Heves megyei aprónyomtatványok 13/M
1917. őszén az orosz frontról kezdtek hazaszállin- gózni a katonák megyénk falvaiba is. ők hozták az első konkrét híreket a forradalmi eseményekről. Később a breszt-litovszki béke megkötése után az orosz hadifogságba esett katonák közül is sokan jöttek haza olyanok, akik szemtanúi, esetleg résztvevői voltak a szocialista forradalomnak. 1917 őszén a magyar uralkodó osztály egyelőre még nem látta a veszélyt, s úgy gondolta, hogy uralma stabil. Ekkor még nem gondolt arra, hogy az elnyomott osztályok rövidesen ellenük fordulhatnak. Ez volt a jellemző ekkor Heves megye uralkodó köreire is. Éppen ezért engedhette meg magának az Egri őjság is, hogy a békéről beszélve 1917. végén némileg elismerően nyilatkozzon az orosz forradalomról. „A béke szivárványát festették vérzivataros égboltunkra — írta a lap — Lenin és Trockij, az igazi Oroszországnak e két hatalmas lángelméjű vezetője azzal a szikratávirattal, melyet a központi hatalmakhoz intéztek, s amelyben az orosz kormány a hadviselő államok kormányainak és népeinek azt javasolja, hogy rövid időn belül kezdjék meg a tárgyalásokat a fegyverszünet és a béke dolgában.” A Hatvan és Vidéke című polgári radikális lap 1918. január 6-i számában még tovább ment az elismerésben, s Lenin címmel közölt vezércikket. A vezércikk írója az általános békevágyról szólva kiemelte, hogy a békét csak egy új ember teremtheti meg, aki nincs exponálva a háborúban. „Mi — írja — Leninben látjuk ezt az új embert. A rettenetes erejű orosz forradalom robbantotta ki a semmiségből, a szibériai bányákból és a hatalmas orosz pusztaságokból azt a tüzet, amely most eggyé forrott Lenin személyében. Nem tudunk Leninről semmi különöset, de azt látjuk, hogy egész ember. Ha törekvése ma még nem vezet célhoz, ma még nem is terjeszti ki áldó kezét az egész világra a béke, akkor is megindította a lavinát, amely ki tudja merre fut, ki tudja hol áll meg.” A korabeli megyei sajtó tanulmányozásából kitűnik, hogy Lenin történelmi jelentőségéről egyértelműen Kolacskovszky Lajos írt, Téli ballada című cikkében, amely az Egri Hírlap 1918. egyik őszi számában jelent meg. 1918 elejére a munkásság, a földmunkásság és szegényparasztság forradalmi mozgalmai országszerte erősödtek. A béketárgyalasok elhúzódása elleni tiltakozásul január 18-án sztrájkhullám futott végig az országon, amely Egerben is éreztette hatását. Megélénkült a helybeli munkásság mozgalma. A helyi burzsoázia most már kezdte belátni, hogy hatalmát veszély fenyegeti, s a rágalmak özönét zúdították az orosz nép nagyszerű forradalmára. Több esetben a 6