Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

6. Török kori magyar tál szeti lelet (edények, sírkövek, egy aranyozott talizmán stb.) őrzi (6—8. kép). 1702-ben Egerben is megkezdték a császár parancsára a külső vár lerombolását, bontá­sát. A megkezdett munkát azonban félbesza­kította a II. Rákóczi Ferenc vezetése mellett megkezdett szabadságharc. A várat 1705-ben foglalták el a kuruc seregek. Eger fontos sze­repet töltött be a kuruc harcok idején. A feje­delem is többször időzött a városban és a várban. 1710 decemberében a császári sere­gek ostromgyűrűt vontak a város köré, amely arra kényszerítette az őrséget, hogy feladja a várat. A vár ezután teljesen elvesztette hadi jelentőségét és állapota fokozatosan romlott. 1752-ben Barkóczy Ferenc püspök vissza­kapta a várban álló középkori székesegyhá­zat, amelynek jelentős részei még álltak ak­kor. Jól látható a székesegyház Hazael Hugó rajzán, a délkeleti ágyúdomb és a mellette le­vő Setét-kapu közelében (5. kép). 1783-ban a püspökség, nagy összegek fejében visszavál­totta az egész várat. Akkor indult meg igazá­ban a vár pusztulása. A még álló épületeket, 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom