Heves megyei aprónyomtatványok 19/G
1 T "Copyright ESA (1991), Tetjeszti az EURIMAGE, Feldolgozta a FŐM ITFO" Heves megye északi részén elhelyezkedő Kistérséget nyugatról Nográd, északról Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja. A három megye találkozásában és a szlovák határ közelségében fekvő változatos földrajzi tájon több mint ezeréves kultúra virágzik. A területet részben lakó palócok tájszólása, tárgyi és szellemi hagyománykincse a magyarságon belül ma is különös karakterű. A térség egyetlen városkája, a palócok hajdani fővárosa, Pétervására, mely a XV. század derekán kapta mezővárosi rangját. A térség legnépesebb településében a lakosság száma éppen eléri a háromezret. A többi település kétharmadában a lakosszám ezer fő alatti, korösszetételében az elöregedés jelei mutatkoznak. Az aktív korúak számát legfeljebb a "kényszerből hazatelepülök", a környékben munka- lehetőséget nem lelök fokozzák, hiszen a keresők fele nem a lakóhelyén dolgozik. A térség regisztrált "szabad" munkaereje mintegy kétezer fő. A munkanélküliség érint minden korcsoportot, nincs összefüggésben sem az iskolai végzettséggel, sem a szakképzettséggel. Reményt adó, hogy a közvetlen, napi ingázással megközelíthető városokban igen széleskörű a hagyományos iskolarendszerben való továbbtanulás lehetősége, továbbá, hogy az oktatás korszerűsítése világbanki támogatással megindult. A települések színhelyei számos kulturális eseménynek. Hagyományőrző rendezvények, kézműves- és kirakodó- vásárok, fesztiválok várják az érdeklődőket. Nagy múltú a térségben a népi-hímzés, -háziszövés, kosárfonás, fazekasság, a fa- és kő-faragás, üvegcsiszolás, a természetes gyógyítás révén egyes településekben a vendégfogadás. A parádi völgy gyógy-lurdőkultúrája több mint 250 éves múltra tekint vissza. A völgyekben sok - ivókúrára és fürdésre alkalmas - gyógyvíz-forrás található. Az eddig feltárt különböző hőfokú és összetételű gyógyvizek a termálfürdőzést és a vízpalackozást egyaránt szolgálják. A térség további természeti erőforrásai; a színes- és nemes-fém érckészlet (réz, cink, ólom, arany) a széleskörben hasznosítható és jelentős tartalékokkal bíró természetes ásvány, a bentonit, a kitermelés alatt lévő ipari kő és a helyi téglagyártás alapját képező agyag. A térség települései Lakosság (fő) Terület (km2) A térség települései Lakosság (fő) Terület (km2) Bátor 440 27,32 Mátraballa 935 26,35 Bekölce 814 13,77 Mátraderecske 2281 13,99 Bodony 890 28,96 Párád 2249 37,20 Bükkszenterzsébet 1227 24,86 Parádsasvár 520 16,96 Bükkszék 872 15,30 Pétervására 2436 33,87 Egerbocs 665 15,95 Recsk 3050 45,37 Egercsehi 1515 10,39 Sirok 2339 63,39 Erdőkövesd 690 17,17 Szajla 647 8,70 Fedémes 414 8,63 Szentdomonkos 548 18,40 Hevesaranyos 696 17,02 Szúcs 440 8,49 Istenmezeje 1872 32,79 Tarnalelesz 1788 37,12 Ivád 471 11,94 Terpes 223 2,20 Kisfüzes 184 4,81 Váraszó 626 27,05 További információ kapható: • Pétervására és Körzete Kistérségi Társulás Cím: Pétervására Polgármesteri Hivatal -Térségfejlesztési Iroda 3250 Pétervására, Szabadság tér 7. Tel/Fax: 36(36) 368-503 • Észak-Heves Megyei Kistérségi Társulás Cím: Bátor Polgármesteri Hivatal -Térségfejlesztési Iroda 3336 Bátor, Kossuth L. u. 7/b. Tel/Fax: 36(36) 483-121 Szerkesztés: PRO-TERRA Kft. Fényképek: Czenthe Huba és Fehér Miklós Nyomtatás: Csathó és Társa Kft. A kiadvány támogatói: Heves Megyei Önkormányzat Heves Megyei Vállalkozás és Területfejlesztési Alapítvány : C-íB Kisreg V yz w REGIONÁLIS ISMERTETŐ ** HEVES MEGYE ÉSZAKI RÉGIÓJA TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ISMERTETŐ A Kistérség Magyarország Északi-középhegysége szívében található az ország legismertebb hegyvidéki üdülőterülete, a Mátra és a Bükk hegység ölelésében. A Mátra északkeleti és a Bükk hegység nyugati oldaláról lefutó páradús völgyek a dél felé haladó patakok völgyeiben találkoznak. Az erdővel borított domboldalak és a helyenként ősgyeppel fedett tagolt lejtők rejtik a táj gazdag flóráját és faunáját. A térség regionális kapcsolatait a hegyvidéki elhelyezkedés, illetve a völgyek által meghatározott közlekedési hálózat alakította ki. A körzet a fővároshoz az M3-as autópályán, a keleti országrészekhez a 3-as számú főúton, illetve a Budapest-Miskolc vasútvonalon kapcsolódik. Egerből (a megyeszékhelyről) 20 km, Budapestről (a fővárosból) mintegy 120 km úthosszon közelíthető meg a térség. Északi irányba a szlovák iparterületek is elérhetők a 30-40 km távolságban lévő salgótarjáni, illetve bánrévei határátkelő-helyeken keresztül. Az Eger-Salgótarján-Gyöngyös városok háromszögében elhelyezkedő 570 km2 nagyságú területen közel 30.000 lakos él. Észak-Heves megye 26 települése a gazdája a természeti és környezeti kincsekben bővelkedő tájnak. A honfoglaló magyarok 895-ben vették birtokba a területet és 900-ig véglegesen meg is telepedtek. A változatos táj a legrégibb koroktól kezdve kitűnő feltételeket biztosított olyan ősi foglalkozásoknak mint a halászat, a vadászat és az állattenyésztés. A századok során a térség betelepülésével és a népesség növekedésével a lakosszám meghaladta a terület eltartó-képességét, így hagyományosan kialakult a tágabb környezet gazdasági tevékenységét számbavevő ahhoz igazodó gazdálkodás. A lakosság munkaalkalmat elsősorban a környező nagyipari üzemekben, bányákban és a déli síkság (Alföld) mezőgazdasági területein talált. Az utóbbi években lezajló gazdasági átalakulás hatására az említett munklehetőségek jelentősen csökkentek. Ismertté vált napjainkra, hogy egy térség stabil gazdasági erejét leginkább a helyi gazdálkodási feltételek megteremtése tudja biztosítani. Ez jelenti a helyi erőforrások kiaknázását, a helyi szabad munkaerő alkalmazását és képzését, a helyi vállalkozói szakértelemre alapozott, az új befogadására nyitott gazdálkodás megteremtését. Műholdról készített felvétel, mely infravörös színtartományban ábrázolja a térséget. 1:150.000 0 3,0 6,0 9,0 km
