Heves megyei aprónyomtatványok 25/D
© © © soao.s os® sms © as sqsoss os.q ás © o® ©.© ©os so©© Hogy én nem kellek, az nem baj. Én megcsináltam a magam dolgát. Az új-módi magyar írásnak, az új földnek talán mégiscsak én voltam a megtermékenyítője, ganaja; ahogy telszik. És én nem külföldről jöttem, itthon születtem. Itten bújtam ki a falu földjéből, a hóstyák kakukfüves utcáiból. És nem akartam semmit. Díszt, állást, rangot, semmit. Megélni valahogy és néha egy jó szót, valami kevés bajtársi elismerést. Egy dicsőségre gondoltam mindösz- szesen; ha egyszer valami olyan nagyszerű dolgot írnék — véletlenül —, megemlékeznének rólam egri barátaim abban a város alatti szőlőben, amely valaha az enyém volt, most pedig az egri angol kisasszonyoké, az apácáké. (Kegyes és Szent Nővérek, sok szagos szőlőt, jó termést kívánok. És mindig jó termést Egernek!) ... Mi tcrtént, mi történhetett? Ügy vérbeborult az emberek szeme, hogy a maguk érdeke ellen cselekszenek. : . . Most pedig réhány komoly szót. Mit és mennyit akartok keresni a konjunktúrán? Mondd és mondjátok meg, csináljatok katasztert. Nem volt elég egy?! Okosabb, ha megmondjátok, mennyit, adjunk le, leadjuk, ha lesz. Vagy meg akarjátok csinálni, hogy ne legyen senkinek és föl akarjátok robbantani a, magyar irodalmat, amit mi is segítettünk megcsinálni. Igen vagy nem? Felelj magadban magadnak. . . . Ámde ne ellenkezzünk többé, ki tudja, milyen kevés az időnk. Téged — majd! — a város négy fekete lován levisznek a völgyi temetőbe . .. ... Engem csak vasúton szállítanak le Egerbe, hogy — ha a város beereszt. Attól függ, ki lesz akkor ott az érsek... ... És girbe-gurba utcákon vágtat velem az egri reneszánsz hintó, amelyet hat éves korom óta ismerek. Nem kedveltem. Szerettem volna, ha elkerülöm a benne kocsikázást, de ha nem lehet, hát nem lehet, öreg koldúsok loholnak a hintó után, hogy megmutassák, hová dugjanak el, melyik hintó mellé, mert sok testvérem alszik ott. ... De az én földem éppúgy átölel engem és szól: belőlem lettél, bennem éltél, megeszem a húsodat, magammal összevegyítem a porodat is. A szülő anyád vagyok, a szeretett fiam. vagy, akármit mondjanak is. És ha te el is hagytál engepn, te ijedt Géza! Elmúlt barátod: SÁNDOR.” A kibékülés később megtörtént. Setét Sándor egri ügyvéd, közös barátjuk hozta meg Gárdonyi betegágyához Bródy bocsánatkérését. •© © © © ©©©©©©©©©© © ©.© © © ©;©'©.© ©•©'© © © ©•© ■©©©©©'©'©© © © © 18
