Heves megyei aprónyomtatványok 23/K

A püspökfürdő - ilidzsa - Reumatológiai osztály A Török fürdő története

A Bükk hegység lábainál bőségesen fakadnak a melegvizű források, s különösen gazdag hely e tekintetben a mai Bitskey uszoda és a Termálfürdő környéke. A kellemes vizű, évszázadok során gyógyhatásúnak tapasztalt forrásvizek kisebb tavakat alkottak, s erre kanyargott sok ágra szakadva az Eger patak is, melyre malmok települtek. E terület a hajdani középkori városfal mellett, de azon kívül fekszik.

Először - néhány melegvizű forrást hasznosítva - a püspöki fürdő épült meg e helyen. Az építés idejét nem ismerjük. Első adata 1495-ből származik, ekkor Bakócz Tamás (1492-1497) püspök a fürdő karbantartására(l) jelentős összeget fizet ki.

1610-17. között Arnaut pasa ezt építteti át ilidzsának. Az ilidzsa nem tisztasági fürdő, hanem rituális és egészségi célokat szolgál ( a tisztasági fürdőt hamam-nak nevezik). A kupolával fedett, nyolcszögletű medence a mai fürdő központi, nagy medencéje.

A török kortól napjainkig számtalanszor átépítik, de mindig használják. 1704-11. között Rákóczi fejedelem többször meglátogatja a fürdőt, ekkoriban chirurgus dolgozik a betegek között. 1742-ben Barkóczy Ferenc püspök megépítteti a ma is álló „Tükör fürdőt”, mely mellé Eszterházy Károly 1794-96-ban újabb medencét létesít. A gyógyvizet vegyileg először Markhot Ferenc megyei főorvos elemzi 1764-ben, adatai ma is helytállóak.

Pyrker László érsek a fürdőt 1828-40. között mai külső formájára alakíttatja át, s ő alkalmaz először fürdőorvost.

1914-ben Szmrecsányi Lajos (1912-1943) érsek a fürdőt a városnak adományozza. 1933-ban Bárány Géza főmérnök és Frank Tivadar városi tanácsnok lelkes munkássága eredményeképpen a termálvizet a belügyminiszter gyógyvízzé minősíti s ezt az egészségügyi miniszter 1967-ben megerősíti.

1965-ben, a hajdani ilidzsa mellett épül meg kórházunk részeként a Reumatológiai osztály. 1979-től — az újabb fejlesztéseket és az ilidzsa rekonstrukciójának befejezést követően - a Reumatológiai osztályhoz csatoltan üzemel a Török fürdő.

Ma a modern diagnosztikai eszközökkel is fölszerelt Reumatológiai osztály 48 ágyon fogadja a mozgásszervi betegeket. A Török fürdő munkanapokon a fekvő- és a járóbeteg ellátás szolgálatában áll, de

munkaszüneti napokon megtekinthető', vendégeink fürödhetnek a több száz éves medencékben.

Eger, 2005. N. Lutter Katalin

Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézete, Eger

A Bükk hegység, s annak déli lankái a régészeti leletek szerint a kőkorszak óta folyamatosan emberlakta vidék. A környék honfoglalás kori jelentőségét mutatja, hogy Szent István király Egerben — már 1009. előtt - püspökséget alapít. IX. Gergely pápa levele pedig arról tanúskodik, hogy Egerben a 12. század második felétől létezik intézményesített formája a beteg, szociálisan rászorult emberekről való gondoskodásnak. Az akkori intézmény (Szent Jakab ispotály) az idők során teljesen elpusztult.

Kórházunk gyökerei az évszázadok mélyébe nyúlnak.-A kőfallal körülvett középkori város déli részén épült 1495. előtt a püspöki, a későbbi török fürdő, s e gyökerekből nőtt ki kórházunk Reumatológiai osztálya.-A török uralom után, 1690-ben már említés történik egy szegényházról. 1858. augusztus 20-án ebből nőtt ki a női kórház, ezt a Vincés nővérek kapják meg. Ez a mai Széchenyi utcai kórházrészünk, más néven II. telephely.-1726. októberében alapítvány születik egy férfi kórházra. Az újonnan épült kórházat mintegy 280 esztendővel ezelőtt, 1728. december 27-én adják át az irgalmasrendi testvéreknek. Gyökereink közül ez az a rész, amely fogantatásától kezdve kórház, ma I. telephelynek nevezzük.

A két rendi kórház 1950-ben az államosítással lett jogilag egy intézménnyé, majd a fejlesztéseket követően 1979-ben a Törökfürdő is ,,kórházzá vált”.

A rendi kórházak között volt telkeket állami tulajdonba vették - ezzel biztosítva helyet az új épületekkel történő fejlesztésekre -, így a két rendi kórház szinte „összenőtt”. 1970-ben itt kerül átadásra a Gyermek osztály és a Központi laboratórium; 1980-ban a Rendelőintézet; 1981-ben a Hotel déli része (sebészeti műtőblokk); majd 1984-ben a Hotel északi szárnya. A Hotel Sürgősségi osztállyal bővül 2001-ben, majd újabb nagyrekonstrukció keretében 2005-ben átadásra kerül az Egészségügyi Szakiskolából átalakított belgyógyászati tömb.

A magyar egyetemi orvosképzés megkezdőjének emlékét megőr 1989-ben kórházunk felveszi Markhot Ferenc nevét, s az Egerben m évfordulóján, (1999. november 25-én) kórházunk a ,,Debreceni Egészségtudományi Centrumá”-nak gyakorló kórháza lett, így részt vállalunk a gyakorlati orvosképzésben is.

Kórházunknak jelenleg két fejlesztési iránya van: a

nagyrekonstrukció keretében folytatódik az elavult épületek felújítása, komfortosítása; valamint a csúcstechnikát megtestesítő klinikai diagnosztikai berendezéseknek a beszerzése, munkába állítása.

■zendő és ápolandó, egkezdett képzés 230. Egyetem Orvos- és