Heves megyei aprónyomtatványok 21/I

Az egyes figurák leírása:

Piaffe: helyben ügetés, erősen hajlított csánkokkal, a diagonális lábak kitartanak.

Passage: fokozottan tagolt ütemű ügetés, magas, lendületes lábeme- léssel, lebegésszerű haladással.

Térre a térre: kétütemű vágta, amelynél a ló ugrásszerűen halad.

Levade: a ló hátulsó ízületeit meghajlítja, csánkja majd a földig ér, elejét felhúzott lábakkal olyannyira felemeli, hogy háta a talajjal 45 fokos szöget alkot.

Mezair: Levade-ba felemelkedő ló hátulsó lábaival előre ugrik, majd mind a négy lábával egyszerre ér földet.

Courbette: helyből való felugrás, a ló a hátát vízszintesen tartja, első és hátsó lábait meghajlítva teste alá húzza.

Croupade: helyből való felugrás, a ló a hátát vízszintesen tartja, első és hátsó lábait meghajlítva teste alá húzza.

Lancade: Levade-ból induló felugrás, a ló hátsó lábait hátrarúgja. Földreéréskor hátsó lábaival ér először talajt.

Ballotade: helyből való felugrás, a ló a hátát vízszintesen tartja, első és hátsó lábait nem húzza maga alá.

Capriole: helyből való felugrás, a ló a hátát vízszintesen tartja, hátsó lábaival teljes erőből kirúg.

A folyosón látható ugyancsak a Szilvásváradi Állami Gazdaság cseklészi négyes háma a hozzátartozó kantárokkal és hajtószárakkal. Ezt a fajta ún. könnyű, csipkézett, rézveretes hámot először gróf Eszterházy Antal alkalmazta a múlt század második felében. — A díszes, drágakövekkel és veretékkel ékesített hámok könnyebben rongálódtak, alapos megtisztításukhoz sok ember munkájára volt szükség, és éppen ezért mindennapos használatbavételre nem voltak alkalmasak. A cseklészi hám azonban aránylag olcsó volt, s nem utolsó sorban a lovak is könnyebben viselték kisebb súlya következtében. A hám magyaros jellegét a kápatűzés, a gömbölyű istráng mutatja. Jellegzetessége a vendégnyakszíj, a hátszíj, amelyre gyakran díszként farokfésűt is csatolnak.

11