Heves megyei aprónyomtatványok 19/J
KŐ PÁL életrajzi adatai Édesapja 1909. április 4-én született, a történelmi Fáy-Maczky család elszegényedett sarjaként. Katonaiskoláit félbehagyva, hivatalt vállalt Hevesen. Édesanyja Pataki Terézia, a tündérszép cselédlány, -1921. december 17-én született - aki négy elemit végez és húsz évesen, házasságon kívül szüli meg egyetlen fiát. Kő Pál 1941. június 2-án született a Heves melletti Perespusztán, Magyarországon, Pataki Lajosnak keresztelik. Apja megszületése pillanatától fiának ismeri el. Iskoláit már Maczky Leventeként kezdi. 1941-től apja katona, majd hadifogoly, ahonnan többször, végül sikeresen megszökik. 1944-1946-ban a háború befejeztével, apja a Debrecenben szerveződő demokratikus hadseregben szolgál. A háború utolsó éveiben Édesanyjával többször fölkeresik. A zavaros időkben a Nyírségben szolgáló plébánosnál, az atyai nagybácsinál húzzák meg magukat. 1948-tól csak alkalmi munkákból élhet a család. Édesapját lovas mezőőri állásától is megfosztják. 1956. október 23-tól apja Heves nagyközségben a forradalmi események vezetője. 1957-1963-ig apját bebörtönzik. Édesanyjával nyomorognak. Festeni kezd, képeit a környéken értékesíti. 1956-1959-ig a káli Gimnázium diákja. 1959-ben harmadik osztályos tanulónak átveszi a budapesti Képzőművészeti Gimnázium. 1961-ben érettségizik. Még ebben az évben belügyminiszteri engedéllyel, az állandó gyanakvás és zaklatás miatt nevet változtat. Poór Zsolt, Moór Levente és Idő Pál közül a Belügyminisztérium a Kő Pál nevet hagyja jóvá. 1963-1968-ig a budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanul. Mestere, atyai barátja Somogyi József szobrászművész. 1968-tól kiállító művész. 1966-ban feleségül veszi Leelőssy Éva színésznőt. Házasságuk nem bizonyul tartósnak. 1969. márciusában Budapesten házasságot köt Péterfy Gizella festőművésszel. 1969. április 29-én fia születik, Kő Boldizsárnak keresztelik. 1970- ben felállítják első köztéri szobrát a Boronást, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Levelek nagyközségben. 1971- ben tágabb pátriájában - Egerben - nem engedélyezik bemutatkozó kiállítását. 1972. augusztus 25-én születik leánya, Kő Virág. 1975- ben Munkácsy-díjjal ismerik el munkásságát, 1976- ban elnyeri a Pécsi Országos Kisplasztikái Biennále díját, 1976-ban jelenik meg róla az első kismonográfia Rózsa Gyula tollából (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat). 1976-ban társaival együtt Mohácson dolgozik, ahol az emlékparkban 29 munkát készít. 1978 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1980-ban őszentsége a Pápa szenteli föl a Magyarok Nagyasszonya Kápolnáját a Vatikánban, ahová három domborművé kerül. 1982-ben megkapja a Kodály Társaság elismerő diplomáját. 1984-ben elnyeri a Művészeti Alap díját. 1986-ban Érdemes Művész címet kap. 1989- ben a salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás nagy díjával jutalmazzák, és Sümeg város díját is ebben az évben nyeri el. 1990- től a Képzőművészeti Főiskola Szobrász Tanszak docense, tanszékvezetője. 1990-ben a Magyar Művészetért díjjal ismerik el életművét, 1990- 95 között a Kossuth-díj bizottság tagja. 1991- től egyetemi tanár, majd 1992- től egy cikluson keresztül a Képzőművészeti Főiskola rektorhelyettese. 1994-től a kárpátaljai Nagypalád díszpolgárává választja a főtéren álló Kossuth szobor elkészítéséért. 1994. augusztus 26-tól nagyapa, 1995. januárjától a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1996-ban megjelenik Belső Tárlat - Kő Pál című kötete. (írások és naplótöredékek dokumentumok, Kráter Műhely Egyesület, Budapest). 1998-ban feleségül veszi Halassy Csilla szobrászművészt. Ugyanebben az évben megszületik kisfiúk, Maczky-Kő Benedek. 2000-ben a hannoveri Világkiállítás egyik szenzációja Szerelemkapu című szobra. 2000-ben elkészült négy méter magas Szent István szobra, amelyet a Gellért-hegyi Sziklatemplom elé állítanak a megrendelők. 2001. március 15-én Kossuth-díjat kap. 2001. június 5-én Párizsban nyílik kiállítása.
