Heves megyei aprónyomtatványok 9/Z

24 ­De a kacagás újból felhangzott.- Mondd, miért nevelgeted ilyen gondosan azt a pár seszí- nű vacakot, amikor más emberek ebben a pillanatban is szá­zával pusztítják őket? Megfordult. Villámló tekintettel nézett szembe a semmivel, amit csak ő érzett.- Mert míg akad néhány ember, aki ilyen seszínö vacakokat nevel a szobájában, addig nem pusztul ki az élet és a sze­retet .- Na és az eltiport bogarak? Az idegen civilizáció invá­ziója?... A nukleáris rakéták?- Az emberiség mindegyikkel meg fog birkózni, és győzni fog.- Nevetséges az optimizmusod. Hisz alig néhány perce még küzdöttél a keserűség ellen, a fájó gondolatok ellen.- Mi történt veled? Nagyon erős lettél, kis híján a ha - talmadba kerítettél. Honnan kerültél elő egyáltalán?- Belőled. A te képzeleted hívott életre. Én a te másik éned vagyok. Gyenge voltam, de belőled táplálkoztam, és megerősödtem. Most te vagy gyenge és én uralkodom.- Nem sokáig. Add vissza a gondolataimat! És aztán elpusz­títalak .- Nem! Többé nem küldhetsz vissza a nemlétbe! Lehet, hogy te most győzöl, de máshol feltűnők újra és másokkal har­colok, akik nem lesznek ilyen erősek - és legyőzöm őket. A gondolatok nélküli, tökéletes emberiséget hozom létre, amelyben nem ismerik a rosszat.- Gondolatok nélkül nem létezhet az ember. Arra nem is gon­dolsz, hogy hiába leszel a világ ura, hatalmad hamar meg­törik? Elpusztítasz, magadba szívsz minden gondolatot, s aztán már nem lesz mivel táplálkoznod. Miért akarod azt, hogy ne ismerjék a rosszat? A jónak nincs értelme a rossz nélkül. Fény nélkül nincs árnyék, mozgás nélkül mozdulat­lanság. Aki még soha nem bánkódott, nem tudja értékelni az örömet sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom