Heves megyei aprónyomtatványok 17/A
szabadságharc ötvenedik évfordulója. Szó nélkül elmenni mellette képtelenség volt, de manipulálni annál inkább lehetett. A hivatalos Magyarország ünnepelt. A városokban „központi” ünnepségeket szerveztek, amelyeken ezres létszámban vettek részt a polgárok. 1918-ban, a Habsburg Birodalom összeomlását követően egy pillanatra úgy tűnt, hogy március 15-e végre elnyeri méltó helyét az állami ünnepek sorában. 1923- ban Petőfi születésének 100. és a forradalom 75. évfordulóját ünnepelte az ország. Az ünnepi beszédekben a korigénynek megfelelően új tartalom jelentkezett. A trianoni döntés értelmében határokon túlra került magyarság, s az „itt maradottak” közös szellemét, s a magyar feltámadást hangsúlyozták a megemlékezések. 1937. március 15-én bontott zászlót a Márciusi Front, amelyet a falukutató írók, baloldali egyetemisták és más antifasiszta értelmiségi csoportok hoztak létre. Tizenkét pontból álló programjukat az Egyetemi Kör múzeumkerti ünnepségén hozták nyilvánosságra. 1942. Folyik a második világháború. Március 15-e és a szabadságharc példája alkalmas volt arra is, hogy a frontra induló katonákat fellelkesítse. Kállay Miklós miniszterelnök így buzdított rádióbeszédében: ....Háb orúba megyünk. Elöl megy a márciusi fiatalság, biztosan tudom, hogy győztesen tér haza. Mire hazajön, mire vége a harcnak - nem a világosi fegyverletétel lesz a vég -, itt minden hazajövő katonát és itthon-maradottját, ... otthon, munka és emberi lét kell, hogy várja...” Ugyanakkor az e napon megalakult Magyar Történelmi Emlékbizottság által rendezett megemlékezés a Petőfi-szobornál a magyar közvélemény fokozódó háborúellenes hangulatát fejezte ki. Az országgyűlés 1948-ban törvénybe iktatta a magyar forradalom és szabadságharc .jelentőségét”, nemzeti ünneppé téve március idusát, hogy aztán három év múlva az 1951-ben kiadott minisztertanácsi rendelettel ismét munkanappá nyilvánítsa azt. március
