Heves megyei aprónyomtatványok 19/N

I. terem:

E

gerben Szent István király alapított püspökséget. Az újabb régészeti kutatások feltárták a legkorábbi püspöki udvarházat, palotát, melynek keleti végében megmaradtak egy X-Xl. századi keresztelőegyház (rotunda) maradványai. A püspöki központot ellátó szolgáló népek településén gazdag leletek kerültek elő: X- XI. századi edények, ékszerek, kézműves emlékek. Feltehetően I. (Szent) László idejében, a XI. század végén készült el a Szent János evangélista tiszteletére szentelt székesegyház, melynek faragott kövei a korai egyházi építőművészet szép emlékei.

£

X-XI. századi zománc berakásos függő

II. terem:

A vár kiépítése, a város kialakulása a XI-XIV. században történt. A középkori életmódra utalnak a különféle mesterségek tárgyai, szerszámai. A mező- gazdasági eszközök leletegyüttese a szőlőművelés történetének korai emléke.

Az egri püspököknek döntő Bimbós fejezetű féloszlopfő, szerepük volt a kultúra és xii-xiu. század műveltség helyi terjesztésében. Nagyszabású építkezéseik szép példája a Szent János székesegyház épületegyüttese ránk maradt kőfaragványaival, finom mívű díszítőelemeivel. 1204-ben itt temették el Imre királyt. A tatárjárás után IV. Béla király engedélye alapján Lampert egri püspök kezdte el 1248-ban az egyházi központ védelmét biztosító kővár építését. Az engedélyező oklevél másolata is látható az egyik vitrinben. A vár megerősítése mellett fokozatosan épülnek Eger városrészei. Eger több kisebb önálló településből lett város, melyet a káptalan és a püspökök megosztottak egymás közt. Ezek emlékei: pecsétek, oklevél másolatok. A városiasodás folyamatában jelentős szerepet játszottak a püspökök által a városba és annak környékére letelepített szerzetesrendek. Különösen Dörögdi vagy Domoszlai néven ismert II. Miklós püspök monostoralapításai jelentősek (Almár - pálosok, Felsőtárkány - karthauziak). A városban élő lakosság mellé külföldről jött mesterek is betelepedtek családjukkal.

III. terem:

E

ddigi ismereteink alapján Telekesy Istvánig (1715) mintegy 64 személy ült az egri püspöki székben. A püspök nem csak egyházi méltóság, de földbirtokos főúr, hadvezér, diplomata, vagy tudós is volt egy személyben.

Székhelyét és környezetét mindig fényűzően, a királyi udvar ízléséhez igazodva rendezte be, az egyházi tevékenységén kívül mindennaposak voltak a vendéglátások, vadászatok. A fényes püspöki udvartartás számára Beckensloer János építette meg a gótikus stílusú palotát az 1470-es években és ő volt az első püspök, aki Heves megye főispáni tisztét is betöltötte.

Különösen fontos volt a reneszánsz püspökök tevékenysége. Nagylucsei Orbán, Mátyás király egyik legfőbb belső tanácsadója volt, egri működéséből kiemelkedik a székesegyház nagyszabású késő-gótikus bővítése.

Bakócz Tamást a magyar reneszánsz egyik kiemelkedő alakjaként ismerjük. Saját költségén fejezte be a késő-gótikus székes- egyház kápolnakoszorús bővítését. Estei Hippolit fényűző egri éveit, az itt zajlott itáliai temperamentumú mulatságokat, főúri vadászatokat a modenai forrásanyagból ismerjük. A reneszánsz udvartartás hangulatát idézik a palotát díszítő flandriai kárpitok, szobrok, ötvösmunkák, kerámiák, festmények és díszpáncélok.

IV. terem:

z un. „Ostrom-terem" Eger várának

legdicsőbb, legismertebb korszakát idézi. A XVI. század közepén az Oszmán-Török Birodalom Nyugat-Európa felé terjeszkedésének időszakában a püspöki várból a felvidéki bányavárosok védelmét biztosító végvár lett. Buda és Hatvan eleste után 1552-re az ország középső része már török fennhatóság alatt volt, és szeptemberben több tízezer főnyi oszmán had vonult Eger alá. Dobó István vezetésével azonban a kétezer egri várvédő hősiesen ellenállt, s 38 napos ostrom után a török had téli szálláshelyére vonult vissza. Az egri diadal azért volt fontos, mert a XVI. században első ízben sikerült magyar várat megvédeni a török ellen. A hősi helytállás híre egész Európában elterjedt. Az

XVI. századi kanócospuska, csontberakással

eseményeket a kor jeles énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén pár hónappal az ostrom után versbe foglalta. Makettek szemléltetik a XVI. század eleji püspöki várat, valamint az 1552-es ostromot megelőző állapotokat. Egy gyilokjáróval beépített bástyarészlet érzékelteti, hogy a látogató a váron belül van. XVI. századi magyar és török kézi fegyverek, korhű ruhamásolatokba öltöztetett figurák - magyar és német tüzér, török janicsár - idézik fel az ostromot.

V. terem:

A vár helyreállítása és megerősítése már 1553-ban megkezdődött. A munkálatokat olasz mérnökök: Ottavio Baldigara majd Christoforo Stella irányították. A modern fülesbástyás védőrendszert makett szemlélteti. 1552-1596 között az egri vár a korabeli végvári élet legjelentősebb központja, békeidőben mintegy 1000 főnyi őrség tartózkodott Eger 1596-os ostroma. Metszet (részlet) itt. Tisztjeik között találjuk jeles reneszánsz költőnket, Balassi Bálintot, aki 1577-1583 között hadnagyként szolgáit Egerben. XVI. század végi huszártiszt és német muskétás teljes fegyverzettel ellátott alakja, valamint XV1-XV1I. századi metszetek és a magyar végvári vonal térképe idézik föl ezt a korszakot.

A törökök Eger elleni második hadjáratát 1596-ban maga a szultán, III. Mohamed vezette. A 3400 főből - túlnyomórészt németekből, kisebbrészt magyarokból - álló őrség feladta a várat. Az Eger megmentésére késve érkező keresztény had Mezőkeresztesnél vereséget szenvedett, így a törököknek újabb győzelemmel sikerült megszilárdítaniuk a hódítást. Az 1596-os eseményeket régészeti leletanyag és metszetsorozat idézi fel.

Ebben a teremben látható az Egertől 10 km-re fekvő Noszvaj község román kori templomának XVII. századból származó kazettás festett famennyezete.

VI. terem:

A törökök rövid időn belül saját igényeiknek megfelelően alakították át a várost. A templomok jelentős részét mohamedán mecsetté építették át, egyiknek a minaretjét ma is láthatjuk.

Aranyozott török ezüst kupa