Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z
- 47 jellegű nagyobb válságot, mert a technika rendkívül felgyorsít bizonyos folyamatokat, amelyek sok esetben önpusz- tltásra vezethetnek (Papagiannis, 1984). Ez lehet az a kritikus próba, amely szeparálja az önző és csak anyagiakkal törődő civilizációkat, melyek végső soron pusztulásra ítéltettek, azoktól az intelligensebb és szellemibb civilizációktól, amelyek nagyobb valószínűséggel oldják meg az újonnan megszerzett technikából származó veszedelmes problémákat. Lehetséges ezért, hogy a Galaxis etikája megkívánja, hogy valamennyi új fejlett civilizáció mindenekelőtt bizonyítsa be, hogy sikeresen megoldotta ezeket a problémákat, és csak azután kapnak felkérést arra, hogy csatlakozzanak a civilizációk közösségéhez. A nyivánvaló ok az, hogy a kö - zösség idősebb tagjai évmillióra terjedő élettartamukkal már szükségképpen az érettség magas fokára jutottak, amely lényegében zéró szintű növekedést jelent a különböző te - vékenységi indexekben, beleértve a népességet, energia - felhasználást stb. (Papagiannis, 1988) Ezért nem szeretnének olyan társcivilizációkat, amelyek megzavarhatnák ezt a nyugodt egyensúlyi helyzetet. 4. Következtetések Ennek az elemzésnek az a végkövetkeztetése, hogy ha hosszú és kitartó kutatás után sem találnak Földön kívüli jeleket, akkor sem kell szükségképpen arra a következtetésre jut - nunk, hogy egyedül vagyunk a Galaxisban, mert Galaxisunk felosztása regionális hatókörökre, mint bemutattuk, megmagyarázhatja a már fejlett civilizációktól származó jelek hiányát. De azt is állítjuk, hogy megfelelő időben - különösen, ha sikerül túljutnunk a jelenlegi technikai válságon - kell, hogy felhívást kapjunk a helyileg ille - tékes hatókör központjából a Galaxisunk civilizációinak közösségébe való csatlakozásra.
