Heves megyei aprónyomtatványok 6/G
Teáskanna 1910 körül sokon, valamint 1900-ban Párizsban, 1904-ben Saint-Louisban és 1905-ben Liege-ben a nemzetközi tárlatokon. Az iparművészetben általánossá vált szecesszió térhódítása az apátfalvi edényeken is megfigyelhető. A fejlődést a XX. sz. elején ismét bérlőváltozás szakítja meg. Tizenhét évre köt szerződést az egri Papnevelő Intézettel özv. Schöpflin Armandné, aki azonban rövid idő múlva átadja a bérleményt a budapesti edénykereskedő Pruzsinszky család tagjainak, akik ismételten fellendítői a termelésnek. Az edények magas művészi színvonalukkal, gazdag változatú díszítményeikkel Durzó János, Schilhabel Béla, Csuhány Lajos kitűnő festők keze nyomán még egyszer felidézik a népies kőedényművészet XIX. századi nagyszerű értékeit. Az első világháború után alakult meg az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt., amely az inflációval nem volt képes megbirkózni. A jelentős beruházásokat — köztük az országban elsőként megépített alagútrendszerű égetőkemencét — eredményesen a termelés fejlesztése érdekében nem sikerült kihasználni. így történt azután, hogy 1927-ben a termelést beszüntették és az edénygyárat végleg felszámolták. Az egri Dobó István Vármúzeum gazdag gyűjteményének válogatott darabjai bizonyítják a küzdelmes és sikeres esztendők művészeti fejlődésének eredményeit. Ez alkalommal a Finomkerámiaipari Művek Stúdiójában azért kerülnek az apátfalvi edények bemutatásra, hogy széles körben megismerhetők legyenek, és az érdeklődést felkeltsék az iparművészet nagyszerű hagyományai iránt. Tányér az 1900-as évekből A kiállítást rendezte és a vezetőt készítette Dr. Molnár László a művészettörténeti tudományok kandidátusa Borítón: Pereckulacsa századforduló idejéből Felelős kiadó: Dr. Bakó Ferenc — Dobó István Vármúzeum Borsodi Nyomda, Miskolc — 78 Apátfalvi keménycserép kiállítás Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményébó'l FINOMKERÁMIAIPARI MÜVEK STÚDIÓJA, BUDAPEST
