —■ átlagosan 146 százalékot teljesít. A legkiemelkedőbb eredményt január 17-én érte el a két brigád, — 8 csille előirányzatuk helyett 23 csille mészkövet termeltek: 287 százalékot értek el. A felajánlások teljesítése nyomán az üzem első harmadban elért 102.7 százalékos eredményét, a második harmadra már 106.3 százalékra emelte Petőfibánya: Laza munkafegyelem fékezi a terv teljesítését Hétről-héfre elmaradnak tervük teljesítésében a Petőfi al- táró bányászai. Január második dekádjában mindössze 84 százalékot értek el, ugyanakkor. az első 20 nap alatt 186 igazolatlan müszakkiesés történt. A lemaradás legdöntőbb oka az, hogy a műszakiak nem biztosítják a kellő munkafeltételeket, állandó bányafa hiány van, sárról panaszkodnak, hogy a „terv teljesíthetetlenA műszakiak állítását maguk a jó' teljesítő dolgozók cáfolják meg: Bakó István, Mészáros István átlagosan 140 százalék felett teljesítenek. Elsőrendű feladat, hogy a petőfibányai pártbizottság a legkeményebben lépjen fel az ilyen opportunista álláspont ellen és indítson szervezett harcot a munkafegyelem megszilárdításáért, a műszaki előfeltételek biztosításáért. Hatvan: Siránkozó sorbanállók tgyik nepPoltbói a másikba járt lélekszakadva K öv esdi Laszlóné (Kovácsi Ilona) — mindenütt ö akart az első lenni, mindenütt nehéz körülményeire hivatkozott és arra „milyen szörnyű, hogy az embernek még egy falas lisztje sincs otthon’’. A hangoskodó Kövesdi Laszionei leleplezték a oecsu- letes dolgozók, amint már a második helyen állt sorba lisztért. Házkutatást tartottak Eger, Úttörő-utca 34. szám alattj lakásán s a kamrában 37 kiló lisztet találtak egy-két kilós csomagolásban. Nem különb nála Kovács Mihályné. Eger, Balázs Ignác-utcai lakos sem. ö is a leghangosabb sortállók közé tartozott, nem fogyott ki soha a siránkozásból, — a házikutatásnál 58 kiló lisztet és még külön, 14 kilót egykilós csomagolásban talaltak lakásán. A rendőrség, a tiszt egyidejű elkobzása mellett, eljárást indított mindkettőjük ellen. Harcban a vonatkésések megszüntetéséért A hatvani vasútállomás dolgozói az új év kezdetén harcot indítottak a munkás- és személyvonatok pontos közlekedéséért. Eredmény máris mutatkozik: december első 10 napjában 81 személyvonat indult késve Hatvan állomásról — január első dekádjában ez a szám 52-re csökkent. Még nagyobb a javulás az utóbbi napokban. — január 10—16 között 16 személyvonatnak volt kisebb-na- gyobb késése. Január 17-én iz- zóhangulafú üzemi gyűlésen a dolgozók eltávolították soraik közül Nagy Gyula intézőt, aki a Hatvan—Salgótarján és Hatvan—Ujszá6z vonal „parancsnoka" volt. Naigy Gyula részegen teljesítette szolgálatát, szabotálta a személy- és munkásvonalok menetrendszerinti közlekedését. Egercsehi: Elfogadták a rózsaszenfmártoniak kihívását az egercsehi bányászok Egercsehi bánya dolgozói megtárgyalták a rózsaszentmár- toni IX. akna bányászainak ver senyfelhívását. Elhatározták, hogy az évi terv sikeres teljesítése érdekében csatlakoznak a kezdeményezéshez. Vállalták, hogy a jelenlegi 27480 tonnás lemaradásukat április 4-ig behozzák, s évvégére 300 tonna szenet adnak terven felül népgazdaságunknak. Jó politikai munkával biztosítják, hogy az igazolatlan mü- szakmulasztás az év végére 50 százalékkal csökkenjen. A faanyag megtakarítás érdekében minden munkahelyen — ahol a biztonsági szabályzat megengedi — hazai lombosfa-ácso’ásra térnek át. Az egyenletes termelés megvalósítására a jelenlegi 60 százalék helyett a dolgozók 80 százalékát vonják be a Loy- mozgalomba április 4-ig. A Rőder- és Gazda-mozgalomban részvevők számát 20 százalékkal emelik. Lohrman Kereszíély. a bánya, főmérnöke elfogadta Juhász András művezető felhívását és az üzem összes művezetőivel karöltve vállalta, hogy a terveket minden egyes dolgozó felbontja, biztosítja az elővájásl csapatok telje- sitmenyeinek dekádonkinti, a fronton dolgozóknak naponkint! értéke'ését, valamint a kellő számú terv- szerinti előváj ást, s a megfelelő hosszúságú frontfejtést. Ne legyenek megelégedve az eredményekkel a boconádi Petőfi tszcs kommunistái A boconádi Petőfi tszcs tagjai nagy utat tettek meg az elmúlt három év alatt. A volt cselédek, a földbirtokosok, kulákok által rugdosott, megalázott örökké elkeseredett em-berekbö1 vidám, felszabadult, boldog emberekké váltak — 405 hold szántó, jelentős állatállomány büszke tulajdonosai: Sokat emlegetik még ma is azt a csikorgó téli estét, amikor a húsz család a közös utat választotta Nem feledték el a kulákok gúnyolódását sem — „mit akarnak ezek az ágrólszakadtak” — mondták; de emlékeznek még a, „jóindulatú” figyelmeztetésekre is: „örüljetek, hogy földet kaptatok, gazdálkodjatok magatok". Eleinte úgy látszott, hogy igazuk lesz a gúnyolódóknak, „a jóakaróknak”. Alakuláskor egyetlen jószáguk sem volt, még egy fia malac sem lézengett a csoport üres udvarán. Az összeadott kenyérnekvalót fuvarosokkal vettették el — 216 hold földjükön, akaratukon, munkaszeretetükön és a közös iránti elhatározásukon kívül semmijük nem volt. Mégis nekiláttak a munkának. S az állam támogatása, a párt segítése, a tagok munkaszeretete — gyümölcsözött. A csoport vagyona gyarapodott, tagsága gazdagodott. Ma már 15 ló, 29 szarvasmarha. 291 sertés — ebből 50 hízó. 42-t már értékesítettek — jelentős számú juh és baromfi áll a csoport istállójában — 405 holdon szánt vet. a 40 családra szaporodott tagság. Nem kell már félniök a tagoknak, hogy holnap nem lesz kenyér asztalukon. Orosz József az aszályos évben is több mint 20 mázsa terményt, 100 kilónál is több cukrot, többmázsa árpát, tengerit, burgonyát és takarmányt vitt haza elszámoláskor, de özvegy Koncz Páiné és a tagság nagy része sem kapott sokkal kevesebbet. Az eredmények szervezői itt is, mint mindenütt, a kommunisták voltak, akik élenjártak a munkában, példát mutattak a tanulásban, 1 e gszor g a 1 m a s a b b gyarapítóivá váltak a közös vagyonnak. Nyáron, aratás ideje alatt a munkacsapatok közötti versenyt a Béke-brigád nyerte — ebben a csoportban aratott a legtöbb kommunista. Az őszi esőzés megindulásakor tíz holdon a cukorrépa, másik tíz holdon a burgonya várta földben, hogy kiszedjék. A csoport legádázabb ellenségei, a kulákok már húzták a vészharangot a földben maradt termény felett, örültek a kárnak, amely a csoport tagjait érte. Még a csoporton belül is voltak olyanok, akik kétségbeestek, hogy ott- pusztu! terményük. Korai volt a kuláköröm. A csoport kommunistái nem estek kétségbe, javasolták. hogy osszák ki tagonként a területet és legyen mindenki felelős azért, hogy ne maradjon a földben a termény. A tagság lelkesen fogadta a megoldást, elhozták családtagjaikat, rokonaikat és a zuhogó esőben, hajladozó asszonyok, férfiak, gyerekek tarkították a sáros földet. Háromnapi munkával — 916 mázsa cukorrépát és 320 mázsa burgonyát mentették meg népgazdaságunknak, maguknak. A kommunisták mozgósították az időbeni vetésre is a tagságot Vetéstervüket határidőre túlteljesítették elvégezték a mélyszántást. A vetésnél alkalmazták a szovjet agrotechnikát, több mint ötven holdat keresztsoro- san vetettek, tavasszal pedig a kukorica, a napraforgó már négyzetesen kerül a földbe. A népnevelők megmagyarázták, a tagság megértette, hogy a szovjet agrotechnika alkalmazása egyik biztosítéka annak, hogy ez évben is beosülettel teljesíthessék állammal szembeni kötelezettségüket és az aszály sem tehet olyan nagy kárt vetésükben. A pártvezetőség és a párttagok egy részénél azonban túlzott megelégedés tapasztalható. Ez különösen a pártcsoportok munkájában mutatkozik meg. A pártbizalmiak nem tartanak rendszeresen értekezleteket, a pá-rtvezetőség nem bírálja, nem értékeli munkájukat. Még a tagságidíjat sem a pártbizalmiak szedik a tagságtól, hanem a pártvezetőség gazdasági vezetője Ez helytelen, ez ellentétben van a Szervező Bizottság határozatával. A pártvezetőségnek jobban kell támaszkodnia a pártonkívüli csoporttagokra is, vonják be őket a népnevelőmunkába. Ha ezt teszik, nő a csoportba belépő dolgozó parasztok száma — az Idén nvolc család lépett az új útra — még jobban megértik a pártonkívü- Tiek is, hogy nekik is kötelességük harcolni a több és jobb eredményekért, hogv nemcsak a kommunisták érdeke a falu fejlődése, hamm minden egyes becsületes dolgozóé. Bélapátfalva példái mutat a begyűjtésben Bélapátfalva község dolgozó parasztsága egyöntetű lelkesedéssel fogadta az új begyűjtési rendeletet. A községi tanács végrehajtó bizottsága a rendelet megjelenését követő, napokban azonnal hozzálátott annak feldolgozásához. Az elmúlt héten nyilvános tanácsülést tartottak, melyen részletesen ismertették és megbeszélték a rendeletet a dolgozó parasztokkal. A rendelet alapos ismertetésének az eredménye, megmutatkozik a begyűjtésben, egyre többen tel- jesítik tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségüket. A község dolgozó parasztsága az első negyedévi begyűjtési tesv sikeres teljesítése érdekében versenyre hívta az egri járás valamennyi községét. Versenykihí. vasában vállalta, hogy Rákosi eivtárs születésnapjának tiszteletére első negyedévi baromfibeadásukat teljesítik, s határidő előtt 15 nappal eleget tesznek tojásbeadási kötelezettségüknek is. Adóbefizetési tervüket március 30-ig 105 százalékra teljesítik. A vállalás teljesítésében élenjárnak Dávid János nyolc-, Barta Antal négy-, Zakar János háromholdas dolgozó parasztok, akik egész-, illetve félévi beadásukat már teljesítették. A község dolgozó parasztjai lelkesen harcolnak a terv teljesítéséért, első negyedévi baromfibeadásukat január 20-ig 50 százalékra teljesítették. Vágó Dezső levelező Január 30-tól természettudományos könyvhét Magyarországon január 30-a és február 9 között rendezik meg elsőízben a „Természettudományos ismeretterjesztő könyvhetet". A könyvhét feladata az. hogy széles körben, megmutassa a természettudományos ismeretterjeszto könyvek olvasásának szerepét népünk kulturális fejlődésében, a tudó- rrjányellenes nézetek, a mara-di- ság, a babonák, a klerikális reakció elleni harcban. A természettudományos könyvhét során megyénk több községében és városában, üzemében, gépállomásokon, állami gazdaságokban, iskolákban, könyvtárakban könyvkiállításokat, előadásokat, könyvvásárokat tartanak. A könyvhét alatt *az iskolák! ba-n tanárok ismertetik a fermé szettudományos könyvek tanul' mányozásának jelentőségét. Aj üzemekben és falvakban a ter mészeítudományi társulat munkatársai tartanak előadásokra Számos üzemben filmvetítés«'] kapcsolják össze, az ismertetést ft ft
