Heves megyei aprónyomtatványok 1/D
Ugyanakkor leszögezzük, hogy e folyamat nem veszélyeztetheti az önkormányzat közoktatásellátási feladatait, és felelősségvállalását, ezért minden egyes ingatlan rendezési kérdését e tág összefüggésben, valamint egyedileg is meg kell vizsgálni. Az átadás kapcsán feltétlenül rögzíteni kívánjuk az intézmények a nevelőtestületének, valamint tanulóinak további sorsával kapcsolatos garanciákat. 2. Intézményfinanszírozás A jövőbeni szabályozás kardinális pontjának tekintjük az intézmények finanszírozási problémáját, mert a múltban, de a jelenleg is domináló bázistámogatási rendszer korszerűtlen. A rendszer két fő tételt finanszírozott, így a bért és a dologi kiadásokat. A dologi kiadások tekintetében a folyamatos energia és közműdíjak áremelekedése kapcsán az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó előirányzatok nominálisan lecsökkentek, míg a pedagógusok jövedelmét a bérrendezések sem tudták reálértékben tartani. A jövőbeni finanszírozás és a költségvetés szerkezetének átalakítására helyi normatív rendszer kimunkálását és bevezetését tartjuk egyedül járható útnak, az általános, valamint a középfokú iskolák tekintetében. A technika kidolgozásakor szét kell választani az intézmények alapellátási és kiegészítő tevékenységét, de külön kell kezelni a fenntartás és felújítás kérdéskörét is. Az alaptevékenység finanszírozása norma alapján történhet, melynek kialakításakor a tanulói létszámot, a tanulócsoportok számát, valamint egyes iskolák speciális helyzetét kell figyelembe venni. A norma belső szerkezete mobil, változtatható, de jelenleg a 70%-os tanulói létszám, valamint a 30%-os tanulócsoportszám figyelembevétele kívánatos a költségvetések kimunkálásakor. Indokolt a speciális intézmények (Zeneiskola, 15. sz. Általános Iskola (sérült, fogyatékos gyermekeket nevelő intézmény) és a kollégiumok elkülönítése a rendszertől. 7
