Heves megyei aprónyomtatványok 23/H

A település történetének szerves részét képezi a siroki vár, mely romjaiban is megragadó látványt nyújt az év minden hónapjában. A vár falai között immár hagyomány a várjáték, ahol korhű jelmezekben elevenedik meg a múlt.

A vár a település központjától egy km-re, az északra levő Vár-hegy 294 m magas kopár riolittufa kúpján található. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott. A vár két külön részre tagolódik. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő, sziklába vágott külső védelmi öv erősített. Ide épült később a három, derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erődített alsó vár.

Az ásatások igazolták, hogy a siroki vár is magánvár volt, amit csak később alakítottak ki végvárrá. A vár eredetileg az Aba nembeli Birh-Bodon család birtoka volt 1320-ig, majd több tulajdonos váltás után a század végére királyi vár lett. A török hódítások idején megnőtt a siroki vár jelentősége, különösen az 155^-es egri török ostrom utáni években. 1596-ban Sírok is török kézre került,