Heves megyei aprónyomtatványok 19/G
REGIONÁLIS ISMERTETŐ * A gyümölcs vadon is terem A fennsík télen Ősgyep és borókás Völgyek találkozása A Kistérség mező- és ipargazdasága egyik legfontosabb természeti potenciálja az erdő. A terület erdősültsége közel 50%-os, mely messze meghaladja az országos átlagot, de a megyeinek is a duplája. A domborzati és talajtani adottságok miatt célszerű az erdősítés fokozása. Előzetes becslések szerint további erdőtelepítésre alkalmas a térségben legalább 15-20 km“ nagyságú terület. Az erdőkben és parlagokon az erdei termékek gyűjtése a régmúlt időkben megélhetést nyújtott a térség számos lakójának, míg a növénytermesztő mezőgazdaság csak kiegészítő megélhetési forrása volt a helyben élő embereknek. Az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is fontos, elsősorban a talajerózió megfékezésére. Hosszútávon növeli a táj esztétikai és gazdasági értékét, de szerepe jelentős a szabad munkaerő lekötésben is. Az erdőtelepítés - sokrétű haszna miatt - a térség egyik nemzetközileg és kormányzati lag is támogatásra számító fejlesztési programja. A terület hasznosításban a rét, a legelő és a szántó együtt azonos arányt képez, mint az erdőművelés. A növénytermesztés főleg az állattartás takarmányellátását szolgálja. A mezőgazdasági alaptevékenységen belül ma is, mint korábban, az állattenyésztés dominál. A Kistérségben a legcltetéses állattartás módozatai már a múltban kialakultak. Az állatállomány növelése (a szarvasmarha, a juh és a ló), esetleg újabb fajok elterjesztése a gyepterületek eltartóképességének a függvényében alakítandó. A térség egyes részein a kedvező klimatikus viszonyokat kihasználva értékes gyümölcsösöket telepítettek. A gyümölcstermesztési hagyományra és lehetőségre alapozva mintagazdaság jött létre minőségi alma termelésére. Fejlesztési elgondolások léteznek egyéb gyümölcs (málna, ribizli, stb.) hűtőtárolással történő értékesítésére is. Előfordul még a területen körte, őszibarack, szilva, dió, cseresznye és meggy termesztés is. A helyi gyümölcsfeldolgozás megindítása, párosítva az erdeitermékek feldolgozásával és csomagolásával sikeres vállakózások lehetőségét adja. A századfordulón meginduló bányanyitások alapozták meg a vidék ipari tevékenységét. A lakosság évtizedeken át a zömmel a nchéz- és a bánya-iparban dolgozott a tágabb térség ilyen irányú iparfejlesztése következtében. A Kistérség mai iparszerkezetére is jellemző a bányászat (bentonit és kő), az építőanyag-ipar (téglagyártás, aszfaltkeverő üzem), az üveggyártás (üvegfúvás, ólomkristály csiszolás), a fém- és famegmunkálás, a fém-tömegcikk gyártás, a fafeldolgozás. Az utóbbi évek fejlesztési eredménye az élelmiszeripari feldolgozásban csigafeldolgozó és baromfifeldolgozó üzem létesítése és működtetése. Megfontolásra érdemes, a tágabb térség jelentős mennyiségű vadállományát is számításba véve, helyi vad- és hús- feldolgozó üzem létesítése. Mindezek eredményeként megerősíthető a helyi feldolgozóipar, de csak mint környezetbarát "zöldipar". Erdővel borított dombok A parádi völgy Bekölce Istenmezej Szentdoj ionkos Váraszó Erdőkövesd Pétervi 'gerbocs Fedémes Hevesaranyos Mátraballa Bátor bükkszék; Mátrai $ Bodony Recsk ■ # /P.Fürdő/ Parádsasvár /Csákánykő/ /.Párádóhuta/ Gyöngyös Szarvas csapat Vaddisznó család A térség fejlesztési programjának alaptézise: A helyi természeti erőforrásokra és a gazdaság szerkezetére alapozott, helyi munkaerő alkalmazását és védelmét biztosító önerős fejlődést megcélzó program megvalósítása a fenntartható fejlődés általános követelményrendszerének a betartásával. A térség fejlesztésének távlati célja olyan gazdasági potenciál megteremtése mely biztosítja a térségben élők és betelepülni szándékozók megélhetési feltételeit, jólétük növekedését. E cél eléréséhez szükséges, hogy a fejlesztések a természeti erőforrások racionális használatára épüljenek, s a különböző gazdasági szereplők mozgósítása megtörténjen. A cél elérésének útja: • a gazdasági struktúra átalakítása, • az üzleti szektor erősítése, • a versenyképesség növelése, • a műszaki korszerűsítés gyorsítása. A térségi fejlesztések prioritásai: • a társadalmi-gazdasági vonatkozásban alapvetően a munkahelymegtartási és bővítést célozzák, • a környezetvédelem tekintetében a térség környezeti állapotának olyan szinten tartása, illetve olyan szintre emelése, hogy a térség egészének turisztikai hasznosítása és természeti értékei ne kerüljenek veszélybe, • a munkaerő fejlesztésének érdekében a rendelkezésre álló humán erőforrás szakképzettsége feleljen meg az üzleti igényeknek. A meglévő vállalkozásokra alapuló fejlesztések esetén az ipari termelés, a bányászat, a szolgáltatás a mértékadó. A tervezett mezőgazdasági feldolgozóipar létrehozása a gazdaságon belül az ágazati arányt kiegyenlítetté teszi. A térségben teljesül a "több lábon álló" fejlesztés kritériuma, mely szerint a térség egyik húzó ágazatává alakul a mezőgazdasági termék- és élelmiszerfeldolgozás az ipari termeléssel és a fagazdasággal együtt. A ipari és mezőgazdasági fejlesztések mellett a turizmust kiemelten kell kezelni, • mert van piaca és a térségnek vannak megfelelő adottságai, • mert összhangban van a térségfejlesztési stratégia prioritásaival, • mert fejlett infrastruktúrát, kommunikációt, pénzügyi rendszert igényel és gerjeszt, • mert fontos kulturális, környezeti és életmód befolyásoló tényező. Az országos úthálózat-fejlesztési elképzelések kedvező változást Ígérnek a térségnek. Az M3-as autópálya továbbépítése következtében nemcsak a főváros felé, hanem Kelet- Magyarország, s majd Kelet-Európa felé is könnyebben fejleszthetők a területi kapcsolatok. Gyógyvíz-forrás Kristályüveg csiszoló Méretarány: 1:150.000 0 9.0 km A mezőgazdaság és az ipar fejlesztésére csak korlátozottan alkalmas térségben a lagfontosabb gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő gazdasági ágazat a turizmus. A települések között létrejött a kistérségi együttműködés, melynek ígéretes útja a turizmus fejlesztése. Az egyes vonzerők nemcsak összeadódnak, hanem sokszorozódnak egy közös fejlesztési stratégia megvalósítása során. így van ez különösen olyan térségben, melynek területén két országos, sőt nemzetközi jelentőségű üdülőterület érintkezik egymással, vagyis a térség átíveli a Mátra és a Bükk hegység közkedvelt és tömegek által látogatott üdülőhelyeit. A vidék természeti értékeinek nagy száma következtében a térség egyes részeit országos védettségű területek képezik. Ilyen jelentős ökológiai és tájvédelmi indokoltságú a térség déli részén húzódó Mátrai Tájvédelmi Körzet, valamint az északi részen elterülő Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzetek célja az utókor számára megőrizni a táj nagy részben fennmaradt eredeti arculatát, védeni a geológiai, a botanikai és a zoológiái értékeit, biztosítva ugyanakkor a feltárt értékek bemutatását. Észak-Heves megye turizmusának kiemelkedő ágazata a gyógy- és termál-turizmus. Négy települést érint elsődlegesen a vonzerőt jelentő gyógyvíz kincs. Eddig még kevésbé értékelt tényező, hogy együttesen, egymáshoz igen közel helyezkedik cl a négy helyszín, ugyanakkor más-más egyedi adottságokkal, gyógyító hatással rendelkeznek. Feltételezhető, hogy együttesen történő megjelenítésük a komplex temékkínálat miatt a piacon előnyös lehet. Egy új típusú balneológiái park kialakítását teszik lehetővé hosszú távon a gyógyvizek völgyében. Mindezek figyelembevételével a turizmus fejlesztése az alábbi feladatsort jelenti: • a nagytérségi l’ejelsztési projekt kidolgozása a térség szomszédságának számításbavétclével, • a térség adottságait felölelő komplex turisztikai termékek kínálatának megteremtése, • a belföldi turizmus térségbe vonzása összehangolt rekreációs, kulturális és ifjúsági programok alátámasztásával, • helyi és térségi koordináció megvalósítása országos hálózatokra alapozottan, • integrált turizmusfejlesztés kidolgozása, megvalósítása, • térségi turizmusból számazó jövedelmek térségi visszaforgatása, térségi alapok, források képzése, • marketing tevékenység a komplex turisztikai termék értékesítése érdekében. A térség elkészült komplex fejlesztési programja megvalósításához szükséges a fejlesztési hitelkínálat növelése; a különböző támogatások meghatározott rendszerének a térségbe történő irányítása; a többirányú források kezelésének összehangolása; a forrás-bevonáshoz szükséges garanciák megteremtése. JELMAGYARÁZAT • Gyógyvíz ® Strandfürdő ▼ Száraz fürdő 0 Túra célpont # Gyümölcsös ^ Állattartó telep Cered Salgótanan Eger Verpelét g Ipán ilzem »♦. Bányaüzem ^ Érckészlet Összefoglalva: a fejlesztési program a gazdaság három fő ágának az iparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak az integrált és harmonikus fejlesztését tűzi ki célul. Ennek figyelembevételével olyan fejlesztés kívánatos a térségben, amely: • terü-letileg és ágazatilag integrációképes, • a környezetvédelmet messzemenően szem előtt tartja, • nincs jelentős szállítási igénye és vízfelhasználása, • termelési vertikumot igyekszik megvalósítani. Az ipargazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztési irányai: • a természeti adottságok ésszerű használatára épülő új termelői, illetve iparistruktúra kialakítása, • a meglévő erőforrásokon és minimális alapanyag-beáramláson alapuló iparfejlesztés megvalósítása, • a feldolgozottság szintjének növelése, a megtermelt árualapok értéktartalmának maximális növelése, • hatékony térségi termelési- és kereskedelmi koordináció létrehozása, • a szolgáltatások körének növelése és színvonalának emelése, • helyi és kormányzati pénzjövedelmck kombinációját figyelembe vevő finanszírozási és szervezeti intézkedések meghozatala. A mező és erdőgazdaság fejlesztési irányai: • megőrizni, illetve javítani a táj természetes ökoszisztémáját, • korlátozni a táj eltartó-képessége túllépésére irányuló tevékenységeket, • megvalósítani az erdő- és vadgazdálkodás integrált fejlesztését, • törekedni a kistérség élelmezési biztonságának javítására, • stabilizálni a gazdálkodási formákat és kialakítani az optimális üzemméreteket, • erősíteni a gazdálkodó egységek közötti termelési kooperációt, • létrehozni a piaci érdekvédelmi és marketing szervezeteket. A turizmus fejlesztési irányai: • beépíteni az idegenforgalmi szempontokat valamennyi térségi, helyi gazdasági és politikai döntéshozatal folyamatában, • szakmai prioritásokat érvényesíteni a gyógyturizmus, az ökoturizmus és a falusi turizmus működésének érdekében, • akcióprogramokat kidolgozni a termékfejlesztés, a jogi és közgazdasági szabályozás, a környezeti és területi koordináció alapján működő komplex rendszer megvalósítása érdekében. A fentiek figyelembevételével és egyetértésével várja a térség 16 települése a fejlesztési program megvalósításában résztvenni szándékozókat. Tél a hegyekben A táj gazdag flórája A természet csodája Palócmenyecske ■“ REGIONÁLIS ISMERTETŐ r
