Heves megyei aprónyomtatványok 14/C

1800-ban keletkezett Beethoven c-moll zongoraverse­nye, amely teljesen uj hangvételével lepte mek a kor- tarsakat. A zenei mondanivaló biztonsaga, határozott­sága, szépsége és teljesen egyéni hangja a bemutató óta csodálattal tölti el a hallgatóságot. Hatalmas, ter­jedelmes zenekari expozíció után szólal meg a dina- mikailag érzékenyen árnyalt, két zenei gondolatot tar­talmazó első téma. (I. Allegro con brio). A második téma lírai, érzékeny zenei mondanivalót közvetít, kö­zei áll a dalhoz. A szólóhangszer virtuóz feladatai egy önálló nagy egyéniséget helyeznek előtérbe. A lassú tétel egyetlen nagy monológ, ritkán kapcsolódik fájdalmasan szép, panaszos dallamába a zenekar, amely ezúttal valóban a hátteret adja a szólóhoz (II. Largo). A 111. tetei (Rondo, Allegro) inkább idézi elő­deit — azaz a C és B-dúr zongoraversenyeket — ha­gyományos megformálásából csak a gondosan szer­kesztett fugato és a zárómotívum ragyogó kifejlesz­tése lepi meg a hallgatót. BEETHOVEN: c-moll zongoraverseny, op. 37 SCHUMANN: IV. szimfónia, d-moll, op. 120 Egyetlen nagylélegzetű zenei gondolatra épül Schu­mann IV. szimfóniájának zenei anyaga. A lassú be­vezetőrészből emelkedik ki a gyorstempójú, ezernyi változatban felidézett zenei gondolat, amely a roman­tikus módszer sajátos építkezésmódját követve „mo­notematikussá” egytémájúvá teszi a szimfóniát. A négy tétel előadása ezért általában akkor a legsike­rültebb ha alig szakítja meg a tételeket szünet. (I. Ziemlich langsam — Lebhaft. II. Romanze. Ziemlich langsam. III. Scherzo. Lebhaft. IV. Langsam — Leb­haft.) Az alaptéma négy fejlődési fázison megy ke­resztül; drámai összecsapások keresztezik kifejlődésé­nek útját, a lírai nyugvóponton — a Románc tétel­ben — az oboaszóló majd a gordonka és oboa közötti párbeszéd énekli bensőséges dallamát. A scherzo iga­zi nagylendületű, két részből álló tétel. A zárótétel­ben dúr tonalitásban diadalmaskodik a tétel és az egész szimfónia alapvető zenei gondolata, témája. EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR Amatőr zenei társulás. Több mint 20 éves múltra tekint visz- sza. Tagjai zeneiskolai tanárok katonazenészek, főiskolai hallgatók, amatőr muzsikusok. A zenekar fennállása óta aktív részese a város, megye, hazánk zenei életének. Rend­szeresen részt vesznek a szolnoki szimfónikuszenekari, illetve veszprémi kamarazenekari országos fesztiválokon. Az Országos Filharmónia rendszeresen foglalkoztatja őket mind felnőtt, mind ifjúsági bérletsorozatában, hol jeles szó­listák, karmesterek muzsikálnak velük. Az együttes nagy súlyt helyez a kortárs művek bemutatójának. Többek között Szokolay Sándor, Decsényi János, Farkas Ferenc, Soproni József, Bozzay Attila, Dubrovay László komponáltak a ze­nekar részére új műveket. A zenekar hazánk határain kívül is számtalan koncertet adott az eltelt 20 év alatt. Jártak Csehszlovákiában, Bulgáriában, Szovjetunióban, Finnország­ban. A zenekar, a Népművelési Intézet által adományozott háromszoros „Kiváló Együttes” cím tulajdonosa. Vezető kar­mester: Farkas István. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom