Heves megyei aprónyomtatványok 14/C

jellegűen épül a közpátékba, következetseen ismétlő­dik motívuma. Maga a téma is két részből áll, egy szaggatott felfelétörekvő skálamenetből és rejtett- szólamú egyenletes tizenhatod menetből. A fuga té­májának egyszerűsége, a feldolgozás grandiózus len­dülete Bach művét a legnépszerűbbek közé sorolja a műfajban. D-dúr prelúdium és fúga, BWV 532 Szintén Bach weimari korszakában született a D-dúr preludium és fuga. A preludium háromtagú formá­ban íródott, a kezdő, illetve a befej ző motívum rög­tönzésszerű, fantáziaszerű megfogalmazást nyert. A fuga — kettősfuga lévén — két egymással ellentétes dallamrajzú témára épül. Ennek a két dallamnak szigorúan szerkesztett variációra épül fel a fuga im­ponálóan hatalmas szerkzete. A zenei forma, amely a barokk fugában éri el legelőször legtökéletesebb szer­kezetét fontos pillér az európai zenei gondolkodás al­kotói folyamatában. A többszólamú muzsika legma­gasabb művészi színvonala, formai és szerkeszti töké­letessége Bach műveiben érte el azóta sem túlhalad­ható csúcspontját. Korálelő játékok A protestáns népének, az úgynevezett koráldallam központi helyet foglal el Bach művészetében. A nép­szerű és közismert dallamok témái, fordulatai vala­mennyi művében Bachnak jelentős szerepet játsza­nak. A mester feldolgozásai, új meg új harmonizá­lási eljárásai gyakorlatilag a mindennapok zenei hang­vételének jelentős állomásai. A templomi szertartás­ban napra előírt korái dallamát Bach még a korái felhangzása előtt az orgonán intonálta, mintegy be- vezteve annak elkövetkező előadását, a gyülekezet közös éneklésével. Ezt a később önálló műfajként je­lentkező zenei gyakorlatot — a koráldallam kizáró­lagosan hangszeres megszólaltatását — nevezzük ze­nei műfaját tekintve korálelőjátéknak. LISZT: B-A-C-H prelúdium és fúga Liszt nagy tisztelője volt Bachnak, az 1850-es években keletkezett nagylélegzetű zongoraműve (Fantázia és fuga B—A—C—H témával, amelyet később átdolgozott orgonára. A mű az orgonamuzsika hagyományainak és lehetőségeinek vealamennyi játéktechnikai eszkö­zét felhasználja. A B—A—C—H motívum átszövi az egész művet. Formai szempontból a hatalmas komoo- zíció egyetlen — három részből álló — toccata, kö­zéprészében és az egész mű kulminációs pontján az alapmotívumra szerkesztett fugato helyezkedik el. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom