Heves megyei aprónyomtatványok 9/J

ezzel kapcsolatosan használt újszerű eszközök újabban jobban is érdeklik. A diavetítésekkel folytatott kísérletei egészen figyelemre méltóak. Jól elegyíti e lépéseit a különböző modern anyagok szellemes felhasználásával. Nagy kísérletező, de mindig a zene, a mondanivaló szolgálatában. Nagy része van abban, hogy a frissebb rendezői törekvésekkel párosulva, a magyar operajátszás korszerűbbé vált. Többször tervezett új magyar operákhoz, balettekhez is színpadképeket. Szokolay Sándor Sámsonja az új magyar operairodalom egyik friss hajtása, gyöngyszeme. A Mikó András által rendezett (Magyar Állami Operaház, 1973) előadáshoz For- ray hatalmas tömbökből építkezett a dalszínház színpadán. A szilárdan behatárolt tér jól fejezte ki a sámsoni sorsot, e sors szituációinak lényegét. Hidas Frigyes és Seregi László (zeneszerző és koreográfus) Csontváry Kosztka Tivadar életétől és festészetétől ihletet- ten vitték színpadra a Cédrus című balettet. Forray díszlete mindenekelőtt szürrealisz- tikus, néhol — az ábrázolt kornak megfelelően — szecessziós díszítettségú is. Jelképes figurákkal, elemekkel, torzókkal dolgozik, sajátos raszteres technikával vetít Csontváry- képelemeket. Egészen konstruktív, puritán díszlet az 1976-ban bemutatott Richard Strauss Elektrájának (Magyar Állami Operaház, rendezte Békés András) színpadkonstrukciója. Óriási méhkaptárhoz hasonlít az építmény, amelynek egyes részeit a szituációknak megfelelően lehet mozgatni, de szigorúan a gondolatok kifejezése érdekében.

Elegáns, szigorúan következetes színpadi építkező Jánosa Lajos. Az Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát Miháltz Pál és Varga Mátyás tanítványaként, 1956-ban. A következő évtől tizenegy éven át a Madách Színház díszlettervezője volt. A hatvanas évek végétől napjainkig a Magyar Televízió díszlettervező csoportjának vezetője, s ilyen minőségben is sok televíziós játék, produkció szcenikai alkotótársa. A Madách Színházon kívül a Vígszínház több nagy sikerű

12