Heves megyei aprónyomtatványok 8/I

maradványokat is bontani kezdték, hogy a városban folyó építkezésekhez olcsó építő­anyagot nyerjenek. A végső pusztulás állapo­tát mutatja egy 1805-ben készült rajz, amely a déli, külső várfal egy részének leomlásakor készült. Jól kivehető a rajzon az alsó és a Varkoch-kapu, a Gergely-bástya, az ezekhez csatlakozó várfalak. A belső vár udvarán csak az egykori gótikus püspöki palota állt már csak, erősen átalakított formában (9. kép). Pyrker érsek idejében kezdődött meg a vár maradványainak és történetének értékelése, ö helyeztette el a Setét-kapu boltozata alatt a vár hős kapitányának (1552), Dobó István­nak vörös márvány síremlékének fedkövét, amelyet most a gótikus palota egyik földszin­ti termében őriznek. 1862-ben kezdődött meg a középkori szé­kesegyház maradványainak feltárása, majd egy évtized múlva a föld alatti pincék, fo­lyosók feltárását kísérelték meg. A két világ­háború közötti feltárás idején találták meg a föld alatti ágyútermeket, folyosókat és a kö­zépkori székesegyház román kori részét. 1957 óta az Országos Műemléki Felügyelő­ség végzi a vár feltárását és helyreállítását. Az elmúlt 19 év alatt került sor a középkori püspöki palota (a vár életét, történetét bemu­tató kiállítás kapott ott helyet), a Tömlöc-, Föld- és a délkeleti füles bástya feltárására ós helyreállítására. Ez utóbbi helyen a Gárdo­7. Török talpastál 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom