Heves megyei aprónyomtatványok 9/Y
TÖRTÉNELMI ISMERTETŐ Eger kialakulását mind a mai napig homály borítja. Tény azonban, hogy az Eger-patak völgye igen kedvező volt emberi település létrehozására. Itt már a X—XI. században éltek honfoglaló magyar nemzetségek, akiknek lehettek bizánci kapcsolataik is. Számos, nem eléggé megalapozott nézet szól a magyarság megtelepedésének korában itt élt idegen népességéről. Biztosan csak azt tudjuk, hogy a XI. század közepén a belgiumi Liége környékéről nagyszámú vallon telepes érkezett Egerbe és a környékbeli falvakba. (Belga krónikák szerint még 1447-ben is zarándokok mentek Egerből Aachenbe és Liége-be, ahonnan őseik származtak. A krónika szerint a helybeliek megértették a nyelvüket és rokoni szeretettel fogadták őket.) A város történetének fontos eseménye, hogy I. István az ország tíz püspöksége közül az egyiket Egerbe telepítette. Az első püspököt 1009-ből ismerjük. A püspökség gazdasági erejét jelzi, hogy jövedelmeinknek nagysága a XII. században közvetlen az esztergomi érsekségét követte. A püspökök az egri várban rendezkedtek be, s ezzel kialakították a város középkori magját is. A település védelmét szolgáló vár kiépítésére az 1241-es tatárjárást követően került sor. Az építkezések jelzik a fejlődést, s egyszersmind fejlesztőleg is hatottak Eger életére. A XV. század második fele a középkori Eger fénykora. Mátyás király több alkalommal járt Egerben, s 1468- ban országgyűlést is tartott itt. A humanista püspökök hatalmas összegeket költöttek székhelyük fejlesztésére. Eger e korszaka serkentőleg hatott a város polgári fejlődésére. A vár és a város népét hőssé avató esemény 1552-ben történt. Az oszmán-törők birodalom Európa felé terjeszkedésében a XVI. század elején Magyarország volt az akadály. Az 1526-os mohácsi csatavesztés után a török seregek fokozatosan elfoglalták hazánk középső területeit. Eger egy hosszú és győzelmes török hadjárat utolsó állomása lett volna 1552-ben. Szeptember 11. és október 18. között mintegy 80—85 ezer török katonával alig több mint 2 ezer várvédő vitéz szállt szembe Dobó István várkapitány vezetésével. A gyilkos ostrom végére a vár erősen megrongálódott, védői közül több százan meghaltak és megsebesültek, de a hatalmas török sereg a vár elfoglalása nélkül vonult el. Az egri vár a török 1596-os hadjárata idején esett el, s maradt 91 éven áttörök kézben. A város és a vár azután az 1687-es visszafoglaláskor sértetlenül és használható állapotban jutott az osztrák kincstár birtokába. A jó állapotú vár a török visszaszorításával elvesztette hadászati jelentőségét, s másfél évtized múlva Lipót császár rendelkezése nyomán — hogy a kuruc szabadság harcosok fel ne használhassák — megkezdték a lerombolását. A város műemlékei megszületésének fénykora a XVIII. század. Szinte példa nélkül álló gyorsasággal ekkor alig fél évszázad alatt alakult ki Eger „óvárosának" képe. Jellegét a barokk és részben a copf stílus határozta meg. Esterházy Károly püspök szervező igyekezetével, Carlone, Gerl József, Fellner Jakab, Kräcker, Sigrist, Maulbertsch, Fazola Henrik és mások alkotó munkájával s a városi polgárok szorgalmával hatalmas középületek és lakóházak egész sora készült el. Ekkor épült többek között az egyetemnek szánt Lyceum (ma Tanárképző Főiskola), számos templom és a vármegyeháza is. A kézművesek, a kereskedők, a mezővárosi polgárok egyszerűbb és kisméretű házai a mai városképnek is szerencsés alakítói. A klasszicizmusnak — a bazilika kivételével — gyér számú és jelentéktelen emléke maradt Egerben. A XIX. és XX. század valamennyi politikai eseménye, népmozgalma, társadalmi-gazdasági változása érintette vagy megrázta Eger lakosait. A XX. század első évtizedeinek csendes kisvárosi miliőjét a második világháború vége, hazánk felszabadulása változtatta meg. Az eltelt négy évtized alatta város igen gyors fejlődésnek indult. Eger Heves megye székhelye és egyben 48 községi település körzeti központja is. 1985-ben közel 65 ezer lakója van, s a város minden ötödik polgára főiskolai, közép- vagy általános iskolai tanuló. Eger közismerten kitűnő idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik Már a középkor óta híres fürdőkultúrájáról, mert gazdag kellemes vizű és gyógyhatású forrásokban. Nemzetközi hírű úszói és vízilabdázói sok elismerést szereztek a városnak, a magyar sportnak. Eger nevét talán kitűnő borai teszik leginkább ismertté. A dombhátakra felkúszó zöldellő szőlőtelepek és a város alatti pincerendszerek, a borospincék évszázadok óta a település legjellemzőbb sajátosságai közé tartoznak. Eger a Bükk hegység nyugati részének turisztikai központja, ahonnan szebbnél szebb túrákra indulhatnak a természet kedvelői. Évente másfél millió bel-és külföldi vendég keresi fel Egert, hogy lássa műemléket, kiállításait, kulturális és sportrendezvényeinket, megízlelje finom borait és gasztronómiai értékeit, megfüröd- jön a szép strand gyógyvizű medencéiben, vagy megcsodálja a környék tájait, hangulatos településeit. Az elmúlt évtizedekben egyre gyorsuló ütemben szépült Eger. A város műemlékei messze földön ismertek. A szép számú építészeti alkotás, képek, szobrok, a vasművesség remekei gyönyörködtető harmóniába fonódnak össze és teszik Egert a „műemlékek városává”. 30
