Heves megyei aprónyomtatványok 14/C
GABOS GÁBOR (zongoraművész) Budapesten 1930-ban született, diplomája megszerzése után gyors egymásutánban három jelentős nemzetközi versenyen ért el kiváló eredményeket: a párizsi Marguerite Long versenyen, a brüsszeli Qusen Elisabeth versenyen és az 1961-es budapesti Liszt—Bartók versenyen kiváló művészi eredményei elismeréseképen a Liszt-díjjal jutalmazták. Kiterjedt vendégszereplő kőrútjai felöleltek számos európai és tengerentúli országot. Többek között koncertezett a Royal Fil- harmonic Orchestra kíséretében a londoni Festival Hallban: a párizsi Theatre du Chatelet-ban; a brüsszeli Palais des Beaux Arts-ban. Vendégszerepeit a Bécsi Szimfonikusokkal a Musikverein- saal-ban, a Cseh Filharmonikusokkal Prágában, az NDR Symphony Orchestra szólistájaként Hamburgban, a Varsói Filharmonikusokkal a Bambergi Szimfonikus Zenekarral és a Londoni Szimfonikus Zenekarral. Járt hangversenykörúton a SZU-ban, Olaszországban, Jugoszláviában, Kínában, Kubában, Luxemburgban, az NDK- ban és Svájcban. 1969-ben bejárta Japán főbb városait, 1970-ben pedig az Athéni Fesztivál vendégművésze volt. Hanglemezei készülték a Deutsche Grammophon, a Pathé- Marconi és a Qualiton-Hungaroton céggel. Bartók Béla három zongoraversenyéről készített lemeze 1968- ban nagydíjat nyert a Japán Record Academy-nál. Érdemes Művész címet 1977-ben nyerte el. Bp.. 1984. május hó. MUSZORGSZKIJ: Egy éj a kopár hegyen Az oroszországi „Ötök csoportja” célkitűzése az volt hogy kizárólag népi elemekből, illetve forrásokból teremtse meg az orosz nemzeti zenét. A csoport valamennyi tagja értékes zeneműveket hagyott az utókorra, Liszt Ferenc nagy érdeklődéssel kísérte a csoport munkásságát, zenei újításaikat. Talán a legeredetibb és legoroszabb szerző mindannyiuk között Mo- gyeszt Petrovics Muszorgszkij volt, akinek nagy hatása még ma is világosan felismerhető az európai zene számos műfajában, harmóniai nyelvezetében, témaválasztásában. Halálának évében (1881) született Bartók Béla, aki rendkívül sok szállal fűződik ahhoz a művészi hitvalláshoz — amely elsősorban a népi dallamok felhasználását tekinti legfontosabb feladatának — amelyet Muszorgszkij és az Ötök csoportja képviselt. Az „Éj a kopár hegyen” sajátságos zenekari fantázia. Gogol Szent Iván-éj c. drámája adta az ötletet a mű megírásához Muszorgszkijnak, aki ajánlotta művét. Témáját tekintve a zenekari fantázia, mintegy a Berlioz Fantasztikus szimfóniájának rövi- debbre szabott megszólaltatása, abból csak a Boszorkányszombat orgiájának jelenetét ragadja ki a szerző. A több, egymástól független zenei ötletből szőtt zenekari fantázia a következő részekből áll: Természetfölötti hangok zaja — A Sátán felbukkanása — A Sátán dicsérete, Fekete mise — Boszorkányszombat — Virradat. A dinamikai csúcsponton egyszerű falusi harang szólal meg, az oszlatja el az orgiát ülő sötét .szellemeket. A művet Rimszkij-Korzakov hangszerelte. 8
