Heves megyei aprónyomtatványok 23/N
A hívek természetesen nem fogadták el a kegyúr okoskodását, mert templom nincs, a kápolna nem templom és a többi. Az idő meg haladt, a huza-vona pedig tartott. A plébános már tornyot is építtetett a templom számára, aztán telket is sikerült szerezni a községtől, de a templom építése csak maradt és a tornyot is később el kellett bontani, mert az új templom nem a torony mellé épült. A templom építésének ügyét a helyben topogásból egy gondolat rántotta ki, az a gondolat, hogy az építendő templomot, mint Erzsébet királyné emléktemplomot kell felépíteni. A gondolatot magáévá tette a hitközség 1898. szept. 24-én tartott közgyűlése és megígérte segítségét a kegyúr is. 1903 elején a Makovszky Ferenc budapesti építész által kidolgozott tenet és költségvetést a főhatóság elfogadta és ősszel meg is indult a munka, s 1904. november 15-re be is fejeződött. Közben megérkezett a király kabinetirodájának a válasza is 1904. jan. 4-iki kelettel 548-1904 szám alatt. Az iroda közli, hogy a király megadta az engedélyt, hogy az épülő templom az Erzsébet királyné emléktemplom nevet viselje. A templomot Blazsejovszky Ferenc miskolci apát-plébános áldotta meg Jézus szentséges Szíve tiszteletére 1905-ben. A tcmplomépítés 100.000 koronába került. Az új templom Edclény ötödik temploma. A község szívében, mutatós terméskőlábon vaskerítéssel körülvett, tágas, parkosított kertben áll a szép, sudár tornyú templom. 95 éve született TÓTH ISTVÁN újságíró, író Finkén született 1903-ban. Bányászként dolgozott Sajókazán és Szuhakállón. 1926-ban a nagy szegénység elöl kivándorolt Kanadába. Ott is dolgozott bányászként, majd a Kanadai Magyar Munkás (jelenleg Új Szó) című progresszív lap belső munkatársa volt. 1949-ben családjával visszatért Magyar- országra. Hazatérése után egy darabig a Bányamunkás című lapot szerkesztette, majd nyugdíjazásáig a Magyar Rádió Idegen nyelvű főosztályának volt a munkatársa. Születésének 95. évfordulóján a 23 év Kanadában című könyvének egy rövid részletével emlékezünk rá. 12
