Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-01 / 1. szám

1 HEVESMEGYEI NEPÜJSÄG 1953 Január f. Becsüljük meg párttagsági könyvünket Fejlődésünk élharcosai, egész hazánk kommunistái az új tag­sági könyv átvételére készülnek. Alig pár nap és párttagjaink ke­zébe kerül a kommunisták _ leg­drágább kincse, a tagsági könyv. „A párttagsági könyv a párttag legféltettebb pártokmánya, mein a párthoz való tartozást bizonyít­ja) nem egyszerű igazolvány tehát, hanem a párttag meg­tisztelő címére jogosító okirat” — hangsúlyozza a Központi .Vezetőség határozata. A tagsági könyv igazolja, hogy tulajdono­sa ahhoz a párthoz tartozik, mely létrejötte óta küzd a népek szabadságáért, a dolgozó nép kizsákmánvolóiva! szemben. Alig, egv évtizeddel ezelőtt 'börtönt, halált jelentett kommu­nista párttagnak lenni, mégis éz-rek és tízezrek vál látták a kínzást, a mártírhalált a nagy ügy érdekében. A felszabadulás után legálissá váit pártunk sza­badon küzdhetett a fasiszta ma­radványok felszámolásáért, dol­gozó népünk minden rendű el­lensége ellen, Megtisztelő, felemelő érzés «lyan párt tagjának lenni, mely a _ Szovjetunió segítségével, Rákosi eilvtárs vezetésével a fasiszták által lerombolt, feldúlt országból a tömeget segítségé­vel békés, virágzó, a szocializ­mus haladó hazát teremtett né­pének. A párttagsági könyv párttagjaink szive felett azt bi­zonyítja, hogy a szebb 'életért folyó harcban élezi iár annak tu­lajdonosa. /J - . A párttagsági könyvi kicse­rélésével kapcsolatos összeíró munkában megyénk párttagjai­nak döntő többsége azz-al is be bizonyította hűségét, szeretetét pártunk iránt, hogy tisztán, gon­dosan megőrizve nvujtotta át a legféltettebb okmányt pártcso­port bizalmijának összeírás vé­gett. Számos olyan párttag volt, aki azelőtt elhanyagolta a párt­tag legelemibb kötelezettségét a tagdíjfizetést. A Központi Ve­zetőség határozata után. mely többek között kimondja, hogy csak az kaphat új tagsági köny­vet, akinek tagdíjhátraléka nincs, párttagságunk nagv több­sége eleget tett .kötelezettségé­nek. Augusztusban párttagjai­mat megint csak 80.3 százaléka fizetett tagsági díjat; a hevesi Járásban 37.2. a pétervásári já­rásban 25.6. a füzesabonyi já­rásban a párttagság 20 száza'é- ka nem fizetett tagdíjat. De­cember 29-ig. a hevesi járásban mindössze kettő, a pétervásári járásban a párttagság négv szá­zaléka nem fizetett csak tagdí­jat. Olyan párttagok is voltak, ak’b 25—30 hónapra visszame­nőleg fizették meg tartozásukat a pártnak. Megértették: ez a leg­kevesebb. melvet tenni ők kell mindazokért, amit a párttól kap­tsk Akadlak olyanok is párttag­jaink között, akik nem értették meg. hogv a párttagsági könvv megbecsülése pártunk védelmét is jelenti az ellenség behatolása ellen. Az egri járásban 50, a fü­zesabonyi járásban 98 tagsági könyv veszett el. Párttagjainknak, mikor az U1 tagsági könyvet kezükbe veszik emlékezniük kell arra, hogv a kommunista pártok történetében nem egv eset fordult elő. amikor ellenséges elemek. — megtalált, vagv lopott tagsági könvv ^ bir­tokában befurakodtak a pártba, s ígv módinkban állt. hogv be­lülről bomlasszák a pártot; ne­hezítsék munkáiét. Éppen ezért nem mindegy, hol tartjuk tag­só óv könnyünket. Sokan könnye­den, kabátjuk külső zsebében, aktatáskában, vagv egvéb al­kalmatlan he!ven tartják, ahon­nan könnyen kieshet, s az ellen­ség kezébe kerülhet. Minden nárttag tartsa legfon­tosabb kötelességének; _ hogy olvan helven őrizze tagsági könyvét, ahol avatatlan kéz nem férfiét hozzá. A párttagsági Részletek F. Mazanov; az L. M. Kagainovics T. számú golyós- csanágv-gyár párttitkárának be­szédéből, A XIX. pártkongresszus hatá­rozatainak magyarázatai terén végzett politikai tömeornunkánál fontos szerepet látszik a szem­léltető agitáció. Valamennyi mű; belvben sok színes plakátot he­lyeztünk el. amelyeken idézete­ket közöltünk Sztálin elvtárs be­szédéből Malenkov elvtárs be­számolóiéból 'és más konoresz- szu«i anyagokból. A békehare!, — Harc szeretett hazánk mazda- sám hatalmának megszilárdítá­sáért! — felhívások arra. hogy széles körben bontakozzék ki a szocialista verseny az ú? sztá­lini ötéves terv teljesítéséért — íme? ez a tartalma a műhelybeli szemléltető agitációnak. A szemléltető agitációt telje­sen felújítottuk, a legtöbb műhe­lyi vörös sarokban, a kongresz szusi anyag alapján- készített plakátok és diagrammok a szov­jet nép gazdasági és kulturális sikereit mutatják be. A görgő- csapágymühely vőrös sarkában két nagy vászonfestméoy van, amelyet egy felirat alatt egyesí­tettünk. Á felirat szövege: könyv megbecsülésében álljon példaként minden párttag előtt a Szovjet Hadsereg kommunis­táinak hősies magatartása, amellyel a fasizmus ellen vívott legvéresebb harcok közepette is, szívük fe’ett féltve őrizték tag­sági könyvüket. Ne felejtsék a párttagjaink: a párttagsági könyv a párttag tükre, mely megmutat ja a párt­tag öntudatának fejlődését, a tagdíjfizetés rendszeres teljesíté­sét. az átjelentések teljesítését, s egyben azt is, meny­nyire őrzi tagsági könyvét. Mostv amikor az úi tagsági könyv' át­vételére készülünk, gondolunk arra. hogv a Szovjetunió Kom­munista Párfia XIX. kongresz- szusa módosított Szervezeti Sza­bályzatában eddiginél is maga­sabbra emelte a párttag megtisz­telő címét. Mi. magyar kommu­nisták is harcosai vagyunk a né­peket átfogó hala-más tábornak, amelynek élén a Szovjetunió ha­lad és ez tőlünk még több oda­adást, éberséget és párttagsági könyvünk iránti nagyobb meg­becsülést követel. Minden párt­tag, kommunista féltve őrizze és becsülje párthoz való tarto­zásának jelképét, vigyázzon új párttagsági könyvére, mint a szemefénvére. .'.Miért ha-róol * szovjet nép az ötödik ötéves tervben”. Az egyik vászonf est ményen számok mu­tatják az ipari termelés egyes ágain a,k fejlődését az új ötéves tervben; a másik ugyanezt mu- tatia be a mezőgazdaságról. A műhelvi szerkesztő bizottságok rendszeresen adnak ki faliújsá­gokat, amelvek az úi ötéves terv nép szerű sít ésével fogl atkoznak. A görgőosa n á gy - m ííbel v szer késztőbizottsápa tartalom és ki­állítás tekintetében nemrégiben kitűnő számot adott ki ?.A Szovjetunió viliarnosítási tervé­től a kommunizmus nagy épít­kezéséig“ cím alatt. Ebben a fa­liújságban érdekes kifejező anyagokat gyűjtöttek ossz*, ha­zánk villamosításáról. Ilyen anyagokat ismertet számról számra üzemi lapunk is. Az agitátorok beszélgetéseik során is gyakran haszmáiiái< fe,i a szemléltető agitáció eszközeit — térképeket, diagrammokat, ki­fejező illusztrációkat. Potaipov agitátor például. aki a szerszám műhelyben dolgozik: amikor az ötödik ötéves tervről beszélge­tett, olyan térképet használt fel. amelyen megjelölte az óriáei építkezések helyeit. Sztálin dvtérs születésnapján nyitottak meg kis mézemuinkat Komoly; szívós és tervszerű munka folyik évéleje óta a szil- vásváradi általános iskola neve­lői, úttörő és szülői munkakö­zössége között. Cél a tanulmá­nyi színvonla1!, a természettudo­mányi világnézet, a tárgyi tu­dás és technikai képzés emelése. Ennek érdekében szervezték meg iskolánk múzeumát, amelynek feladata a Bükk és Szilvásvá­rad értékeinek feldolgozása volt. A múzeum elkészítésében igen jó munkát végeztek a nevelők, az úttörőszakkörök, a szülői munkaközösség és a patronáló üzemek dolgozóit is. December 21-én, Sztálin elvtárs születés­napján nyitottuk meg kis mú­zeumunkat. Ez a kiállítás is bi­zonyította; hogy az iskolában újtípusú, sokoldalú szocialista em here két nevel n e k. Kiém e 1 - kedő a kiállítás anyagából a község történelmének feldolgo­zása írásban és színes rajzok­ban; amely bemutatja Szilvás­várad hétszáz éves szenvedését, teljes kizsákmányolását, de az utolsó színes rajz már a felsza­badulás pillanatában ábrázolja a községet; egy szovjet katona jöm; karján magyar gyermekkel. A kiállításon ízléses fametszet- gyűjtemények láthatók; 95 éves cserfa, tölgyfametszetek, kitömött rókák, egerészölyvek, fácánok, foglyok; fölöttük üveg alatt a környék madarainak színes tol 1 - gyűjteménye egy másik sarokban őz és szarvasagancsgyüjte- ménv és ezekből készült nép- művészeti csonti ara gások. A 'lei - állítás legszebb alkotása Simon Károly erdész; hatalmas, szépen elkészített kerékasztalai mely a Bükk-fen síkot, illetve az itt folyó munkát ábrázolja. A pa­rányi mészégető-kemencék izza­nak, a faiszénégető füstöl; de láthatjuk az apró kocsikat.' amin fát fuvaroznak; az őz, szarvas és vaddisznócsaládok viaszból készített másai szinte élnek, az erdő fát hajladoznak. De nehéz lenne felsorolni; az ásványok, a fametszetek sorozatát; amely mind a tanulók jó munkáit bi­zonyítja és azt a lelkesedést, amellvel a tanulók: a szülők, a nevelők erre a kiállításra ké­szültek. A kiállítást több mint 500 dolgozó látogatta meg és írta be a látoígafásí könyvbe az elismerés és az őszinte meg­becsülés sorait. Ez a kiállítás nagymértékben hozzájárult ah­hoz: hogv az '«kóla és a szülők még szorosabb együttműködés ben dolgozz anak. Kálmán Ferenc Igazgató Tanulmányozzuk a párt KIK. kanqrrssmsának határozatait Harmincéves a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Lenin és Sztálin kezdettől íogva egy olyan szocialista ál­lam felépítésén munkálkodtak, ■amely önkéntes szövetségbe for­rasztja össze oroszhon népeit. „Mi, — hangsúlyozta Lenin — a nemzetek önkéntes szövetsé­gét. akarjuk, olyan szövetséget, 'amely nem engedné meg, hogy 'egyik nemzet ráerőszakol ja akaratát a másikra; olyan szö­vetséget, amely a legteljesebb bizalom, a testvéri egység vilá­gos felismerése, a teljesen ön­kéntes megegyezés alapján jöm ne létre" E nagyszerű szövet­ség létrejöttének december 30-án ünnepeltük harmincadik évfor­dulóját. 1922 december 30-án, a 'Szovjetek I. Ös6z szövetségi kongresszusán, Sztálin ^Ivtárs 'előadói beszéde után, ünnepé­lyesen kimondották a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének (SZSZKSZ) meg­alakítását. Akkor még csak négv — ma már tizenhat szö­vetséges köztársaság, számtalan 'autonóm köztársaság és nem­zeti terület alkotja a nagy szovjet államot. Az . egyenlő jogok — mégis csak az út kezdetét jelenthet­ték. Á különböző nemzetek fej­lettségi foka ugyanis igen el­ütött egymástól. Az egyik olda­lon világvárosok, a másikon nomád sátorlakók s míg az orosz irodalom lapjaira már Puskinok, Gogolyok. Tolsztojok 'írták be nevüket, addig a baskí­roknak még ábécéjük' sem volt. Isméd Sztálin elvtárs mutatott rá a leglényegesebb tennivaló* ra>: nemzeti kérdés olyan rendszabályok kidolgozását kö­veteli, amelyek az. elmaradott nemzetek és népek dolgozó tö­megeinek gazdasági, politikai és kulturális haladását megkönnyí­tik, amelyek módot nyújtanak nekik arra, hogy utolérjék az előrehaladott proletár Közép- Oroszországot". Az elmúlt há­rom évtized alatt a nemzeti­ségi területek rohamos fejlődése példátlanul all a történelem­ben. , Olvan területek, ahol annak* előtte ritkaság, sőt kincsszámba ment az iparcikk. magasan iparosodott területekké váltak. J aku'ti á ban s z á zh ar mi nesz oro­sára, Kirgiziában százszorosára emelkedett »?. ipari termelés, Burját-Mongoliában. ahol régen összesen húsz kisipari vállal­kozás volt — ma 280 nagy­üzem működik, közöltük bá­nyák. gépgyárak, könnyűipari kombinátok. Amikor az 1900-as évek elején Szamszónov cári főhivatalnokhoz kérvény érke­zett. hogv a mai Üzbekiszlán területén építsenek textilüzemet, ígv válaszolt: „Kiutasítani a kérelmet, mert az egészségtelen konkurrenciát jelen fene az orosz gyárosok számáraAzóta itt hatalmas textilbázist hívtak életre s az űz bég földek dús gva-potl érméséi Taskent, Fer­gana. Koskand üzemeiben dol­gozzák fel. Virágzásnak indult a mezőgazdasági termelés is. A magas északon — ahol egv évben legfel jebb 70 -80 fagy­mentes napra lehet számítani, s ahol lehetetlennek tartották a gabona termesztését — a szov­jet tudomány segítségéve! nagvmenrviségű búzát, rozsot takarítanak be. Az egykori Éhség sztyeppén, amelvnek for­rón perzselő homokját — a szólás-mondás szerint — a nyúl is ,,sült nyúl kéné" hagyta el, ma gyapot cserj ék virágzanak. Őzbe ki sátánban ezer hektárnyi vetésterületre 14 traktor jut, míg Franciaországban ugyan­ilyen területre 7, Olaszország­ban 4 és Iránban 1/18-ad traktor, tehát legfeljebb egy kerete a gépnek. Talán még a gazdasági fej­lődésnél is szembetűnőbb azon­ban a kulturális előrehaladás. Negyvennyolc nemzetiség írá­sát a szovjet hatalom éveiben alkották meg. Üzbekisztánhan 1917-ben a lakosság egv szá­zaléka tudott írni-olvasni —, ma 29 tudományos kutatóinté­zet és 36 főiskola működik a köztársaságban. az iskolák száma több mint ötvenszeresére emelkedett. Alig Franciaország­ban 36, Indiában 9, Iránban 3 egyetemi hallgató jut 10.000 lakosra, aód'ig Tádzsikisztánban 58, Ozbek iszt áriban 71 és Azerbajdzsánban 93. Ezek a korlátlan lehetőségek biztosítják, hogy kinyíljanak, virágozzanak a népi tehetsé­gek. „Kik egykor uraknak rabjai voltunk, néppé növekedtünk . . — zengi a lett költő. Valóban, a nagy orosz nép segítségével, amely első az egyenlők között, virágzó szocialista' nemzetekké növekedtek, fejlődtek az elnyo­mott nemzetiségek. A kölcsönös segítség és bizalom sziklaszi- lárddá, megbontifoatatlarin* telle ezt a szövetséget. Fényes pró­bája volt a testvériségnek a Nagv Honvédő Háború. „A Szovjetunió — erőd. ahová csak egy kapu vezet, és n rabló, akt betör ezen a kapun, az egész nép életére tőr. A szovjet hazá­ban nincs kerítés, amely elvá­lasztaná házainkat. Az iizbég utcája Bje.orussziában kezdődik, az ukrán háza az üzbég utcá­jánál’’ — írta fiaihoz harcba- hívó felhívásában az üzbég nép. A rabló valamennyit szovjet nép­pé! szembetalálta magát. A 28 pamfi'lovista hős között, akik Moszkva előtt feltartóztatták a német fánkokat, egyaránt vol­tak oroszok, ka zabok, üzbégek, s a 10.942 frontharcos között, akik megkapták a Szovjetunió Hőse címet, 7630 orosz és 1928 ukrán mellett 25 őszét. 58 mord- vin, 42 c&uvas, 98 kazah stb volt. A Szovjetunió népeinek szö­vetsége hatalmas világítótorony, amely beragyogja fényével az egész földet. Ez szolgált példa ként a népi demokráciáknak, Kínálót Csehszlovákiáiig, hogy megoldják országaikban a nem­zetiségi kérdést, végleg eltün­tessék a múlt káros örökségeit. Ez a példa lelkesíti fokozott »z>aba ds agk ü z delemre a gyar­matok és függő országok el­nyomott népeit és arra biztatja a kapitalista országok dolgozóit, akiknek függetlenségét é« sza­badságát papirronggyá változ­tatta a nyakukra telepedő ame­rikai imperializmus, hogv emel jék magadra a nemzeti függet­lenség zászlaját. „A Szovjetunió népei között fennálló barátság — mondotta Sztálin — nagy és komoly vívmány. Amíg ez a ba­rátság fennáll, országunk népei szabadok és legyőzhetetlenek lesznek. Nem félünk senkitől, sem a külső, sern a belső ellen­ségtől mindaddig, amíg ez a ba­rátság él is virul." A Román Népköztársaság öt éve A Romián Népköztársaság dol­gozó népe ma ünnepli a népköz- társaság kikiáltásának ötödik évfordulóját. Miután a Szovjet­unió világtörténelmi jelentősé­gű győzelme lehetővé tette, hogy a román nép szétzúzza az ország vérét szívó burzsoa-feudal is ha­talmat és maga vegye kezébe sorsának intézését — a román népi hatalom a szocializmus épí­tésének útjára lépett. Öt év alatt új Románia bontakozott ki a ré­gi helyén. Gyors ütemben fej­lődött a népgazdastág miniden ága, megszilárdult a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetsége, évről évre emelke­dett a nép arryagi és kulturális életszínvonala és a népi hatalom megteremtette az előfejt ételeket a Romániában élő nemzetiségek sokol (tahi fejlődésére, biztosít va ezek teljes egyenjogúságát. A szocializmus anyagi alap­jait a most megvalósuló nagy­szabású ötéves terv teremti meg a Pománf Népköztársaságban. A Szovjetunió állandó hathatós se­gítségére és a többi népi demo­kratikus országgal való szoros együttműködésre támaszkodva rohamosan fejlődik a romián ipar, amelynek termelése a terv be­fejezésekor — 1955-ben — az ötszöröse lesz az 1948. évi ter­melésnek. A kizsákmányolás alól felszabadult nép munkalen­dülete alkotóereje itt is csodákat művel. Uj gyárak nőnek ki a földből, új iparágak keletkeznek; mint amEJyen a traktorgyártás, a villanymotorok gyártása, vagy az olajkitermelő berendezések előállítása. A román ipar ma szá­mos olyan iparcikket gyárt, amelyet azelőtt az imperialista országokból kellett behozni az országba. Románia a népi hatalom évei­ben a békés építőmunka színhe­lyévé vált. Az új gyárak és üze­mek, hő- és vízierőmüvek mel­lett utak és vasútak épülnek; minden kényelemmel ellátott műnk ásla kásák, gyógyintézmé- r*yek, óvodák és bölcsődék. A földeken a traktorok és más me­zőgazdasági gépek tízezrei segí­tik a dolgozó parasztság munká­ját. A most épülő Duna—Fekete­tenger csatorna és a vele kap­csolatos öntözőberendezéseW aszályos területeket varázsolnak termékennyé — a dolgozók lel­kes munkája teljesen megváltoz­tatja az ország képét. Mindez a dolgozó népért, a'n- nak jólétéért, vidám és boldog életéért! A régi, nyomorban és tudatlanságban éfő Románia im­már végérvényesen a múlté. Ahoi azelőtt a nyomor volt az úr, ott most állandóan emelkedik az életszínvonal, városban és falun egyaránt növekszik a jólét. Az írástudatlanságot teljesen fel­számolják és a kultúrforradalom egyre nagyobb arányokban bon­takozik ki a népi demokratikus Romániában. A Román Népköztársaság kü!-i politikája a béke megőrzését és biztosítását tűzte ki célul. A bé­kés alkotómunka győzelmei bi­zonyítják a román nép törhetet­len, szilárd békeakaratát. De ugyanakkor partja vezetésével éberen figyeli a határain lesel­kedő Tito banda minden próbál­kozását és kíméletlenül lesújt a a amerikai imperialisták gyaláza­tos ügynökeinek kísérleteire, amivel a felszabadult nép ország- építő munkáját igyekeznek lép- ten-nyomon megzavarni. „Harc útján haladunk az ötéves terv teljesítése és túlteljesítése; a szocializmus építése; a béke megvédése, a boldogság és a jólét felé* — mondotta Gheor- ghiu-Dej elvtárs. A román dol­gozók egy emberként védik sza­bad hazájukat, népi demokratikus ál lám u ka t, népk őzt ársasá gu kát. A megyénk dolgozó népe is testvéri szeretettel üdvözli a Ro­mán Népköztársaság dolgozóit az évforduló alkalmából. Egy úton járunk; amelyet nagy példaké­pünk mutat számunkra — egy cél felé törekszünk, amely a nö­vekvő jólétet és a tartós békét biztosítja országaink népei szá­mára. Kívánjuk, hogy a román dolgozó nép a Román Munkás­párt vezetésével újabb és újabb győzelmeket érjen el a szo­cialista haza fejlesztése és a bé­ke megőrzése terén és teljes si­kerrel valósítsa meg azt a nagy­szerű feladatot, amelyet Gheor- ghiu-Dej elvtárs tűzött ki: telje sítsék négy év alatt szocializ­must építő ötéves tervüket. ,A Román Népköztársaság Ötödik Évfordulója“ érem alapítása A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnök­sége a népköztársaság kikiáltá­sának 5. évfordulója alkalmá­ból ;,A Román Népköztársaság ötödik Évfordulója" érmet ala­pított. Az érmet a román népi állam megalapításáért, megerősíté­séért és felvirágoztatásáért küz­dő legjobb harcosoknak ítélik. A Nagy Nemjetgyű'és elnök­sége 9407 dolgozót tüntetett ki ezzel az éremmel. A népköztár­saság 5. évfordulója alkalmából a Nagy Nemzetgyűlés elnöksége ezenkívül igen sok dolgozót ér­demrenddel és érdeméremmé! tüntetett ki. Kimagasló munkasikerek a Román Népköztársaság ünnepének tiszteletére A román dolgozók kimagasló muokasikerekkel ünnepük a nép- köztársaság kikiáltásának év­fordulóját. A romániai S ztál in-városban és Sztálin tartományiban már 120 vállalat dolgozik 1953-ra. 21.000 munkás sikerrel alkalmazza a szovjet módszereiket. A napokban üzembehelyezték az Ovidiu II. Hőerőmű második áramfejlesztő gépcsoportját. Az erőmű ma kilencszer annyi árammal látja el Dobrudzsát, mint az összes régi villanytele­pek együttvéve. Arad tartomány 34 ipari válla­lata december 26 án befejezte évi tervét. Igen )ó eredménye­ket értek el a Magyar Autonóm Terület dolgozói is. A Dózsa György textilgyár szövőnői de­cember II óta 1953. évi tervüket teljesítik. December 23-ig Románia egész kőolajipara te'jesítette évi nyersolajtermelési tervét, egy­ben a benzin- és kenőolajterme- lesi tervét is. Különösen jelentős sikereket értek el a moinesti trösztnél, amely 5.7 százalékkal több olajat termelt az előirány­zottnál. • Az olajipari dolgozók egész évben sikeresen alkalmaz­ták a szovjet módszereket, s en­nek eredményeként a munka ter­melékenysége 1951-hez viszo­nyítva 18.7 százalékkal emelke­dett, míg a,r önköltség 2.2 szá­zalékkal csökkent. Az olajipari dolgozók október ’végéig t3.500.000 lej értékű anyagot ta­karítottak meg. A Román Népköztársaság Akadémiájának ünnepi ülése December 27-én a Román Népköztársaság Akadémiája ün­nepi ülést tartott a Román Nép- köztársaság kikiáltásának 5. év­fordulója alkalmából. A Román Népköztársaság ki­kiáltásának 5. évfordulójáról es az Akadémia feladatairól Traten Savulescu, az Akadémia elnöke mondott beszámolót. A gyűlés részvevői hatalmas lelkesedéssel üdvözlő táviratot intéztek J. V. Sztálinhoz és Üd­vözlő levelet Gh. Gheorghiu-DeJ- hez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom