Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZC

SZILVÁSVÁRAD

Szilvásvárad a Bükk-hegység nyugati oldalán terül el, 345 m tengerszint feletti magasságban. A vidék legregényesebb fekvésű községei közé tartozik.

Igen régi település, mert már a kőkorszakban is élt az Istállóskői barlangban egy ősembercsoport. Az irodalom először Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótárában említi a hely nevét. Később a pápai tizedlajstromokban és a legrégebbi oklevelekben Warad néven fordul elő a Falu. I. Károly idejében királyi birtok, majd Albert király a Pálóczi családnak adományozta. Ettől kezdve a települést Zylwaswarad-ként emlegetik. Első, református temploma 1576-ban épült.

A török uralom után Keglevich, Erdődy, majd az államosításig Pallavicini birtok.

Mai látnivalói közül legjelentősebb a gyönyörű Szalajka-völgy, mely természeti ritkaságok gazdag tárháza. A Szalajka-forrás, a Fátyol-vízesés, a pisztrángos tavak, a szabadtéri erdei múzeum a turisták százezreit gyönyörködtetik. Mindezek az erdei kisvasúttal is megközelíthetők.

Az "Orbán-ház", mint múzeum a Bükkös- és jelenlegi növény- és állatvilágát mutatja be. Ritkaságszámba megy a később felépült református kerektemplom is.

Külön említést érdemel a méltán híres Lipicai Ménes. Az itt született lovak közül kerülnek ki a világ nagy fogatversenyeinek győztesei.

1984-ben Szilvásvárad adott otthont a VII. Fogathajtó Világbajnokság versenyeinek.

A mintegy kétezer lakost számláló település 1960-tól üdülőhely, 1971-től pedig e nemzetközi üdülőhelyi rangot kapott. Szállodák, éttermek, panziók , kemping, hangulatos borozók, pecsenyesütők és magánházak fizetővendégszolgálatai várják az idelátogató vendégeket.