Heves megyei aprónyomtatványok 19/H
A SZÉKESEGYHÁZ A külső várudvaron, a Kazamata felé haladva balra találjuk a vár egyik legrégibb épületének maradványait. Ezen a helyen emelték a XI. században a vár első székesegyházát, amikor István királyunk Egerben püspökséget alapított. A Romkertbe lépve elénk tárul a templom legrégibb része: a félköríves szentély, s az oldalról hozzákapcsolódó mellékszentélyek. A XII. századi templom falait falfestmények, padlóját márványmozaik fedte. A krónikák szerint itt temették el Imre királyt 1204- ben. 1241-ben, a tatárjárás alatt pusztult el először a szép építmény, melyet Lambert püspök idején — 1248 körül — újjáépítettek. A székesegyház további, gótikus stílusban történő bővítését II. (Dörögdi) Miklós püspök kezdte el a XIV. század közepén. A román kori szentély mögött, keleti irányban történt a bővítés, s a hajó nyugati homlokzata elé két hatalmas tornyot emeltek. Valamivel később a déli homlokzatnál két oldalkápolnával bővült a templom. A XV. században, a székesegyház fénykorában minden korábbinál nagyobb építkezésbe kezdtek. Ha a tervezett, késő gótikus, háromhajós, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús székesegyház elkészül, talán Magyar- ország legnagyobb székesegyháza lehetett volna. A nagyarányú építkezések, templombővítések a püspökség gazdasági, s politikai hatalmát jelképezték. Az 1506-os tűzvész megrongálta a már elkészült részeket, s az 1526-os mohácsi csata után kialakult súlyos helyzet miatt már nem folytatódhatott az építkezés, s a templom állapota fokozatosan romlott. A végleges pusztulás 1542-ben indult meg, amikor a gótikus köveket az erődítési munkákhoz hordták el. s a szentélyt bástyává alakították át. Az 1552-es ostrom idején a sekrestyében tárolt lőpor felrobbant, s romba „dő- tötte” az épület egy részét. Ezután, még a török hódoltság idején is, fegyverraktárnak használták. A XVIII. században került sor a templom maradványainak nagyarányú bontására, melynek során a megmaradt részeket is betemette a törmelék. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt székes- egyház romjai az 1860-as és 1920—30-as évek feltárási munkálatai során tárultak először a nagyközönség elé. A templom maradványaira emelték I. István szobrát, Marco Casagrande alkotását. DIE KATHEDRALE Im äusseren Burghof, wenn wir in die Richtung des Kasamatteneinganges gehen, sehen wir an der linken Seite die Überreste des ältesten Bauobjektes in der Burg. An dieser Stelle wurde im XI. Jh. die erste Kathedrale der Burg errichtet, nachdem unser erster König Stephan I. das Bistum von Eger gegründet hatte. Beim betreten der Ruine können wir den ältesten Teil der Kirche wahrnehmen: die halbkreisförmige Apsis und die zwei anschliessenden, kleineren Apsiden. Im XII. Jh. waren die Wände der Kirche mit
