Heves megyei aprónyomtatványok 19/N
A város 91 évig a magyarországi hódoltság legjelentősebb tartományának, az egri vilajetnek a székhelye lett. A törökök nagyra becsülték a vár stratégiai szerepét, védőrendszerét tovább tökéletesítették. Evlija Cselebi török utazó szerint a várbeli püspöki rezidencia az egri beglerbég palotája lett, de a janicsáraga is a várban lakott. Eger őrizetére a feljegyzések szerint 2000 katonát rendelt a szultán. Egy török tüzér viseletének rekonstrukciója idézi a kort. Az erődítmény katonaságán kívül a városban a török lakosság mellett jelentős számban éltek különböző balkáni eredetű népcsoportok. A mohamedán hit előírásaival függött össze a fürdők létesítése. A várhoz közel tárták fel a gőzfürdő falait, amelyek alapján rekonstruálható a Valide Szultana fürdő XVII. századi állapota. A város török korszakából származó régészeti leletanyag is tanúsítja, hogy területünkön megnőtt a keleti kereskedelem. Jelentős perzsa és kínai porcelánáru, török kerámia, keleti fűszer és kelme érkezett ide. Szép példája a törökkori ötvösségnek az a díszes ezüstkupa, amelyet a palota régészeti kutatásai során találtak. XVIII. századi kovás puska vésett díszítésű lakatszerkezettel VII. terem: A XVII. század az egri vár hadászati szempontból utolsó korszaka. 1683-ban Bécs alatt a császári és vele szövetséges lengyel csapatok fényes győzelmet arattak a török hadak felett. 1686-ban felszabadították Budát, Szolnokot, Hatvant. 1687-ben blokád alá vonták Egert. Az ostromot eredeti metszetek illusztrálják. A kiéheztetett török csapatok december 17-én feladták a várat. Többszáz török keresztény hitre tért, és a városban maradt. Leszármazottaik ma is Egerben és környékén élnek. A felszabadult várat császári védősereg szállta meg. 1702-ben elrendelték a vár megsemmisítését. A külső várat lerombolták. A belső várnak utoljára a Rákóczi szabadságharc idején volt katonaijelentősége. A kuruc csapatok hónapokon át tartották blokád alatt a várost és a várat. Eger katonai parancsnoka a védelmet kilátástalannak ítélve 1705. január 2-án szabad elvonulás fejében átadta a várat gróf Forgách Simon kuruc generális csapatainak. Eger az egész szabadságharc alatt a kurucok egyik legfontosabb erőssége volt, a fejedelem is többször időzött itt. Jelentőségéhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy Telekesy István egri püspök a főpapok közül egyedül állt Rákóczi mozgalma mellé. A szabadságharc végén Eger volt a fejedelem egyik utolsó reménysége. Ezért megerősítésére és ellátására nagy gondot fordított. A várt külföldi segítség elmaradt, így az ostromzárral körülvett erődítményt Perényi Miklós kuruc főkapitány 1710. december 1-én kénytelen volt átengedni a császári seregeknek. Ezt a korszakot magyar és osztrák fegyverek idézik. A Rákóczi szabadságharc után megszűnt a vár katonai szerepe. Köveiből épült a barokk város, Eger elindult a polgárosodás útján. VIII. terem: A korabeli fűtőfolyosón a magyar-török kapcsolatok további alakulását és az egri vár kultuszát mutatjuk be. Az 1552-es ostrom egy jelenetét ábrázoló makett mellett helyeztük el a multimédiás blokkot. A látogatók virtuálisan barangolhatnak a vár XVI. századi állapotának számítógépes rekonstrukciójában, valamint az egész kiállításról bővebb információkkal szolgáló audio-vizuális programban. TÁMOGATÓK Heves Megyei Önkormányzat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala Honvédelmi Minisztérium Dr. John E. Szatai Philip Morris Alapítvány Török Köztársaság Nagykövetsége, Budapest Kincstári Vagyoni Igazgatóság Agriacomputer Kft. Állami Autópálya Kezelő Rt. Egri Panoptikum Bt. S & C Áruházlánc Egri Ászok Kft. PEKU Építőipari és Szolgáltató Kft. v MINISZTÉRIUMA A kiállítás forgatókönyvét írta és rendezte: Berecz Mátyás, Fodor László, H. Szilasi Ágota Látványterv és kivitelezés: Csintalan András, Törő Anikó Fotó: Lónyainé Nagy Éva Kiadja a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeum Felelős kiadó: dr. Petercsák Tivadar Nyomda: PR-editor Kft. Terv: Csintalan András A kiállítás az egykori püspöki, majdan végvári funkciókat betöltő központ történelmi szerepét, az itt folyó életet mutatja be. I • _____h
