Heves megyei aprónyomtatványok 9/ZC
LIPICAI MENES ES A FOGATHAJTAS Jelenleg - az 50-es évek eleje óta - hazánkban Szilvásvárad ad otthont a több mint 400 éves tenyésztői múlttal rendelkező lipicai lónak. SZILVÁSVÁRAD Az első lipicai ménest 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban "Lipizza"-n alapí- tották a Habsburg uralkodóház számára. A ménes alapításakor a feladat a következőképpen fogalma-zódott meg: "... itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak ott, ahol kevés fű női." Magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk, mikor a napóleoni seregek elől menekítve keresett a ménes oltalmat Mezőhegyesen. Ezt követően került a ménes Fogarasra, Bábolnára és végül mai tenyészhelyére a Bükk-hegységbe. Az itt található környezeti viszonyok biztosítják mindazt, ami a lipicai fajtajelleg fenntartásához, megőrzéséhez szükséges. Ma Európában Magyarországon kívül - az eredeti tenyész-he- lyén Lipicán - Fogarason, Ausztriában Piberben, és Szlovákiában Kistapolcsányban állami ménesek működnek, de a világ számos országában magántenyésztők is tenyésztik a lipicai lovat. Jelenleg Szilvásváradon a tenyésztés alapját a 8 törzsbe sorolható, közel 80 anyakanca és az ehhez szükséges fedezőmének adják. Az állomány összlétszáma - az évjárati csikókkal együtt - 230 körül alakul. A magyar lipicaiak elsősorban a fogathajtó sporton, annak eredményein keresztül váltak ismertté az egész világon. Eredményességüket és elismertségüket elsősorban az alapításkor megfogalmazott tenyészcél évszázadokon keresztül való következetes betartásának köszönhetik. A mai ló- és lovassportok közül a fogathajtás az egyik, mely rendkívül keménységet, kitartást és emellett intelligenciát igényel a lótól. A lipicaiak mindvégig megfeleltek az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődő fogatsport igényeinek, és az újonnan megfogalmazódott változó feladatrendszer ellenére is az élmezőnyhöz tartoznak.
