Heves megyei aprónyomtatványok 21/SZ

BACH: c-moll partita BWV. 997. (826) 1727-ben keletkezett Bach c-moll partitája, a zongora- és orgonaművek Clavier-Übung címen közreadott so­rozatának első részében. A tételek tánceredetűek, dal­lamaik, ritmusuk a népi vagy udvari tánczenéből kris­tályosodott ki és lett a műzene szerves alkotórésze, egyik uralkodó műfaja. A tisztán hangszeres műzenei forma nyitótétele általában Sinfonia, amely a korabeli francia vagy olasz nyitánytípus szólóhangszeres válto­zata. Crave, Allemande, Courante, Sarabande, Rondeau és Capriccio követik egymást mint megannyi azonos hangnembn írott tánc végletekig letisztult, csak szel­lemében táncosjellegű hangszeres darab. CARISSIMI: Cosi volete, Vittoria mio core Giacomo Carissimi a kora barokk zenei stílus egyik legjelentősebb olasz mestere. A XVII. század második felének kiemelkedő zeneszerzője jelentős pedagógiai munkásságot fejtett ki, egyik világhírűvé lett tanítvá­nya Alessandro Scarlatti volt. A barokk oratórium, kantáta és általában valamennyi vokális műfaj nagy mestere munkássága alapvetően jelentős a zene fejlő­désében. Dallamainak erőteljes kifejezőereje, mozgé­kony hangulatváltásai, minden esetben nemesen szép arányai példamutatóan jelentős alkotásai valamennyi általa művelt műfajnak. Dalai ma is ugyanolyan nép­szerűek mint szerzőjük életében. VIVALDI: Adagio Az olasz barokk legnagyobb mesterének muzsikája napjainkban talán népszerűbb mint korában. A legna­gyobb természetességgel - áradó utolérhetetlen szépségű dallamai nélkülözhetetlenek lennének az európai zene gyakorlatában. Adagiója az emberi hang természetes­ségével ható önállóan előadható darab, valamelyik concertójának lassú tétele. Az önmagába visszatérő zárt Da Capo-ária forma dallama ihletetten lírai szép­sége olyan erővel hat a hallgatóra, hogy szinte észre­vétlenül idézi egy régen elmúlt nagy zenekultúra szá­zadokon átsugárzó kifejezőerejét és szépségét. JEAN MARIE LECLAIR: TRIÓSZONÁTA. D-dúr Tételek: I. Adagio II. Allegro III. Sarabande. Largo IV. Allegro assai Leclair a francia barokk egyik legismertebb mestere. Művei úgyszólván a zene minden területén jelentősek. Hegedűre, brácsára és continuora írt triószonátája sú­lyos és ünnepélyes muzsika, a barokk ellenpont egyik mesterműve. Szépségével kiemelkedik a Sarabande tétel. KOCSÄR MIKLÓS: REFLICHE A fuvolára és cimbalomra komponált mű 1971-ben ké­szült. A címszó a magyarban használatos „replikázás” értelmében a két hangszer válaszolható technikájára utal. A forma tömören összefogott, egymással kontrasz- táló lassú és gyors tempójú szakaszok folyamatából szövődik, melyek attacca követik egymást. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom