Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-25 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK KÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI P,4 WTB 1 Z OTTS A « AI* AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. Ara 50 fillér 1953 JANUAR 25. ★ Üdvözöljük az MSZT megyei küldöttválasztó értekezletét ¥ A bírálat és önbírálat fejlődésünk hajtóereje A kommunista életének próbar köve a mindennapi harc, a párt- és kormányhatározatok megvaló­sításáért folytatott küzdelem, a gyakorlati munka. A párt a nép és a béke érdekében végzett ál­dozatkész, fáradhatatlan mun­kájával, helytállásával bizo­nyítja be nap mint nap: meny­nyit ér, mennyiben segíti elő a közös ügyet. Nem minden párt­tag egyforma még. Vannak, akik éjjelt-n-a-ppallá téve dolgoz­nak a pártért, vannak akik ké­nyelmesebbek nem elég harco sak és előfordulnak olyanok is, akik nem veszik ki részüket a közös küzdelemből. Az ilyen párttagokat nevelnünk kell, és nevelnünk kell minden becsüle­tes dolgozót, aki még nem lát­ja eléggé, mit vár tőle szocia­lizmus: építő hazánk, szebb éle­tének biztosítása. A nevelés egyik leghatékonyabb módja a bírálat az önbírálat fejlesztése. Az 1950 február 15-i KV ülése óta és különösen a második kongresszus után számottevő a haladás a bírálat és önbírálat térén. Párttagjaink, de párton- kívüli dolgozóink is egyre bát­rabban és jobban használják e fontos fegyverünket. Ez azt bi­zonyítja, hogy dolgozóink törőd­nek új társadalmunk felépítésé­nek problémáival, nem eléged­nek meg eddig elért eredmé­nyeinkkel, hanem újabb sike­rekre, újabb eredményekre töre­kednek. Mind többen értik meg hogy a bírálat, az cmbirálat tár­sadalmi fejlődésünk hajtóereje. Ezért hallunk taggyűléseken, párt-, termelési és egyéb értekez­leteken új dolgozókat, akik fel­hívják a figyelmet a hibákra, ezért bírálnak bátrabban mun­káslevelezőink és nem egy eset­ben használják az önbírálat fegyverét is. A bírálat az ön­bírálat terén elért eredmények azonban csak egészséges kezdet­nek tekinthetők és még messze elmaradnak a megnövekedett követelmények mögött. Gyakran találkozunk még olyan vezetőkkel megyénkben is, akik a párt utasítását meg­sértve, elnyomják, visszautasít­ják a bírálatot. Az egri BELSPED-váliaiat vezetősége felmondólevéllel válaszolt Mol­nár Gyula dolgozó bírála­tára és csak szerkesztőségünk közbelépésére változtatott véle­ményén. Noszvajon az egyik taggyűlésen Sánta Lajos elv­társ bírálta a tanács rossz mun­káját. A tanácselnök bírsággal sújtotta a hiányosságokat feltá­ró elvtársakat. Ezért alakulha­tott ki Noszvajon olyan véle­mény még a párttagok között fis, hogy ,,nem bírálunk, leg­alább békén hagynak". A Mát ravidéki Erőműből Pál Imre 6ztahariovista levelet írt szer­kesztőségünkhöz, hogy üzemük­ben bürokratikusán kezelik az újításokat. Levele megjelenése után a vezetőség behivatta Pál elvtársat és azt mondták neki „ne firkáljon az újságba, törőd­jön a maga dolgával, az írás! bízza oz újságírókra”. Azóta ezt a vezetőt, akinek egyik legna­gyobb bűne volt a bírálat el­fojtása, már leváltották funk­ciójából, de bűnös munkájának eredménye: még most sem megfelelő a bírálat a Mátravi- déki Erőműnél. Az egri Dohánygyárból több, mint tíz dolgozó ír időnként le­velet szerkesztőségünknek. Fel­tűnő ezekben a-levelekben hogy soha nem foglalkoznak hiámvos- ságokkal. Az ok; a levelezőket arra „szoktatták”, hogy levelü­ket mutassák be vagy a párt- szervezetnek, vagy a szakszer­vezetnek. Alaxai Gyuláné ver- senyíeíelősnek az a vélemé nye. hogy „az apró-cseprő hibá­kat nem érdekes kivinni a vá­ros elé". Ezzel nem érthetünk egyet, mert számtalan eset iga­zolja, hogv az apró-cseprő hi­bák előkenéséből lettek a nagy bajok. De nemcsak a levelezők üldözése, a bírálat elfojtása bi­zonyítja, hogy egyesek még nem értik a bírálat jelentőségét. Barnovszki Rezső a sarudi gép­állomás politikai vezetője kiski- rályoskodik. Az egyik taggyűlé­sen bírálták hanyag, felelőtlen munkáját. Válasza az volt, hegy akinek nem tetszik, vegye a ke­zébe a dolgokat és csinálja, ha jobban tudja. A bírálat elfojtá­sa a pártélet szervezetlenségé­hez, a párt és a tömegek kapcsolatának lazaságához ve­zetett. A párttagok a járási pártbizottsághoz fordultak és Barnovszki Rezső pártbüntetést kapott. A kápolnai Dohánybe­váltó párttitkára, Kiss elvtársnő fél bírálni. A tagkönyvki- osztó taggyűlésen beszámolójá­ba bedolgozta, hogy Riskó elv* társ, a beváltó igazgatója nem törődik a politikái oktatással, elhanyagolja azt. Mikor beszá­molójának ehhez a részéhez ért. felnézett és megijedt az igazga­tót tekintettől — kihagyta a bí­rálatot. Vezetőink, párttagjaink, becsü­letes dolgozóink a bírálat terén is tanuljanak aiz SZKP XIX. kon­gresszusától. mely nagy nyoma­túkkal húzta alá a bírálat és az önbírálat jelentőségét és az egész kongresszus magasszínvo- naiú nyílt, bátor bírálat és ön- bírálat jegyében zajlott le. Az SZKP Szervezeti Szabályzata meghatározta, hogy a párttag kötelessége a bírálat fejlesztése, az alulról jövő bírálat feltárása és a munkában mutatkozó hiá­nyosságok megszüntetése. „A párttagnak nincs joga, hogy el­titkolja a rendellenességeket, kö­zömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben Gyakori még nálunk a felszí­nes, formális önkritika. Rákosi elvtárs a párt ínásodik kongresz- szusán rámutatott, hogv gyak­ran találkozunk olyan párttag­gal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hi­báit. „Az önbírálatot könnyen veszi — mondotta Rákosi elv társ — a,feU olcsó bíínbocsá- nat elkerülhetetlen velejárójá­nak, sőt gyakran jogosítvány­nak arra. hogy helytelen, párt- szerütlen viselkedését folytassa. Az ilyen ,visszaesőkkel‘ szem­ben, akik az önkritikát így al­kalmazzák, fokozott eréllyel kell fellépnünk.” Mindenkinek meg kell értenie, hogy az önbírálat annyit ér — de a bírálat is — amennyit kijavítunk a hiá­nyosságokból. A bírálat, önbírálat terén har­colni kell minden ellen, ami gá­tolja a hibák feltárását. Vannak akik a bírálatot azzal próbálják „leszerelni", hogy ne teregessük ki fogyatékosságainkat az ellen­ség előtt. Hamis, karos okosko­dás ez. A bírálat nem az ellen­ségnek tesz szolgálatot, hanem az ellenséggel szembeni éles fegyver. A bírálat elfojtása rést nyit az ellenségnek: a bírálat és az önbírálat nem a , gyengeség, hanem az erő jele. A nagy célok, melyek előttünk á lnak, nagy erőfeszítéseket kö­veteinek. „Hogy továbbra is sikeresen vigyük előbbre ügyün­ket — mondotta Malenkov elv­társ — erélyes harcot kell foly­tatni a negatív jelenségek ellen, a párt és valamennyi szovjet ember figyelmét a munka fogya­tékosságainak megszüntetésére kell összpontosítani", Ez a hatá­rozott útmutatás nekünk is szól, ezért a bírálat és önbírálat fej­lesztésével emeljük magasabb színvonalra munkánkat, vigyük sikerre a szocializmus építését a bírálat és önbíráiaí segítségé­vei, A JANUÁRI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Bükkhegységi Ásványbánya: Teljesítik felajánlásukat az ásvány bányászok A vállalat felmenteti bánya­üzeme, valamint a nagyvisnyói fehérmészkőüzem dolgozói vál­lalást tettek, hogy első negyed­évi tervüket 10 százalékkal túl­teljesítik. A vállalást tettek kő- vették. Bárdps István brigádja a felnémeti bányaüzemben 125 helyett 135, Bóta Lajos bri­gádja pedig 112 százalékos vállalása helyett, 137 százalékot ért el. A legjobb munkát a Pal- laeri és Harms brigád végzi —■ átlagosan 146 százalékot telje­sít. A legkiemelkedőbb ered­ményt január 17-én érte el a két brigád, — 8 csille előirány­zatuk helyett 23 csille mész­követ termeltek: 287 százalékot értek el. A felajánlások teljesí­tése nyomán az üzem első har­madban elért 102.7 százalékos eredményét, a második harmad­ra már 106.3 százalékra emelte Petőfibánya: Laza munkafegyelem fékezi a terv teljesítését Hétről-héfre elmaradnak ter­vük teljesítésében a Petőfi al- táró bányászai. Január máso­dik dekádjában mindössze 84 százalékot értek el, ugyanakkor. az első 20 nap alatt 186 iga­zolatlan müszakkiesés történt. A lemaradás legdöntőbb oka az, hogy a műszakiak nem biztosít­ják a kellő munkafeltételeket, állandó bányafa hiány van, sár­ról panaszkodnak, hogy a „terv teljesíthetetlenA műszakiak állítását maguk a jó' teljesítő dolgozók cáfolják meg: Bakó István, Mészáros István átla­gosan 140 százalék felett telje­sítenek. Elsőrendű feladat, hogy a petőfibányai pártbizottság a legkeményebben lépjen fel az ilyen opportunista álláspont ellen és indítson szervezett harcot a munkafegyelem meg­szilárdításáért, a műszaki elő­feltételek biztosításáért. Hatvan: Siránkozó sorbanállók tgyik nepPoltbói a másikba járt lélekszakadva K öv esdi Laszlóné (Kovácsi Ilona) — mindenütt ö akart az első len­ni, mindenütt nehéz körülmé­nyeire hivatkozott és arra „mi­lyen szörnyű, hogy az ember­nek még egy falas lisztje sincs otthon’’. A hangoskodó Kövesdi Laszionei leleplezték a oecsu- letes dolgozók, amint már a második helyen állt sorba lisz­tért. Házkutatást tartottak Eger, Úttörő-utca 34. szám alattj lakásán s a kamrában 37 kiló lisztet találtak egy-két kilós csomagolásban. Nem kü­lönb nála Kovács Mihályné. Eger, Balázs Ignác-utcai lakos sem. ö is a leghangosabb sort­állók közé tartozott, nem fo­gyott ki soha a siránkozásból, — a házikutatásnál 58 kiló lisz­tet és még külön, 14 kilót egy­kilós csomagolásban talaltak lakásán. A rendőrség, a tiszt egyidejű elkobzása mellett, el­járást indított mindkettőjük el­len. Harcban a vonatkésések megszüntetéséért A hatvani vasútállomás dol­gozói az új év kezdetén harcot indítottak a munkás- és sze­mélyvonatok pontos közlekedé­séért. Eredmény máris mutatko­zik: december első 10 napjá­ban 81 személyvonat indult késve Hatvan állomásról — ja­nuár első dekádjában ez a szám 52-re csökkent. Még nagyobb a javulás az utóbbi napokban. — január 10—16 között 16 személyvonatnak volt kisebb-na- gyobb késése. Január 17-én iz- zóhangulafú üzemi gyűlésen a dolgozók eltávolították so­raik közül Nagy Gyula inté­zőt, aki a Hatvan—Salgótarján és Hatvan—Ujszá6z vonal „pa­rancsnoka" volt. Naigy Gyula ré­szegen teljesítette szolgálatát, szabotálta a személy- és mun­kásvonalok menetrendszerinti közlekedését. Egercsehi: Elfogadták a rózsaszenfmártoniak kihívását az egercsehi bányászok Egercsehi bánya dolgozói megtárgyalták a rózsaszentmár- toni IX. akna bányászainak ver senyfelhívását. Elhatározták, hogy az évi terv sikeres teljesí­tése érdekében csatlakoznak a kezdeményezéshez. Vállalták, hogy a jelenlegi 27480 tonnás lema­radásukat április 4-ig be­hozzák, s évvégére 300 ton­na szenet adnak terven fe­lül népgazdaságunknak. Jó politikai munkával biztosít­ják, hogy az igazolatlan mü- szakmulasztás az év végére 50 százalékkal csökkenjen. A fa­anyag megtakarítás érdekében minden munkahelyen — ahol a biztonsági szabályzat megen­gedi — hazai lombosfa-ácso’ásra térnek át. Az egyenletes terme­lés megvalósítására a jelenlegi 60 százalék helyett a dolgozók 80 százalékát vonják be a Loy- mozgalomba április 4-ig. A Rőder- és Gazda-mozgalomban részvevők számát 20 százalék­kal emelik. Lohrman Kereszíély. a bánya, főmérnöke elfogadta Juhász András művezető felhívását és az üzem összes művezetőivel karöltve vállalta, hogy a terveket minden egyes dolgozó felbontja, biztosítja az elővájásl csapatok telje- sitmenyeinek dekádonkinti, a fronton dolgozóknak na­ponkint! értéke'ését, valamint a kellő számú terv- szerinti előváj ást, s a meg­felelő hosszúságú frontfejtést. Ne legyenek megelégedve az eredményekkel a boconádi Petőfi tszcs kommunistái A boconádi Petőfi tszcs tag­jai nagy utat tettek meg az el­múlt három év alatt. A volt cse­lédek, a földbirtokosok, kulákok által rugdosott, megalázott örökké elkeseredett em-berekbö1 vidám, felszabadult, boldog em­berekké váltak — 405 hold szántó, jelentős állatállomány büszke tulajdonosai: Sokat emlegetik még ma is azt a csikorgó téli estét, amikor a húsz család a közös utat vá­lasztotta Nem feledték el a ku­lákok gúnyolódását sem — „mit akarnak ezek az ágrólszakadtak” — mondták; de emlékeznek még a, „jóindulatú” figyelmeztetések­re is: „örüljetek, hogy földet kaptatok, gazdálkodjatok maga­tok". Eleinte úgy látszott, hogy iga­zuk lesz a gúnyolódóknak, „a jó­akaróknak”. Alakuláskor egyet­len jószáguk sem volt, még egy fia malac sem lézengett a cso­port üres udvarán. Az össze­adott kenyérnekvalót fuvarosok­kal vettették el — 216 hold föld­jükön, akaratukon, munkaszere­tetükön és a közös iránti elhatá­rozásukon kívül semmijük nem volt. Mégis nekiláttak a munká­nak. S az állam támogatása, a párt segítése, a tagok munka­szeretete — gyümölcsözött. A csoport vagyona gyarapodott, tagsága gazdagodott. Ma már 15 ló, 29 szarvasmarha. 291 ser­tés — ebből 50 hízó. 42-t már értékesítettek — jelentős számú juh és baromfi áll a csoport is­tállójában — 405 holdon szánt vet. a 40 családra szaporodott tagság. Nem kell már félniök a tagoknak, hogy holnap nem lesz kenyér asztalukon. Orosz Jó­zsef az aszályos évben is több mint 20 mázsa terményt, 100 kilónál is több cukrot, több­mázsa árpát, tengerit, burgo­nyát és takarmányt vitt haza elszámoláskor, de özvegy Koncz Páiné és a tagság nagy része sem kapott sokkal kevesebbet. Az eredmények szervezői itt is, mint mindenütt, a kommu­nisták voltak, akik élenjártak a munkában, példát mutattak a tanulásban, 1 e gszor g a 1 m a s a b b gyarapítóivá váltak a közös va­gyonnak. Nyáron, aratás ideje alatt a munkacsapatok közötti versenyt a Béke-brigád nyerte — ebben a csoportban aratott a legtöbb kommunista. Az őszi esőzés megindulásakor tíz hol­don a cukorrépa, másik tíz hol­don a burgonya várta földben, hogy kiszedjék. A csoport leg­ádázabb ellenségei, a kulákok már húzták a vészharangot a földben maradt termény felett, örültek a kárnak, amely a cso­port tagjait érte. Még a cso­porton belül is voltak olyanok, akik kétségbeestek, hogy ott- pusztu! terményük. Korai volt a kuláköröm. A csoport kommunis­tái nem estek kétségbe, javasol­ták. hogy osszák ki tagonként a területet és legyen mindenki felelős azért, hogy ne maradjon a földben a termény. A tagság lelkesen fogadta a megoldást, elhozták családtagjaikat, roko­naikat és a zuhogó esőben, haj­ladozó asszonyok, férfiak, gye­rekek tarkították a sáros föl­det. Háromnapi munkával — 916 mázsa cukorrépát és 320 mázsa burgonyát mentették meg népgazdaságunknak, maguknak. A kommunisták mozgósították az időbeni vetésre is a tagságot Vetéstervüket határidőre túltel­jesítették elvégezték a mély­szántást. A vetésnél alkalmazták a szovjet agrotechnikát, több mint ötven holdat keresztsoro- san vetettek, tavasszal pedig a kukorica, a napraforgó már négyzetesen kerül a földbe. A népnevelők megmagyarázták, a tagság megértette, hogy a szov­jet agrotechnika alkalmazása egyik biztosítéka annak, hogy ez évben is beosülettel teljesíthes­sék állammal szembeni kötele­zettségüket és az aszály sem tehet olyan nagy kárt vetésük­ben. A pártvezetőség és a pártta­gok egy részénél azonban túl­zott megelégedés tapasztalható. Ez különösen a pártcsoportok munkájában mutatkozik meg. A pártbizalmiak nem tartanak rendszeresen értekezleteket, a pá-rtvezetőség nem bírálja, nem értékeli munkájukat. Még a tag­ságidíjat sem a pártbizalmiak szedik a tagságtól, hanem a pártvezetőség gazdasági veze­tője Ez helytelen, ez ellentétben van a Szervező Bizottság ha­tározatával. A pártvezetőségnek jobban kell támaszkodnia a pártonkívüli csoporttagokra is, vonják be őket a népnevelő­munkába. Ha ezt teszik, nő a csoportba belépő dolgozó pa­rasztok száma — az Idén nvolc család lépett az új útra — még jobban megértik a pártonkívü- Tiek is, hogy nekik is kötelessé­gük harcolni a több és jobb eredményekért, hogv nemcsak a kommunisták érdeke a falu fej­lődése, hamm minden egyes becsületes dolgozóé. Bélapátfalva példái mutat a begyűjtésben Bélapátfalva község dolgozó parasztsága egyöntetű lelkese­déssel fogadta az új begyűjtési rendeletet. A községi tanács végrehajtó bizottsága a rende­let megjelenését követő, napok­ban azonnal hozzálátott annak feldolgozásához. Az elmúlt hé­ten nyilvános tanácsülést tartot­tak, melyen részletesen ismertet­ték és megbeszélték a rendeletet a dolgozó parasztokkal. A ren­delet alapos ismertetésének az eredménye, megmutatkozik a begyűjtésben, egyre többen tel- jesítik tej-, tojás- és baromfibe­adási kötelezettségüket. A község dolgozó parasztsága az első negyedévi begyűjtési tesv sikeres teljesítése érdekében ver­senyre hívta az egri járás vala­mennyi községét. Versenykihí. vasában vállalta, hogy Rákosi eivtárs születésnapjának tiszte­letére első negyedévi baromfi­beadásukat teljesítik, s határidő előtt 15 nappal eleget tesznek tojásbeadási kötelezettségüknek is. Adóbefizetési tervüket már­cius 30-ig 105 százalékra telje­sítik. A vállalás teljesítésében élenjárnak Dávid János nyolc-, Barta Antal négy-, Zakar János háromholdas dolgozó parasztok, akik egész-, illetve félévi beadá­sukat már teljesítették. A község dolgozó parasztjai lelkesen har­colnak a terv teljesítéséért, első negyedévi baromfibeadásukat január 20-ig 50 százalékra tel­jesítették. Vágó Dezső levelező Január 30-tól természettudományos könyvhét Magyarországon január 30-a és február 9 között rende­zik meg elsőízben a „Termé­szettudományos ismeretterjesztő könyvhetet". A könyvhét fel­adata az. hogy széles körben, megmutassa a természettudo­mányos ismeretterjeszto könyvek olvasásának szerepét népünk kulturális fejlődésében, a tudó- rrjányellenes nézetek, a mara-di- ság, a babonák, a klerikális reakció elleni harcban. A természettudományos könyv­hét során megyénk több közsé­gében és városában, üzemében, gépállomásokon, állami gazda­ságokban, iskolákban, könyvtá­rakban könyvkiállításokat, elő­adásokat, könyvvásárokat tarta­nak. A könyvhét alatt *az iskolák! ba-n tanárok ismertetik a fermé szettudományos könyvek tanul' mányozásának jelentőségét. Aj üzemekben és falvakban a ter mészeítudományi társulat mun­katársai tartanak előadásokra Számos üzemben filmvetítés«'] kapcsolják össze, az ismertetést ft ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom