Heves megyei aprónyomtatványok 9/Y
A BÜKK HEGYSÉG A természet kedvelő turisták számára az egri látnivalók mellett számtalan érdekességet rejteget a Bükk hegység. A tengerszint felett 200 méteres magasságban fekvő Egertől ÉK-re szigetként emelkedik a magasba. A Bükk a Kárpátokon belüli terület egyedülálló földtani értéke. A mészkőhegység központi részén, 800—900 méterre a tengerszint felett található 20x7 km-es,,asztallap”, a Bükk-fennsík. Az ország legszebb fennsíkjának peremén, mint hatalmas bástyák, állnak őrt a „kövek”: Bél-kő, Ör-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő, Örvény-kő, Buzgó-kő, Odvas-kő. A fenti tájon csekély szintkülönbségek, bükkösök, fenyvesek, irtásrétek és tisztások várják a túrázókat. Különleges élményt jelent, hogy itt a karsztjelenségek valamennyi formája megtalálható: a töbrök, a víznyelők, a zsombolyok, az időszakos források és a barlangok. A hegység legmagasabb pontja az Istállós-kő (959 m). A Bálványnál (956 m) található a „Bükk szíve”: Bánkút. A turisták télen sípályái, nyáron a lenyűgöző szépsége miatt keresik az éttermet is működtető Bánkutat. A Bükk-fennsík megközelítése Egerből két útvonalon is lehetséges. Az Eger—miskolci országúton a 24-es kilométerkőnél található Bánya-hegyi őrháztól az erdészeti úton haladva kb. 35 km az út. Mindössze néhány kilométerrel több, de látványában eltérő, ha Szilvásváradig haladva, majd onnan szintén erdészeti úton közlekedve közelítjük meg a Bükk-fennsíkot. A Bükki Nemzeti Park 90%-át erdő borítja, fokozottan védett területén ritka növények találhatók. A Nagymező pázsitfüveit érdemes megcsodálni, csakúgy mint az Őserdő közel 50 méter magas faóriásait. A többi hegységhez viszonyítva a Bükk erdőségei elsősorban háborítatlan madárvilágukkal tűnnek ki. Az emlősök közül gyakran találkozhatunk őzzel, szarvassal, vaddisznóval és a csigába csavarodó szarvú muflonnal. Az erdőben járva soha ne feledjük: mi vendégek vagyunk, itt az állatok vannak otthon! A Bükk nyugati kapuja Szilvásvárad útba esik a fennsíkra menet. Érdemes néhány órát a festői szépségű Szalajka-völgyben eltölteni. A 400 évre visszatekintő lótenyésztéséről világhírűvé vált falu központjában találjuk a lipicai ló történetét bemutató múzeumot és a nemzetközi fogathajtóversenyek pályáját. A völgyben haladva az őshonos pisztráng intenzív tenyésztésére létrehozott pisztrángtenyészetet is megcsodálhatjuk. A 4 kilométeres völgyben tavak és a Szikla-forrás elhagyása után az erdei múzeum várja a turistákat. A Fátyol-vízeséstől néhány száz méteres kaptatót megtéve jutunk el a Szalajka-völgy régészeti szempontból legértékesebb részéhez, az istállóskői ősember barlanghoz. Az itt talált leletek 30 000 évesek. A Bükkben élő emberek jellegzetes ősi mesterségei között találjuk még ma is a mészégetést és a faszénégetést. A mészégetés során a hegységet alkotó kőzetből épül meg a kemence, melybe nemritkán 400 mázsa is bekerül. A fával égetett mészkő 70—90 órán át ég, amíg a kiváló minőségű mész kialakul. Az itt élők másik tudománya a faszénégetés. A halomba rakott fát úgy elégetni, hogy ne hamu maradjon utána, nagy tapasztalatot igénylő munka. A boksa égetése 6—12 napig, kihűtése 1 —4 napig tart, ami nemcsak hosszabb, de kellemetlenebb feladat a mészégetésnél. A Bükki Nemzeti Parkot 1977. január 1-jén avatták. Védelme érdekében a fennsíkra gépjárművel behajtani tilos. A gépjárművel érkező turisták részére a fennsík peremén parkolókat építettek ki, ahonnan a jelzett utakon gyalogosan járható a vidék. 31
