Heves megyei aprónyomtatványok 25/D

:-ssjssü3aa o © © o o ss ©ooeoooeea s ©©999.00© o ©a.® Bródy Sándor levele Gárdonyi Gésához — SZEMELVÉNYEK — Az 1919. októberében, a proletárdiktatúra leverése után meg­alakult Magyar Írók Szövetsége elnöki tisztségébe emelte Gárdonyi Gézát, aki meleg szavakkal köszönte és íogadta e kitüntetést és bi­zalmat. Ez alkalommal Bródy Sándor, aki ekkor Olaszországban élt nehéz száműzetésben, keserű hangú levelet írt barátjához, Gár­donyi Gézához. E levélből közlünk részleteket: „Padova, 1921. Üj esztendő.” Kedves Géza, friss, jó egészséget kívánok és tudatlak, hogy én diák lettem Itáliában, Padovában, ahol magyar diá­kok már ötszáz esztendeje is iskoláztak. Lehet, hogy te már nem érdeklődői irántam, de én igen, és azért írok, amint az alább kiviláglik. ... Itt vagyok, Géza, élek. És vasárnap lévén, legyen szabad nekem — pihenőnek — elgondolkodni a régi mester­ségemről. Felelek neked kérdezés nélkül és nem várva választ sem. Csinálj csak, csináljatok magatok irodalmat, én azalatt tanulgatok. Néha majd írok is, magamnak, a hol­napnak. Mert hiába búsultok, mindhiába vagytok megijed­ve: a magyar írásnak múlhatatlan, örök holnapja van. . . . De mit bajlódom velük, hozzád van néhány, szo­morú szavam. Géza, te igazi költőnek és valóban kereszténynek szü" lettél, úgyis éltél szívedben, és a válladon hordozván a szent jelet. Nemes, bátor és te voltál. Rád haragszom. Neked helyt kellett volna állnod és nem mohón, sürgősen elhelyez­kedned. Mert a gyors, a vad düh voltaképpen csak az el­helyezkedések egy mániákus tévedése volt. És te, a hivő, odaállottál mindjárt a hitetlenek közé. Minden külön meg­nyilatkozásodtól külön beteg lettem. Mi történt veled? Már volt ilyen ügy és Petőfi nem tévedett, kiállt, haragudott, vádolt és védett. Te, Gárdonyi, aki Petőfivel valóban az egyetlen vérség vagy a ma élő költők között, egyszerre egy meggörnyedt, házsártos falusi tanító lettél. ... Isten veled, Géza, elbúcsúzom tőled erre a rövid életre, nem barátkozunk többet. . .. Önzetlen és jó ember voltál, ma sem lehetsz más, de rossz és kemény voltál magadhoz: amikor színt kellett vallani, nem a becsületes, régi magyar költőkhöz csatlakoz­tál, akikhez voltaképpen tartozol. . . . Nekem bizony baj, hogy összeállottál egy társa­sággal, akik kimondták, hogy én már most nem vagyok a barátod, a testvéred, a mi ékes, erős és gyengéd nyelvünk­ben, amelyben születtem. Engem kirúgtak és te is segítet­tél, amikor a legfőbb díszüket, cím- és cégtáblájukat vál­laltad. Ha nem volna olyan keserű, üzletszerű, gyerekes volna az egész, hogy én veled együtt ne legyek magyar költő ... I9BB O G © O Q 'OG'GjS O O O O ©G G © © © O £5 © ö 0 Ó C O O ® ®G G G'S © © 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom