Heves megyei aprónyomtatványok 13/M
A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM HATÁSA HEVES MEGYÉBEN, KAPCSOLATAINK A SZOVJETUNIÓVAL A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az ország más területeihez hasonlóan, Heves megye dolgozóira is jelentős hatást gyakorolt. A forradalom győzelme után a munkásság, a földmunkások, a szegényparasztok, a forradalmár értelmiség még fokozottabb figyelemmel fordult az oroszországi események felé. Főként a földmunkásság és a szegényparasztság volt az, amelyben a szocialista forradalomról szóló hírek az általános békevágyon túlmenően felkeltették a nemzedékeken át szunnyadó föld utáni vágyat is. Hogy ez a hangulat milyen erős volt, és milyen mértékben terjedt el, arról írásos feljegyzéseink nincsenek, de következtetni tudunk erre például abból a tényből, hogy az Egri Üjság 1917. nov. 21-i száma arról ad hírt, hogy: „...a város lakossága, különösen a földművesek gyűléseket akarnak tartani, ahol meg akarják tudni a háború jelenlegi állását és a békekilátásokat.” Ezeket az előadásokat csaknem kivétel nélkül a város külső területein (hóstyákon) tartották, s azokon főként földmunkások és szegényparasztok vettek részt. A szegényparasztság forradalmasodására következtethetünk abból a tényből is, hogy 1918. januárjában — az aratási szerződések megkötésének időszakában a szegényparasztok még a viszonylag kedvező feltételek mellett sem voltak hajlandók a szerződést megkötni, s ahol már a megállapodás létrejött, azt visszavonták. A helyi sajtó mindent elkövetett, hogy az orosz- országi forradalmi eseményeket elhallgassa, elferdítse, vagy a lehető legkedvezőtlenebb színben tüntesse fel. Hol bolsevikokról, hol szovjetekről, hol pedig maximalistákról beszélt, teljesen azonos értelemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomról először az Egri üjság 1917. november 9-i száma adott hírt. A cikk címe a következő volt: „Pétervárott győzött az ellenforradalom.” A cikkben arról olvashatunk viszont, hogy a „maximalisták” (értsd holsevikok) kezébe került a hatalom. Az újság a következő számában már ismertette a szovjetek II. összoroszországi kongresszusának a békéről szóló dekrétumát. A többi dekrétumot igyekeztek elhallgatni a nép előtt. Ez nem véletlen. hisz a földről és a népbiztosok tanácsának felállításáról szóló dekrétumok az uralkodó osztályoknak nem voltak ínyére valók. 5
