Heves megyei aprónyomtatványok 14/C

1800-ban keletkezett Beethoven c-moll zongoraversenye, amely teljesen uj hangvételével lepte mek a kor- tarsakat. A zenei mondanivaló biztonsaga, határozottsága, szépsége és teljesen egyéni hangja a bemutató óta csodálattal tölti el a hallgatóságot. Hatalmas, terjedelmes zenekari expozíció után szólal meg a dina- mikailag érzékenyen árnyalt, két zenei gondolatot tartalmazó első téma. (I. Allegro con brio). A második téma lírai, érzékeny zenei mondanivalót közvetít, közei áll a dalhoz. A szólóhangszer virtuóz feladatai egy önálló nagy egyéniséget helyeznek előtérbe. A lassú tétel egyetlen nagy monológ, ritkán kapcsolódik fájdalmasan szép, panaszos dallamába a zenekar, amely ezúttal valóban a hátteret adja a szólóhoz (II. Largo). A 111. tetei (Rondo, Allegro) inkább idézi elődeit — azaz a C és B-dúr zongoraversenyeket — hagyományos megformálásából csak a gondosan szerkesztett fugato és a zárómotívum ragyogó kifejlesztése lepi meg a hallgatót.

BEETHOVEN: c-moll zongoraverseny, op. 37

SCHUMANN: IV. szimfónia, d-moll, op. 120

Egyetlen nagylélegzetű zenei gondolatra épül Schumann IV. szimfóniájának zenei anyaga. A lassú bevezetőrészből emelkedik ki a gyorstempójú, ezernyi változatban felidézett zenei gondolat, amely a romantikus módszer sajátos építkezésmódját követve „monotematikussá” egytémájúvá teszi a szimfóniát. A négy tétel előadása ezért általában akkor a legsikerültebb ha alig szakítja meg a tételeket szünet. (I. Ziemlich langsam — Lebhaft. II. Romanze. Ziemlich langsam. III. Scherzo. Lebhaft. IV. Langsam — Lebhaft.) Az alaptéma négy fejlődési fázison megy keresztül; drámai összecsapások keresztezik kifejlődésének útját, a lírai nyugvóponton — a Románc tételben — az oboaszóló majd a gordonka és oboa közötti párbeszéd énekli bensőséges dallamát. A scherzo igazi nagylendületű, két részből álló tétel. A zárótételben dúr tonalitásban diadalmaskodik a tétel és az egész szimfónia alapvető zenei gondolata, témája.

EGRI SZIMFONIKUS ZENEKAR

Amatőr zenei társulás. Több mint 20 éves múltra tekint visz- sza. Tagjai zeneiskolai tanárok katonazenészek, főiskolai hallgatók, amatőr muzsikusok. A zenekar fennállása óta aktív részese a város, megye, hazánk zenei életének. Rendszeresen részt vesznek a szolnoki szimfónikuszenekari, illetve veszprémi kamarazenekari országos fesztiválokon. Az Országos Filharmónia rendszeresen foglalkoztatja őket mind felnőtt, mind ifjúsági bérletsorozatában, hol jeles szólisták, karmesterek muzsikálnak velük. Az együttes nagy súlyt helyez a kortárs művek bemutatójának. Többek között Szokolay Sándor, Decsényi János, Farkas Ferenc, Soproni József, Bozzay Attila, Dubrovay László komponáltak a zenekar részére új műveket. A zenekar hazánk határain kívül is számtalan koncertet adott az eltelt 20 év alatt. Jártak Csehszlovákiában, Bulgáriában, Szovjetunióban, Finnországban. A zenekar, a Népművelési Intézet által adományozott háromszoros „Kiváló Együttes” cím tulajdonosa. Vezető karmester: Farkas István.

9