Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-25 / 8. szám

2 NEPUJ SAG 1953 Január 25. DISZ-élet Ülést tartott a DISZ megyei választmány Szerdán délelőtt, az egri já­rási tanács kultúrtermében ülést tartott a DISZ megyei vá­lasztmánya. Az ülésen megje­lent Váczi Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkáré és Asim elvtársnő, a DISZ-központ képviselője. Szoják Margit elv­társnő, a DISZ megyebizottság titkára beszámolójában értékelte a végzett munkát és megszabta: azokat a feladatokat, amelyek a DISZ-szervezetek előtt állnak. Bevezetőben méltatta az SZKP XIX. kongresszusa jelentőségét, majd a harmadik békekongresz- szus sikereiről beszélt. Ifjúsá­gunk neveléséről szólva elmon­dotta, hogy a XIX. kongresszus anyaga, Sztálin elvtárs új műve hozzásegíti ifjúságunkat is. hogy még világosabban lássák azt a nagyszerű jövőt, amely felé pár­tunk vezeti őket. Pártunk Központi Vezetőségé­nek június 28-i ülése nagymér­tékben elősegítette a DISZ párt­vezetését. A párt 240 kommunis­ta fiatalt bízott meg azzal a fel­adattal, hogy végezzen a DISZ- ben pártmunkát. Ezáltal szerve­zeteink megerősödtek, megszi­lárdultak. Különösen szép ered­ményt érnek el azóta a füzes­abonyi, petőfibányal, parádi, békpátfalvai DISZ-szervezetek. A továbbiakban a termelésben élenjáró fiatalok munkájáról beszélt, majd áttért a paraszt­ifjúság között Végzett nevelő­munkára. — Ezen a téren még , yannak hiányosságaink. Megyénkben 180 olyan tszcs van, ahol DlSZ*szervezetet lehetne létrehozni, de jelen­leg mindössze 85 tszcs-ben szervezett az ifjúság. DlSZ-bizottságaink hanyagul kezelik a szocialista szektorokat. A most folyó titkárképző iskolá­ra 60 fiatal helyett csak 18-at küldtek. Több DISZ-bizottság titkára azt mondja, hogy náluk nincsenek a tsz-ben olyan fia­talok. akiket iskolára küldhetné­nek. Ez nem igaz. A valóság az, hogy a járási DlSZ-bizott- ságok nem tartják szívügyüknek a szocialista szektorokban dol­gozó fiatalok nevelését. A falun végzett ifjúsági mun­ka megjavításához a megyei DISZ-bizottságnak is több se­gítséget kell adnia. Meg kell tanítania a veze­tőket szervezetten dolgozni, módszerben)' segítséget kell ad- niok a falun végzett munka megjavításához. A továbbiakban a tanulóifjú­ság között végzett politikai mun­ka eredményeit értékelte és meg­állapította, hogy a DISZ orszá­gos értekezléte óta sem kielégítő a javulás ezen a téren, maga a DISZ MB is elhanyagolja: ezt a munkát. Az úttörőmozgalomról szólva, megállapította, hogy itt komoly mértékű a fejlődés, jelenleg 23.000 tagja van, s több mint 350 szakkör működik 4—5 ezer hallga­tóval. Ezekután e feladatokkal fog­lalkozott Szoják elvtársnő. — Első és legfontosabb feladat most, hogy a vezetés módszerét megjavítsuk és biztosítsuk a DISZ-en belül a párthatározatok végrehajtását. Állandóan fokoz­nunk kell a DISZ tömegbefolyá­sát, különösen nagy gondot kell fordítani a húsz éven felüti és a parasztfiatalok bevonására. Ez év végére legalább 23— 24 ezerre kell növelnünk a DISZ-tagok számát. Ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha megfelelő vezetőket állítunk DISZ-szervezeteink élére, s fel­számoljuk az eddigi hiányossá­gokat. Javítanunk kell az ellen­őrzést, el kell mélyíteni fiatal­jainkban a bírálat és önbírálát szellemét. Az üzemi DlSZ-szer- vezctekben ismertetni kell Rá­kosi és Gerő elvtárs legutóbbi beszédét, munkaszeretetre, fe­gyelemre, takarékosságra kell nevelnünk a fiatalokat, hogy valóiban betöltsék a. szocializmus építésében a rohamcsapat szere­pét. Falusi munkánkban fel kell számolnunk a lazaságokat. Fo­kozottabban kell mozgósítanunk parasztfialaljainkat az agro­technikai módszerek tanulmá­nyozására, a terméseredmények növelésére. A rendszeres szerve­zeti élet megvalósításában von­zóvá kell tennünk a falusi DlSZ- szervezeteket. Minél előbb mej kell valósítanunk a KV június 28-i határozatát, a dolgozó pa- rasztfiatalok fokozottabb bevo­násáról. A haza, a párt, népünk és ai Szovjetunió szeretetére kell nevelnünk fiataljainkat. Meg kell tanítani őket szeretni az új életet és meg kell velük gyű­löltet,ni népünk, békénk ellen­ségeit — olyan fiatalokat nevel­jünk, akik bármikor készek a haza, a béke megvédésére —» mondotta befejezésül. A beszámolóhoz számosán szóltak hozzá. Váczi Sándor elv­társ, a Megyei Pártbizottság titkára elmondotta — legdöntőbb hiba, hogy a DISZ szervezetek nem dolgozták fel megfelelően, nem értik eléggé a KV júniusi határozatát. Ezért nem tiszta ma még sokak előtt, hogy a DISZ vezetésének az alapja mindenkor a párt határozatai, Jó munkát csak akkor végez­hetnek, hai először feldolgozzák, megértik ezeket a határozato­kat és csak azután mozgósítanak a végrehajtásra. A párthatáro­zat végrehajtása megköveteli azt i6, hogy tanuljanak a DISZ vezetői. Itt is hiba van! Egyes DISZ-funkcionárlusok még ma sem értik meg, hogy csak ágy tudnak nevelni, eredményt el- érni, ha maguk is tanulnak, sza­kadatlanul fejlesztik elméleti tudásukat. — A mi DlSZ-vezetőink kö­vessék abban is a Komszotnoi példáját, hogy fiatalosan,’ len­dületesen dolgozzanak, ne ve- gyek át egyes pártvezetők öre­ges munkamódszerét. Neveljenek olyan fiatalokat, akik,' ha kell életüket is áldozzák a hazáért, a pártért, Rákosi elvtársért — mondotta befejezésül Váczi elv­társ. AHOL MÁR NEM KULÁK A KULÁK Nem nagy község Nöszvaj, de 'dolgozó parasztjai sem szen­vedtek kevesebbet a múltban a földesuraktól, kulákoktól, mint bárhol másutt az országban. Ezért gyűlölik az öntudatra éb­redt dolgozók a falu piócáit, népünk ádáz ellenségeit, a ku- lákokat. Noszvajon azonban „csak” a dolgozó parasztok for­dulnak mély megveiésse] né­pünk ellenségei felé — a köz­ségi tanács alkudozik, egyezke­dik, nem egyszer mentegeti az osztály-ellen séget. „Az opportunizmus egyik leg­súlyosabb megnyilvánulási for­mája az a megengedhetetlen li­beralizmus, amelyet falusi part­es tanácsszerveink nagy része a kulákokkal szemben tanúsít” “ mondotta Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség 1952 június 27-i ülésén. özv. Török Sándorné, a helyi tanács elnöke megfeledkezik az osztály­harcról, nem egyszer nyíltan ki­áll a kulákok mellett. A dolgozó parasztok lelkes munkával harcoltak az őszi mun­kák sikeréért. A tanácselnőknő még attól sem riadt vissza, hogy őzv. Kiss Gyulánét — akinek mindössze 2 hold és 400 négy­szögöl földje van —, ez év ja­nuár 12-én szólítsa fel 900 négyszögöl elmaradt őszi veté­sének elvégzésére, mert külön­ben 500 forint pénzbírságra Ítéli. Arról azonban megfeledkezett özv. Török Sándorné, hogy a kulákokat rábírja a vetéstervek maradéktalan végrehajtására. A tanácselnöknő csak a kisparasz- tok előtt igyekszik kemény -len­ni, ezért követelt Kiss Gyuláné- tól 180 kiló kukorica helyett 300 kilót, ezért kell minden dolgozó parasztnak egy-egy kecske után 40 forint legelőbért fizetni — amikor a kulák csak 50 fillért fizet. A helyi tanács elnöke kifor­gatja pártunk parasztpolitlkáját, meghamisítja a lenini hármas jelszót. Véleménye szerint a ku­lák csak addig kulák, míg le nem adja földjét és be nem lép a termelőszövetkezetbe. Égből jött ajándék az osztályellenség számára az,'ilyen „megnyilatko­zás”: sohasem kívánok én jobb tanácselnököt — így vélekednek Mainár Sándor 25 holdas kulák száján keresztül a falu többi nagygazdái. S mivel „jószívük van” — egy kis aiándékról is gondoskodnak. Kónya Miklós ku­lák tejet, mézet egy kaptár mehet vitt a tanácselnöknónek — érzi, hogy egyhúron pendül- nek, hisz özv. Török Sándorné még ma is tartja kapcsolatát közeli rokonával. Gallasv Lász- (óné volt 1000 holdas földbir­tokossal. Nem az egyetlen kulákmentő ft noszvaji tanácsnál özv. Török Sándorné. Legfőbb tanácsadója thenes Béla nyugdíjas jegyző, íki 6 múltban azért inlernáltat­ta el Káló Andrást,_ mért téli időben nem ment a bírónak me­zítláb dolgozni. Jelenleg, mint „jó szakember”, éppen a gazda- lajstromot készítgeti, s a mun­ka mellett nem feledkezik meg arról- sem, hogy más téren is rendszeresen „segítse" a helyi tanács elnökét. Ahol ilyen féltő gonddal vi­gyáznak a kulákokra, ahol ilyen durván megsértik a párt poli­tikáját, ott azon scni lehet cso­dálkozni, hogy bár Kónya Sán­dor 25 holdast kizárták az Al­kotmány termelőszövetkezetből; a középpa.raszttá vedlett Szabó János 32 holdas kulák még ma is a termelőszövetkezet tagja és kézzel-lábbal igyekszik bomlasz­tani a termelőszövetkezet egy­ségét. Ért is el eredményt! Az Alkotmány tszcs-nek 48 tagja van: mégis állandóan ar­ról panaszkodnak, hogy le kel­lene adni legalább 60 holdat, mert nem tudják megművelni, Az igazság az, hogy egy-egy családra 11 hold földterület fut — amikor nem egy középpa- raszt-család ma is 15—20 hold földet művel meg. Az elmúlt esztendő őszén a falu kukkjai­nak sugallatára, a, községi ta­nács elnökének hallgatólagos beleegyez éséve I elhat á.rozt ák, hogy mindenegyes tagra egy hold őszit vetnek el. Nem volt senki a községijén, aki megma­gyarázta volna, hogy a 48 hold őszi vetés nem képes fedezni a beadási, állampolgári kötelezett­ségüket, nem lesz vetőmag, nem fut majd a szövetkezet tagjai számára sem elegendő kenyér, De minek is világosította volna fel a kulákokkal egyhúron pen- dülö tanácselnök a szövetkezet tagjait terveik helytelenségéről, mikor pontosan az a célja, hogy felbomoljon a, szövetkezet, hogv 0 dolgozó parasztok vlsz- szaessenek az egyéni gazdálko­dás sivár életébe. De mit tesz a noszvaji pártszer­vezet a kulákparadiesom meg­szüntetésére? Nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy semmit. Si­mon József párttiikár, erdőkerü­lő, maga is szívesen „poharaz- gat" a kulákoknál. Természete­sen az ilyen poharazgatás mel­lett nem jut idő a politikai munkára — ezért nincs a köz­ségben politikai iskola, ezért nem dolgoznak a népnevelők, ezért élik világukat a kulákok. „Nekünk erős tanácselnök és párttiikár kell, akik kezükben tudják tartani és irányítani is tudják a községet. De a párt­tiikár iszákos, a tanácselnök pe­dig rokoni kötelékénél fogva is a kulákokhoz húz” — mondja ezzel kapcsolatban Rátkai Si­mon elvtárs, aki 1945 óta tagja: pártunknak. Rátkai elvtárs sza­vai hűen visszatükrözik, a falu becsületes dolgozóinak vélemé­nyét. Ez a vélemény azonban süket fülekre tatái a járási párt- bizottságnál és a járási tanács­nál. A járási tanács megalku­szik a nehézségekkel: eltűri özv. Török Sándorné tanácselnök mi­nősíthetetlen maigatartását. „Gyertek ki és csináljátok, ha ti jobban tudjátok”— feleli vissza rendszeresen az őt ért bírálatra. Egyetlen pillanatig sem lehet megtűrni ilyen embert a falu étén, de rendet kell teremteni — és elsősorban itt keli kezde­ni — a noszvaji pártszervezet portáján is. Versenyre hívom a megye valamennyi agronómusát Termel öszö ve t kézét cink fej­lesztésének egyik alapvető felté­tele a termelőszövetkezeti tagok szakmai ismereteinek állandó bővítése. A termel őcsoportok szakoktatásának minőségi meg­javítása érdekében versenyre hívom a megye valamennyi ag­ronómusát. Vállalom, hogy az általam vezetett tahjo.yam létszáma meghaladja a húszat és jó felvilágosító munkával harco­lok a létszám további emelé­séért, a lemorzsolódások meg­szüntetéséért. Rossz időjárás esetén heti négy órát, kedvező időjárás esetén pedig heti hat órát fog­lalkozom a hallgatókkal. Az előadásokra minden eset- bén alaposan felkészülök, o tanfolyamokon tanultak gya­korlati jelentőségét szakfilme­ken ismertetem a hallgatókkal, azonkívül külön órákat tartok a gyakorlatban is. A tagok szakismereteinek a fejlesztésé érdekében legalább két alkalommal tanulmányi ki. rándulást teszünk egy-égy min­tagazdaságba és meggyőzöm a hallgatókat, hogy vatameny- nyien olvassanak mezőgazda- sági szakkönyveket. A tanfolyamra bevonjuk az élenjáró egyénileg gazdálkodó­kat is. Jő munkával harcolunk azért, hogy minél több dolgo- gozó paraszt megismerje a fej­lett termelési eljárások nagy jelentőségét, Korén Ida agronómus Tél a hatvani Dózsában Négy asszony, két férfi, összehajolva ül az asztal körül. A hatvani Dózsa ter­melőszövetkezet el­nöke, intézőbizottsá­gának tagjai a bri­gádok új területi el­osztását készítik — éppen arról folyik a szó, kik kerüljenek a kertészeti brigádba, Meg kell ezt alapo­san gondolni, lehető­leg mindenki ott dolgozzon, ahová a kedve és a képes­sége viszi. Radies Sándorné tavaly a növénytermesztésben dolgozott, pedig na­gyon szeretett a ser­tésekkel foglalkozni. Mióta sertésgondozó lett, sokkal jobb munkát végez — ezért folyik hát most a vita. — Tavaly is ott dolgozott. Szorgos asszony az, meg kö­zel lakik a kertészet­hez — érvel Zsiga Józsefné, s mint a bólogatások bizo­nyítják, jól érvel: Boda Józsefné, a kertészeti brigád­hoz került. Amíg az irodában a tervkészítéssel fog­lalkoznak, addig a határban sem szüne­tel a munka. A szö­vetkezet tágjainak túlnyomó része, a férfiember mind, most télen is szorgosan dolgozik. Eddig már 40 hold cukorrépa és 35 hold paradi­csom alá végezték el a trágyázást, a kertészetben készül­nek a hidegágyak, a görbeéri-tanyán pedig éppen kosárfo­nással foglalkoznak. A szőlőben nyesik a gyümölcsfákat, a magasranőtt védősö­vényt, készülnek a permetezésre is. Min­den héten egyszer politikai iskolára gyűl össze 22 hall­gató. Nincs lemor­zsolódás — sőt... az iskola kezdetén hárman-négyen jöt­tek csak össze. Az intézőbizottság terv­bevette, hogy analfa­béta tanfolyamot szervez azok számá­ra, akik valamikor az urak „jóindulatá­ból” csak az ABC közepéig, meg a kis egyszeregyig jutottak el. Télen sem tétlen­kednek tehát a szö­vetkezét tagjai. — Répát ástam, silózlartl — magya­rázza Berényi Má­ria, aki csak novem­ber 10 óta tagja a szövetkezetnek, de már 60 munkaegysé­get szerzett. — Azt mondják egyesek, hogy nincs mit csi­nálni télen. Van bi­zony munka elég, csak kedv legyen, dolgozhat mindenki. S kedvben nincs hiány. Az új belé­pők is megtalálják helyüket, pedig nem is kicsi a számuk. A 38 forintos mun­kaegység jó hírve­rés: a zárszámadás óta 17-en léptek be a Dózsába, volt olyan nap, amikor egyszerre hárman. De kell is a munka­erő. A terv még nincs papírra fektet­ve, de már tudják, hogy ebben az évben többet és jobbat kell termelni, mint ta­valy. Ezért dolgoz­nak most télen is szorgalmasan, ezért szaporítják munka­egységeiket, a közös vagyont. ÍPÍili KOMIM - ÉPÜlŐ SZMUIIIS Űj gépek a szénbányászatban A szovjet széniparban évről évre emelkedik a gépesítés szín­vonala. így például a külszíni szénfejféseknél igen nagy si­kerrel alkalmazzák a szovjet technika egyik legnagyszerűbb •vívmányát a lépkedő ckszkavá- torokat. Az első FS—4/40 típusú cksz- kavátor csak alig néhány évvel ezelőtt készült cl, de az Uraiban máris több mint 100 ilyen hatal­mas gép segíti a külszíni fejtök munkáját. A gép naponta 3000 köbméter kőzetet eme! ki. Mun­káját 12 ember irányítja. Igen nagy előnye az újtípusú ekszka- vátornak, hogy laza, feltöltött ta­lajon is aránylag könnyen tudja a helyét változtatni. Az ekszkavátorok nagyszerűen beváltak a bányászatban, ezért az uralj gépgyár kollektívája most az eddigieknél sokkal na­gyobb teljesítményű, 10 köbmé­teres markolóval ellátott ekszka- vátor-típust szerkesztett. Az FS-“14/85-ös ekszkavátort már 22 ember kezeli, naponta 10.000 köbméter kőzetet termel ki, de rövidesen megkezdik az EGL—< 15-ös típusú hatalmas lépkedő ekszkavátor gyártását is, amely­nek markolója- egyszerre 40 ton­na kőzetet tud kitermelni. Új gépeket kap a karagandai szénmedeiKe te. A 18/b. számú ,,Kirov'’"bányában mintegy fél­éve folyik két gép kipróbálása. Egy újítócsoport Bratcsenko fő­mérnök és Makarov Sztálin- díjas tervező vezetésével két „Donbassz” kombájnból olyan gépcsoportot állított össze, amely 2.5 méter magas fronton képes üolgozni. A kettős kom­bájn alkalmazása a karagandai medencében, ahol vastag szénré­tegek vannak, nagy megtakarí­tóit jelent. Az év első negyedé­ben már el is készül az első két kettős bányakombájn. Kipróbálás alatt van egy nagyteljesítményű vágatfúrógép is, amelyet Mogilevszkij, Sztátin-díjas főmérnök szerkesz­tett. A gép havonta mintegy 180 méter vágatot fúr. Teljesítőké­pessége kétszerese a jelenleg al­kalmazott fiuvgépnek. A román dolgozók első sikerei az 1933. tervétben A Román Népköztársaság dol­gozói az 1952. évi terv túltel­jesítésével ünnepelték az új esz­tendő beköszöntését. A munka­verseny lut ai inas lendülete az év etső napjaiban sem hagyott alább, annál is inkább, mert az üzemekben és a gyárakban megtették a szükséges szervezé­si és műszaki előkészületeket az űj tervév zökkenőmentes meg­kezdésére. A jól megszervezett előkészületeknek köszönhető, hogy a dolgozók már az új terv­év első napjaiban is ragyogó si­kereket értek el. A vajdahunyadi ,,Üh. Gheor- ghíu-Dej” kohászati kombinát kohászai az elsők közt ka­rolták fel Vasile Costache sztahanovista kezdeményezését a nagy olvasztók maximális ki­használása érdekében. A 4. nagy olvasztó dolgozói az első dekád folyamán 24.77 százalékkal telje­sítették túl előirányzataikat, Branzci Teotil brigádja ugyan­akkor 27.21 százalékkal teljesí­tette túl tervét. Muntcanu Lcpa- dus sztahanovista brigádja 21.24 százalékkal emelte a nagyolvasz­tó kihasználási mutatószámát. A bukaresti „A. Pamuíiparn fonóimmkásnói kivétel nélkül be­kapcsolódtak ebbe a versenybe, amelyet Elena Chisiu sztahano­vista munkásnő kezdeményezett a fonalak minőségének megja­vítására. A gyürüsfonodában Maria Bursan és Vasi! ca Rusu fonómunkásnő 10 százalékkal teljesíti túl minőségi e.ölrány- zatát. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Ami a nagy parádé mögött van... Eisenhower az amerikai dcl- lármilMcoiosok, a Wall Street egyik fő tokája január 20-án köl­tözött a Fehér Házba és öltözött az elnöki libériába. Hatalmas parádét csapták Washingtonban ez alkalomból. A káprázatos csillogás és fényűzés igyekezett a világnak megmutatni: —- íme ez az „amerikai életforma“. De, hogy mi van a nagy pa­rádé mögött, arról nem beszél­tek a szónokok, nem emlékezett meg Eisenhower, s nem olvas­hatták a dolgozók az újságok hasábjain. Erről a tények be­szélnek, melyek szétzúzzák a hazudozást é§ megmutatják az igazi „amerikai életformát“. Néhány adat arról, ami a nagy parádé mögött Van ... . Az elmúlt esztendő az ameri­kai monopóliumok számára, me­sés nyereséget, a munkásosztály részére a további elszegényedés éve volt. Egy amerikai újság adatai szerint 727 legnagyobb amerikai részvénytársaság .nye­resége 1952. IX. hónapja alatt 5.2 százalékkal, a hadi ipari részvénytársaságok profitja pe-* dig 96.2 százalékkal haladta meg az 1951 hasonló időszak alatt szerzett nyereségek ösz- szegét. Ugyan ez alatt az idő­szak alatt az amerikai munkások reálbére — az 1940. évhez vi­szonyává 148 dollárral csök­kent. Egy munkáscsalád évi jövedelme 42 dollárral kevesebb annál, mint amennyi szükséges lenne a minimális életszínvonal költségeinek fedezésére. Még rosszabb a helyzet Angliában, aliol az ipari termelés a múlt évben hat százalékkal csökkent, Nagy gazdasági nehézségekkel küzd Franciaország 'is, amely­nek kivitele az előző évi felére csökkent, hanyatlik az olasz ipar termelése is és mindenütt fokozódik a munkanélküliség. Párizsban a diákok utcát söpör­nek, vagy tányérokat mosogat­nak. Hollandiában a gyermekek 15 százalékának táplálkozása még a legelemibb követelmé­nyeknek 6em felel meg. Minder­ről a nagy parádé alkalmival ném esett szó. Tüntetések Olaszországban A hatalmas római tüntetések során, a rendőrség közel 2000 embert tartóztatott le. A letar­tóztatottakat egy rendŐrlakta- nva udvarára terelték s nagv- részüknek ott, a szabadbari kel­lett töltenie az éjszakát. A le­tartóztatottak égy részét az éj­szaka során szabadonbocsáfot- tálk. Nagyszabású tüntetések vol­tak több más olasz városban is. Terniben a dolgozók általános sztrájkot tartottak. Novarában valamennyi üzemben két órán át sztrájkoltak a dolgozók. Bo­lognában mintegy 8000 ifjúmun­kás és diák hatalmas tüntetést rendezett. A rendőrség rátámadt ai tüntető fiatalokra. Számos sebesülés történt. Siracusában a földmunkások és építőmunkűsok 24 órás sztrájkot tartottak. A rendőrség letartóztatta a kom­munista párt siracusai szerveze­tének titkárát. Angol íapok Churchill „megleckeztetéséről“ A „Daily Worker" írja vezércikkében: A „New York Times” szerint Acheson amerikai külügyminisz­ter megleckéztette Churchillt a washingtoni angol nagykövetség ebédjén. Biztosak lehetünk benne, hogy Eisenhower hasonlóképpen megleckéztelte. Churchill megvédése nem a mi feladatunk, de mé­lyen megalázó, hogy Anglia minsizterelnökével így bánnak és ez a helyzet mélységesen megalázó Anglia számára. A konzervatív „Daily Express” a méltatlankodással vegyes panasz hangján írja vezércikkében: „Légy józan és futamodj meg gyáva nyúl módjára birodalmi felelősségeidtől” — ezt a bizalmas tanácsot adta Acheson amerikai külügyminiszter Churchillnek az angol nagykövetség ebédjén. „Hogyan lehet, — folytatja a konzervatív lap — hogy AmerikA külügyminisztere olyan kevéssé érli meg Anglia Céljait, hogyan lehet, hogy olyan politikát ajánl, amely az angol biroda.om végéi jelenlené?”

Next

/
Oldalképek
Tartalom