Heves megyei aprónyomtatványok 21/SZ

FARKAS FERENC: GYÜMÖLCSKOSÁR — dalciklus Weöres Sándor verseire, 1946—7. A ciklus első darabját az „altatódalt” András fia egy­éves születésnapjára írta a szerző. Ezt követte rövide­sen a ciklus 12 dala: a „Gáspár” furcsa indulója, a „Ládika” mesevilága, a „Marasztalás” gyengédsége, a „Falusi reggel” kakaskukorékolással és szamárordítás­sal elegyedő harangszava, a „Mondóka”, a „Kőbéka” humora, az „Altatódal” lírája, a „Száncsengő” csilinge- lése, a „Békakirály” nádasvilágot idéző hangulata, a „Tündér” táncos tündérvilága, a „Paprika Jancsi” gro­teszken érzelmes szerenádja, s végül a „Déli felhők” fantasztikus képei: tizenkét rajz, egy csokorba fűzve. MADARÁSZ IVÁN: Párhuzamos monológok Madarász Iván, a fiatal zeneszerző-nemzedék egyik je­lentős tagja. Számos zenei műfajban írott műveire jel­lemző az új zenei kifejezés, a modern kifejezőeszközök és formaszerkezetek kutatása. Sikerrel mutatták be tv- operáját, színpadi zenét, zongoradarabokat, kamaraze­neműveket, dalokat írt. A „Párhuzamos monológok” is az kifejezés kereséséről tanúskodik. A szerző szerint: „a kompozíció címe egy olyan sajátos viszonyra utal, melyben a három hangszer — fuvola, gordonka és cembalo — teljesen önálló zenei anyagot szólaltat meg. A három szólam a zenei forma legfontosabb pontjain — a kezdetkor, a csúcspontokon és a befejezésben — „feladja” függetlenségét és az egységes zenei mondani­való kifejezését szolgálja. Ez a módszer egyúttal jelzi a mű zenei formáját is, három részre tagolódik a mű, amelyben az érzelmileg hangsúlyos helyeken a hang­szerek szólamai a monológból a párbeszédes szférába lépnek át. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom