Heves megyei aprónyomtatványok 17/A
Március 15. ünnepe Március 15-e több jelentésű ünnepünk. Nemcsak az állami függetlenségért folytatott évszázados harcaink szimbóluma, hanem a nemesi előjogok eltörlésének és a polgári jog- egyenlőségnek is jelképe. Ebben az évben az 1848-as forradalom és szabadságharc 160. évfordulóját ünnepeljük - ma már szabadon. E néhány oldalon - kiemelve néhány fontosabb évszámot -, emlékezzünk arra, hogyan is alakult legnagyobb nemzeti ünnepünk „sorsa” az elmúlt másfélszáz esztendőben! A szabadságharc leverése után megtiltották a forradalom győzelmének ünneplését. Amikor 1860. március 15-én a fiatalok az utcára vonultak, hogy megkoszorúzzák a vértanúk sírját, a katonaság közéjük lőtt. Többen megsebesültek, egyikük belehalt sérülésébe. A kiegyezés után már nem volt tilos a megemlékezés, de a szembenállás megmaradt. A magyar kormány - bármennyire is '48 örökösének és megvalósítójának tekintette magát - sohasem ünnepelhette hivatalosan március 15-ét, hiszen Ferenc József - Batthyány Lajos és a honvédtábornokok kivégzésének legfőbb felelőse -, ehhez sohasem járult volna hozzá. Jóllehet a városokban spontán összegyűlt tömegek rendszeresen megemlékeztek a dicső napokról, március 15. továbbra is megmaradt ellenzéki ünnepnek. Az 1897-ben hazatért Kossuth Ferenc - Kossuth Lajos fia -, javasolta a parlamentben, hogy március 15-ét nyilvánítsák nemzeti ünneppé, így érkezett el az 1898-as esztendő, a 1848-as forradalom és a 1 еуНщ \ciiimllaip
