Heves megyei aprónyomtatványok 23/N
nek bizonyult templom helyébe építették a korabeli ízlésnek megfelelő gótikus templomot. A gótikus stílusban épült templom mutatja, hogy építésének ideje a XIV. század, az az idő, mikor Edelényben káplán is volt már, azaz a megnőtt hitközség anyagilag fedezni tudta egy gótikus templom építését és felszerelését. Az 1562-es nagyszombati zsinaton már elhangzott a bejelentés, hogy a tornai főesperességben egyetlen plébános sincsen. A tornai főesperesség területén az úr, Torna vára és Szádvár ura, Bebek György volt. A hitújításhoz (reformáció — a szerk.) csatlakozó Bebek György kiüldözte birtokairól a plébánosokat és a templomokat elvette a katolikusoktól, mint például a tornai nagy templomot, a szilasit, a rákóit és így tovább, és odaadta a hitújításban őt követőknek. Ugyanazon Bebek György volt akkor Edelény ura is és ugyanúgy járt el ott is, mint például Szendrőben, ahol katolikus alig maradt. Akkor került a gótikus katolikus templom a protestánsok kezére. Tornán a megmaradt katolikusok az elvett templom közelében építettek egy kis templomot maguknak, így tettek a hithű edelényi katolikusok is, az elvett templom mellé építettek egy pót-templomot. Ez volt Edelény harmadik katolikus temploma. Tornán Keglevich Miklós főispán, amikor a várbirtok ura lett, visz- szavette a protestánsoktól a nagy templomot 1671-ben. Edelényben nem volt kinek az elvett templomot visszaszerezni, mert hiszen abban az időben a földesurak a protestáns Rákócziak voltak, Rákóczi Zsigmond, I. és II. Rákóczi György, s így a gótikus templom birtoklása véglegesült a protestánsok kezében. A kis pót-templom 1801-ben már használhatatlanná vált, s akkor már a katolikus kegyúr, földesúr nem építtetett más templomot, hanem a kastély kápolnáját engedte át valami mellékhelyiség hozzákapcsolásával istentiszteleti célra, hiszen a kastélyban úgysem lakott az akkori földesúr. A kastély kápolnája volt Edelény negyedik temploma. Az 1829-es Can. Vis. a kastély kápolnáját találta használatban. Azonban Edelényben nőtt a katolikusok száma és természetesen nőtt az önérzetük és az igényük is. Templomot akartak, templomot, amelyik az övék, mert a kápolnában csak megtűrteknek tartották magukat, aztán meg nem is felelt már meg. A templomépítés nehéz dolognak bizonyult, nehézzé tette a kegyúr és a hívek más-más felfogása. A kegyúr azzal odázta el a dolgot, hogy új templomra nincs szükség, mert templom van, a kastély kápolnája a templom. 0 mint kegyúr tehát eleget tesz kötelességének azáltal, hogy helyet biztosít az istentiszteleteknek, így nem lehet tőle követelni a templomépítést. 11
