Heves megyei aprónyomtatványok 14/C

LEHOTKA GÁBOIl (orgonaművész) Lehotka Gábor org imaművész már gyermekkorában kezdett zenét tanulni. Először zongoraleckéket vett. majd orgonával és zeneszerzéssel foglalkozik. A budapesti Zeneművészeti Fő­iskolán Szervánszky Endre, Járdányi Pál és Bárdos Lajos voltak a tanárai. Kitüntetéssel végezte az orgona-főtanszakot 1963-ban, azóta tevékenyen részt vesz az ország zenei életé­ben. Számos külföldi hangversenykörútja volt, fellépett Olasz­országban, Jugoszláviában, Lengyelországban és Romániá­ban. Lemezfelvételein elsősorban Bach-műveket ad elő, sorozat­ban megszólaltatta szintén hanglemezfelvételen az ország legértékesebb orgonáit. Lehotka Gábor orgonaművész előadói tevékenységével pár­huzamosan pedagógiai munkát is végez. Érdemei elismeréséül 1974-ben a Liszt-díj II. fokozatával jutalmazták. Hangversenyezett még: Franciaország, Belgium, Hollandia. Svédország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, NSZK és NDK nagyvárosaiban. Oktatásügy kiváló dolgozója 1976. Aranylemez 1976. Nemzetközi Liszt Ferenc-hanglemez nagydíj. 1978. Érdemes Művész cím. Bp. 1984. május hó. BACH: C-dúr toccata és fúga, BWV 564 Bach kora egyik legkiválóbb orgonaművésze volt. Já­tékának technikai fejlettsége messze megelőzte kor­társai játékteehnikáiát. Az az úiítás, amelyet tökéle­tesített — a pedáljáték egyenrangú szólamvezetése a többi manuállal — mai napig a legnagyobb technikai követelményeket igényli az orgonaművés-^ektől C-dúr tocctája és fugája Weimarban keletkezett, Bach éle­ténél* ebben az időszakában komponálta a legtöbb je­lentős orgonaművét. A mű első része a toccata két részből áll. egy virtuóz skálamenetekből építkező ze­nei részből és egy akkordikusan megszerkesztett, jel­legzetesen barokk ritmikával díszített adagio részből. Ezt a két ellentétes zenei gondolatot követi a nagy­lélegzetű fúga, amelynek főellenpontja kettős fúga 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom