Heves megyei aprónyomtatványok 16/K

Nagykanizsán születtem 1963-ban, feltűnően népes (12 fős) család­ban, hetedik legkisebb lányként. Itt érettségiztem, 1981-ben. Mivel gyermek­korom óta vonzott a színi pálya, a főiskola sikertelen próbálkozásai után, az akkor alakult zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz mentem, Ruszt Jó­zsef stúdiójába. Az itt eltöltött két év után, a budapesti Arany János Szín­házhoz kerültem, ahol már komolyabb feladatokat kaptam (Emil és a detek­tívek, Twist Oliver, Koldusopera). Nagy várakozással jövök a Gárdonyi Géza Színház most alakuló, fiatal, ambiciózus társulatába. Remélem, itt majd megvalósulnak gyermek­kori álmaim. Egerben születtem, 1954-ben. Hatéves koromban szerepeltem először közönség előtt, verset mondtam az évnyitón, majd minden iskolai ünnepségen. Gimnáziumi tanáraim biztatására jelentkeztem a Színművészeti Főiskolára. Fel is vettek. Egy év után gyakorlatos színészi vizsgát tettem és Székely Gábor hívására, aki akkor a Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt, Szolnok­ra szerződtem. Küzdelmes, szép évek következtek. Itt értem színésszé. Rengeteget játszottam prózában, zenésben, vígjátékban, drámában egyaránt. Első szerepem Szerb Antal: Az éjféli lovas c. zenés játékában Cynthia volt. Minden évben mutattunk be gyerekdarabot, melynek szinte mindig szereplője voltam. Ezek közül az Emil és a detektívek Kiskedd szerepe volt a legkedvesebb számomra. Sok szép feladat emléke él bennem: Ben Johnson: Volpone — Celia; Szigligeti: Liliomfi — Mariska; Labiche: Olasz szalmakalap — Helene; Shakespeare: Mak­rancos hölgy — Bianca; Gorkij: A nap gyermekei — Fima; Dürrenmatt: A nagy Romulus — Rea. Paál István 1980-ban megrendezte Madách: Az ember tragédiáját, tíz szereplővel. Színháztörténeti jelentőségű előadás volt. Több szerepet játszot­tam benne (Hyppia, Polgárasszony, Sansullotte, Kislány, Polgárlány, Cigány­asszony). A szolnoki Szigligeti Színház művészeivel, igaz tanítómesterem volt. A Miskolci Nemzeti Színházhoz 1985-ben szerződtem át. Vonzott az ismeret­len, a megújulás lehetősége. Két év alatt öt bemutatóm volt. Sarkadi Oszlopos Simeonjának Mária szerepével búcsúztam a színháztól. Most, hogy végre ön­álló színháza lesz Egernek, régi vágyam teljesül. Itt élhetek újra, gondtalan, boldog gyermekkorom színterén. PASQULETTI ILONA BARDOS MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom