Heves megyei aprónyomtatványok 23/H

s csak 1687-ben nyerte vissza szabadságát. A Rákóczi szabadságharc idején 1709-ig kurucok kezén volt, a szabadság- harc után lerombolták, falai pusztulásnak indultak.

A várhoz sétaút indul a Dobó utcából, melynek kényelmes szakasza után meredeken kaptatunk felfelé. Felnőttek és gyerekek egyaránt szívesen fedezik fel maguknak a vár zegzugos átjáróit, alagútrendszerét. A vár egykori aknafigyelő folyosói voltak ezek. Az alsó várból a felsőbe vezető, sziklába vésett szűk és meredek alagút középen három irányba válik szét: a középső a felső várba vezet, a két oldalsó pedig a felső várat a falak alapja alatt öleli át. A várból gyönyörű körpanoráma nyílik. Délre Sírok község és a

Tama-völgye, a község mögött a Kis- és Nagy-Várhegy emelkedik. Délnyugat és nyugat felé a keleti Mátra gerincvonalát követhetjük nyomon, amely a Kékes csúcsában teljesedik ki. Jó időben Galyatető is látszik. Észak felé a közeli hegyhátak fölött a Borsodnádasd környéki hegyek láthatók. Kelet felé a Tiba-bérc vonulata zárja le a távoli panorámát.

A vár tetejéről két magányos sziklát pillanthatunk meg. A különleges alakú sziklaalakzatok vulkáni működés közben a kráterből kiszóródott riolittufából keletkeztek. A köznyelv igen találóan a Barát és az Apáca neveket adta a szikláknak, mely utal a természet évezredes munkája nyomán kialakult formájukra. A kiszórt, laza anyagba óriási vulkáni bombák hullottak, és beágyazódtak. Az ellenállóbb kőzetek az alattuk levő puhábbakat megvédtek az erózió pusztításától, és így formálódtak a kőzetek.