Heves megyei aprónyomtatványok 16/K
SZATMÁRI GYÖRGY Alulírott Szatmári György, 1957. július 24-én születtem, Budapesten. Édesanyám, Ács Julianna, jelenleg nyugdíjas, korábban a Magyar Rádiónál dolgozott, mint ellenőr. Édesapám malomigazgató volt, 1971-ben elhunyt, azóta édesanyám nevelt nagykorúvá válásomig. Családi állapotom nőtlen, gyermekem nincsen. Az általános iskoláimat Budapesten végeztem, majd mezőgazdasági szakközépiskolába nyertem felvételt, Székesfehérvárott, itt két évig tanultam, majd a további tanulmányaimat a budapesti Körösi Csorna Sándor Gimnáziumban folytattam, itt 1976-ban tettem érettségi vizsgát. Ezt követően két felsőfokú oktatási intézménybe adtam be a jelentkezésemet, az egyiket az egri tanárképző főiskola földrajz—testnevelés szakára, a másikat pedig a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Mindkét főiskola a jelentkezésemet elfogadta, ekkor választanom kellett, végül a Színművészeti Főiskolán tanultam tovább. Kerényi Imre és Huszti Péter osztályfőnökök vezetésével ismerkedtem meg a színházzal. 1980-ban elvégeztem a főiskolát, ekkor kaptam diplomát, majd Debrecenbe szerződtem, ahová Gáli László igazgató úr szerződtetett. A Csokonai Színháznál 2, színházi tapasztalatokban gazdag évet töltöttem el, majd a budapesti Radnóti Miklós Színpadra szerződtem. Itt öt évig voltam a színház tagja. 1987. évtől az egri Gárdonyi Géza Színházba szerződtem, ahol ismét a Gáli László igazgató úr által vezetett társulat tagja lettem. A nyáron már szerencsém volt megismerkedni az egri közönséggel, annak is a legcsodálatosabb rétegével, a GYEREKEKKEL. A Tom Sawyer, mint detektív című zenés játék naivaszerepét játszottam: Bennyt. Igazi szívdobogtató élmény volt a kerek gyerekszemekbe nézni újra, akik hisznek a csodában és az igazságban. Színészi pályám: rövid múlt és vágyott hosszú jövő. A legszebb emlékeim; Tóth Máté Miklós A fekete ember c. darabjában Méliusz Juhász Péter felesége, Erzsébet; a Karamazov testvérek Fenyája; Örkény Tótékjában Ágika; John Arden Gyöngyéletóben Sally, egy furcsa, sérült kislány, akiből kiragyog a tiszta élet utáni vágy. Szeretnék sokat dolgozni, igazi színházi, teremtő, gyötrelmes-gyönyö- rűséges küzdelem munkása lenni. Szeretnék a közönség emlékezetében megmaradó pillanatok részese lenni. Szeretnék játszani és játszótárs lenni abban a közös örömben, ami nézőt és színészt összeköt: a színházban. Szeretnék otthonra lelni Egerben. CSONKA ANIKÓ
