Heves megyei aprónyomtatványok 3

hely” a temető. Nem a megsemmisülés negatívumának, hanem egy népen, nemzeten belül egy szűkebb közösség, egy falu, egy város életében reverálódott és újra és újra, ismétlődően reverálódó értékek hordozója, tükre, emlékeztetője.

Előadásomnak az a rendeltetése, azt tartom feladatomnak, hogy egy-egy síremlékre, sírkertre, vagy csupán sírdombra figyelmeztetve bennünket, nyilvánvaló legyen előttünk az értékeknek az a gazdagsága, amelyet a pataki református temető sugároz. Vegyük le a kalapunkat Pantheonba lépünk.

o • o • o

Mielőtt ezt tennénk, bár nem ez a feladatunk, mégis az előadan- dók jobb megértése érdekében lehető röviden, össze kell foglalni a temető történetére vonatkozó legszükségesebb ismereteket.

Sárospatak a középkorból tudomásunk szerint egy temetőt örökölt. Ez a Felső Hóstát és a Ferences kolostor létesítményei között helyezkedett el, tehát a mai Kossuth utca Bodrog felőli oldalán húzódott, a Kollégium Kossuth utcai bejáratával szemben levő egykori történeti professzori lakástól a Görbe utcáig vagy még azt is magában foglalóan. Mikor az ellenreformációs törekvések a várost is elérték, s az addig szinte egységesen protestáns lakosságból többen a római egyházhoz fordultak, a betelepülőkkel is erősödve, mint a templom hovatartozásának kérdése, vita tárgyává lett a temető tulajdona is.

A kérdést II. Rákóczi Ferenc döntötte el, azaz a szécsényi országgyűlés, ahol a rendek úgy intézkedtek, hogy az akkor — 1705- ben — már katolikus kézben levő templom legyen az övéké, a reformátusoknak pedig „kollégiumuk közelében” jelöltessék hely új templomuk megépítésére, temetőjük pedig szintén iskolájukhoz közel, a „töltésen” vagyis az országúton legyen. Ezt, a mai Iskolakertnek a

2