Heves megyei aprónyomtatványok 1/F
sokban, élményekben bőkezűbb helyre születnem, mint falura, parasztok közé, parasztnak. Azt hiszem a leglényegesebb ebben a falusi származásban, hogy a falu sohasem azonos egy nagyvárosi háztömbbel, ahol teljesen véletlenszerűen kerülnek össze az emberek. A falu történelmileg kialakult szerves képződmény, amely kicsiben tükrözi az egész világmindenséget, nem véletlen tehát, hogy abban a faluban kik laknak, s hogy közöttük milyen kapcsolat van. Az én szülőfalum valójában az akkor ezer lakosú Ménfő, amely csak 1935-ben egyesült Csanakkal. Az ilyen társadalom még egy gyerek számára is áttekinthető... Ha most visszagondolok gyermekkoromra, nekem, mint írónak az adta a legnagyobb élményt, hogy én ezt a falut töviről-hegyire ismertem. Ennek az lett az írói hozadéka - hiszen mielőtt gondolkodni kezdtem volna, ismertem már kétszáz-háromszáz ember jellemét, hátterét, rokonságát, a múltját, a faluban elfoglalt rangját -, hogy gyakorlati emberismerettel kezdhettem pályámat. Valamelyik könyvem fülszövegére azt írtam: az író már azt is megnézi hová szülessen. Én jó helyre születtem. Szemléletemet a hagyományos faluból hoztam, és annak erkölcsi rendszere rendkívül szigorú volt és progresszív. Megtartó erőt adott. És felhajtó erőt. Munkámban és munkám megítélésében még ma is azt az erkölcsöt vallom. Minthogy az írás a munkám: ezt tartom a világon a legszebb és legnehezebb dolognak. Soha nem volt lclkiismeretfurdalásom, hogy miért nem kapálok, vagy miért nem szültem tíz gyereket, nem az a dolgom. Csak az, hogy úgy ítéljem meg én is a dolgokat, ahogyan otthon megítélni tanultam.” (Nádor T. interjú, 1980.) író akartam lenni „Ötéves koromban, amikor még iskolába sem jártam, csak néha, hogy ne maradjak felügyelet nélkül, magukkal vittek a testvéreim, 3
